0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. A hamuvá vált erdőségeket képtelenség lesz pótolni, a tüzek hatása pedig még sok év múlva is érezteti hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Bolygónkon a fák „szolgáltatásai” a szén tárolásától kezdve a talaj megőrzésén át egészen a vízciklus szabályozásáig terjednek. Támogatják a természetes és emberi élelmezési rendszereket, és számtalan faj számára biztosítanak otthont- többek között nekünk, embereknek is. Azonban sokszor elfeledkezünk arról, hogy milyen nagy szükségünk is van rájuk. A fákat gyakran csak gazdasági nyereséget hozó betakarítható anyagként vagy az emberi fejlődés útjában álló kellemetlenségekként kezeljük. Amióta fajunk körülbelül 12 000 évvel ezelőtt elkezdte a mezőgazdaság gyakorlását, a világ becsült 5,8 billió fájának csaknem felét irtottuk ki, állítja a Nature folyóiratban közzétett 2015. évi tanulmány. Az erdőirtás nagy része az utóbbi években történt.

Az iparosodás kezdete óta az erdők 32% -kal csökkentek, kiváltképp a trópusokon. A Földön élő hárombillió fából körülbelül 15 milliárd darabot vágnak ki évente, írja a Nature tanulmánya.

Sok helyen a fák elvesztése felgyorsult. Nemzeti Űrkutatási Intézet tanulmánya szerint augusztusban 2018. év azonos időszakához képest 84%-kal növekedtek a tüzek az Amazonas őserdőben. Azonban az erdőtüzek száma nemcsak Brazíliában fokozódik, Indonéziában ás Madagaszkáron is egyre gyakoribbak a hasonló tragédiák.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a fák az egyik pillanatról a másikra eltűnnének! Valószínűleg a bolygó biológiai sokfélesége is megsemmisülne. „Ha megszabadulunk az összes fától, egy olyan bolygón fogunk élni, amely valószínűleg nem lesz képes tovább fenntartani minket.”- mondta Isabel Rosa, a walesi Bangori Egyetem környezeti adatainak és elemzésének oktatója.

Az élőhelyek elvesztése már most is a kihalás elsődleges mozgatórugója világszerte, az összes erdő kipusztulása pedig „katasztrofális” lenne a növények, állatok, gombák és minden más élőlény számára –

mondta Jayme Prevedello, a brazil Rio de Janeiro Állami Egyetem ökológusa. „Tömeges kihalások történnének minden organizmus csoportban, lokálisan és globálisan egyaránt.”

A kipusztulás hulláma az erdőkön túl is kiterjedne, elpusztítva a vadvilág élőlényeit, amelyek az egyedülálló fáktól és a kis faállomány csoportoktól is függenek. Prevedello és kollégái 2018-ban például megállapították, hogy a szétszórt fákkal rendelkező területeken az összes fajgazdagság 50–100% -kal magasabb, mint a nyílt területeken. „Még egy puszta területen különálló, egyetlen fa is lehet a biodiverzitás mágnese, amely sok állat és növény számára vonzza és biztosítja az erőforrásokat” – mondja Prevedello. „Ezért akár egyes fák elvesztése is súlyosan befolyásolhatja helyi szinten a biodiverzitást.”

Az erdők elvesztésével a bolygó éghajlata szintén drasztikusan megváltozna rövid és hosszú távon is.

A fák biológiai szivattyúként közreműködnek a vízciklus létrejöttében. Emellett lokalizált hűtési hatásuk is van. Árnyékot adnak, amely elnyeli a hőt és fenntartja a talaj hőmérsékletét. A fák hűtési folyamatainak megszűnése jelentős mértékben közrejátszana a hőmérséklet emelkedésében. Prevedello csapatának egy másik tanulmánya megállapította, hogy egy 25 négyzetkilométernyi erdőtakaró teljes eltávolítása a trópusi területeken a helyi éves hőmérsékletet legalább 2 ° C-kal, a mérsékelt területeken pedig 1 °C-kal növeli. A kutatók hasonló hőmérsékleti különbségeket találtak az erdős és a nyílt területek összehasonlításakor is.

Globális szinten a fák a klímaváltozás miatt bekövetkezett felmelegedés ellen küzdenek, mivel eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Az IPCC augusztusában közzétett jelentése szerint az erdőirtás a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 13% -át teszi ki.

Thomas Crowther, a svájci ETH Zürich globális rendszerökológusa és a 2015. évi Nature tanulmány vezető szerzője szerint, ha az összes fa eltűnne a bolygóról, minden széndioxid az atmoszférába kerülne, ketyegő szénbombává változtatva a Földet, melyet a bomlás idővel felrobbantana. A nagymennyiségű szén az óceánokba kerülne, melynek hatására extrém savasodás következne be, aminek eredményeként a medúzák kivételével minden élőlény kihalna.

A fák eltűnése a gazdaságban is mély nyomot hagyna. Az egész világon a fákból élő emberek- legyenek azok fakitermelők, papírgyártók, gyümölcstermelők vagy ácsok- munka nélkül maradnának.

A Világbank szerint önmagában a faipari ágazat 13,2 millió ember számára biztosít munkát és évente 600 milliárd dollárt termel.

A fák az emberi egészségre is jelentős hatást gyakorolnak. Megtisztítják a levegőt szennyező anyagok elnyelésével. Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának kutatói kiszámították, hogy csupán az Egyesült Államokban a fák évente 17,4 millió tonna szennyezett levegőt távolítanak el, ez a „szolgáltatás” pedig mintegy 6,8 milliárd dollárra becsülhető. Emellett több kutatás is azt igazolja, hogy a fák és a természet jót tesznek mentális jólétünknek. „Az erdős környezetben eltöltött idő segít a fizikai és mentális egészségi problémák leküzdésében.”- mondta Kathy Willis, az Oxfordi Egyetem biodiverzitás professzora. Hozzátette, ezért létezik olyan, hogy Japánban már orvos is előírhatja „erdei fürdőzést”.

Forrás: bbc.com