Back to top

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. A hamuvá vált erdőségeket képtelenség lesz pótolni, a tüzek hatása pedig még sok év múlva is érezteti hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Bolygónkon a fák "szolgáltatásai" a szén tárolásától kezdve a talaj megőrzésén át egészen a vízciklus szabályozásáig terjednek. Támogatják a természetes és emberi élelmezési rendszereket, és számtalan faj számára biztosítanak otthont- többek között nekünk, embereknek is. Azonban sokszor elfeledkezünk arról, hogy milyen nagy szükségünk is van rájuk. A fákat gyakran csak gazdasági nyereséget hozó betakarítható anyagként vagy az emberi fejlődés útjában álló kellemetlenségekként kezeljük. Amióta fajunk körülbelül 12 000 évvel ezelőtt elkezdte a mezőgazdaság gyakorlását, a világ becsült 5,8 billió fájának csaknem felét irtottuk ki, állítja a Nature folyóiratban közzétett 2015. évi tanulmány. Az erdőirtás nagy része az utóbbi években történt.

Az iparosodás kezdete óta az erdők 32% -kal csökkentek, kiváltképp a trópusokon. A Földön élő hárombillió fából körülbelül 15 milliárd darabot vágnak ki évente, írja a Nature tanulmánya.

Sok helyen a fák elvesztése felgyorsult. Nemzeti Űrkutatási Intézet tanulmánya szerint augusztusban 2018. év azonos időszakához képest 84%-kal növekedtek a tüzek az Amazonas őserdőben. Azonban az erdőtüzek száma nemcsak Brazíliában fokozódik, Indonéziában ás Madagaszkáron is egyre gyakoribbak a hasonló tragédiák.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a fák az egyik pillanatról a másikra eltűnnének! Valószínűleg a bolygó biológiai sokfélesége is megsemmisülne. "Ha megszabadulunk az összes fától, egy olyan bolygón fogunk élni, amely valószínűleg nem lesz képes tovább fenntartani minket."- mondta Isabel Rosa, a walesi Bangori Egyetem környezeti adatainak és elemzésének oktatója.

Az élőhelyek elvesztése már most is a kihalás elsődleges mozgatórugója világszerte, az összes erdő kipusztulása pedig „katasztrofális” lenne a növények, állatok, gombák és minden más élőlény számára -

mondta Jayme Prevedello, a brazil Rio de Janeiro Állami Egyetem ökológusa. "Tömeges kihalások történnének minden organizmus csoportban, lokálisan és globálisan egyaránt."

A kipusztulás hulláma az erdőkön túl is kiterjedne, elpusztítva a vadvilág élőlényeit, amelyek az egyedülálló fáktól és a kis faállomány csoportoktól is függenek. Prevedello és kollégái 2018-ban például megállapították, hogy a szétszórt fákkal rendelkező területeken az összes fajgazdagság 50–100% -kal magasabb, mint a nyílt területeken. "Még egy puszta területen különálló, egyetlen fa is lehet a biodiverzitás mágnese, amely sok állat és növény számára vonzza és biztosítja az erőforrásokat" - mondja Prevedello. "Ezért akár egyes fák elvesztése is súlyosan befolyásolhatja helyi szinten a biodiverzitást.”

Az erdők elvesztésével a bolygó éghajlata szintén drasztikusan megváltozna rövid és hosszú távon is.

A fák biológiai szivattyúként közreműködnek a vízciklus létrejöttében. Emellett lokalizált hűtési hatásuk is van. Árnyékot adnak, amely elnyeli a hőt és fenntartja a talaj hőmérsékletét. A fák hűtési folyamatainak megszűnése jelentős mértékben közrejátszana a hőmérséklet emelkedésében. Prevedello csapatának egy másik tanulmánya megállapította, hogy egy 25 négyzetkilométernyi erdőtakaró teljes eltávolítása a trópusi területeken a helyi éves hőmérsékletet legalább 2 ° C-kal, a mérsékelt területeken pedig 1 °C-kal növeli. A kutatók hasonló hőmérsékleti különbségeket találtak az erdős és a nyílt területek összehasonlításakor is.

Globális szinten a fák a klímaváltozás miatt bekövetkezett felmelegedés ellen küzdenek, mivel eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Az IPCC augusztusában közzétett jelentése szerint az erdőirtás a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 13% -át teszi ki.

Thomas Crowther, a svájci ETH Zürich globális rendszerökológusa és a 2015. évi Nature tanulmány vezető szerzője szerint, ha az összes fa eltűnne a bolygóról, minden széndioxid az atmoszférába kerülne, ketyegő szénbombává változtatva a Földet, melyet a bomlás idővel felrobbantana. A nagymennyiségű szén az óceánokba kerülne, melynek hatására extrém savasodás következne be, aminek eredményeként a medúzák kivételével minden élőlény kihalna.

A fák eltűnése a gazdaságban is mély nyomot hagyna. Az egész világon a fákból élő emberek- legyenek azok fakitermelők, papírgyártók, gyümölcstermelők vagy ácsok- munka nélkül maradnának.

A Világbank szerint önmagában a faipari ágazat 13,2 millió ember számára biztosít munkát és évente 600 milliárd dollárt termel.

A fák az emberi egészségre is jelentős hatást gyakorolnak. Megtisztítják a levegőt szennyező anyagok elnyelésével. Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának kutatói kiszámították, hogy csupán az Egyesült Államokban a fák évente 17,4 millió tonna szennyezett levegőt távolítanak el, ez a "szolgáltatás" pedig mintegy 6,8 milliárd dollárra becsülhető. Emellett több kutatás is azt igazolja, hogy a fák és a természet jót tesznek mentális jólétünknek. "Az erdős környezetben eltöltött idő segít a fizikai és mentális egészségi problémák leküzdésében."- mondta Kathy Willis, az Oxfordi Egyetem biodiverzitás professzora. Hozzátette, ezért létezik olyan, hogy Japánban már orvos is előírhatja "erdei fürdőzést".

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Újra nyit a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

Pünkösd vasárnap és hétfőn újra kinyitja kapuit a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, mely egyelőre csökkentett nyitvatartással működik. A gyűjtemény júniusban csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi intézkedések betartására.

A sakktáblavirágtól a pestisgyógyszerig - különleges vadvirágok Somogyban

A májusi kirándulások alkalmával a szokásosnál is több nyíló vadvirágot láthatunk Somogyban is. A színpompás mezőkön igazi ritkaságok is élnek, védett fajok is.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.