Back to top

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. A hamuvá vált erdőségeket képtelenség lesz pótolni, a tüzek hatása pedig még sok év múlva is érezteti hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Bolygónkon a fák "szolgáltatásai" a szén tárolásától kezdve a talaj megőrzésén át egészen a vízciklus szabályozásáig terjednek. Támogatják a természetes és emberi élelmezési rendszereket, és számtalan faj számára biztosítanak otthont- többek között nekünk, embereknek is. Azonban sokszor elfeledkezünk arról, hogy milyen nagy szükségünk is van rájuk. A fákat gyakran csak gazdasági nyereséget hozó betakarítható anyagként vagy az emberi fejlődés útjában álló kellemetlenségekként kezeljük. Amióta fajunk körülbelül 12 000 évvel ezelőtt elkezdte a mezőgazdaság gyakorlását, a világ becsült 5,8 billió fájának csaknem felét irtottuk ki, állítja a Nature folyóiratban közzétett 2015. évi tanulmány. Az erdőirtás nagy része az utóbbi években történt.

Az iparosodás kezdete óta az erdők 32% -kal csökkentek, kiváltképp a trópusokon. A Földön élő hárombillió fából körülbelül 15 milliárd darabot vágnak ki évente, írja a Nature tanulmánya.

Sok helyen a fák elvesztése felgyorsult. Nemzeti Űrkutatási Intézet tanulmánya szerint augusztusban 2018. év azonos időszakához képest 84%-kal növekedtek a tüzek az Amazonas őserdőben. Azonban az erdőtüzek száma nemcsak Brazíliában fokozódik, Indonéziában ás Madagaszkáron is egyre gyakoribbak a hasonló tragédiák.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a fák az egyik pillanatról a másikra eltűnnének! Valószínűleg a bolygó biológiai sokfélesége is megsemmisülne. "Ha megszabadulunk az összes fától, egy olyan bolygón fogunk élni, amely valószínűleg nem lesz képes tovább fenntartani minket."- mondta Isabel Rosa, a walesi Bangori Egyetem környezeti adatainak és elemzésének oktatója.

Az élőhelyek elvesztése már most is a kihalás elsődleges mozgatórugója világszerte, az összes erdő kipusztulása pedig „katasztrofális” lenne a növények, állatok, gombák és minden más élőlény számára -

mondta Jayme Prevedello, a brazil Rio de Janeiro Állami Egyetem ökológusa. "Tömeges kihalások történnének minden organizmus csoportban, lokálisan és globálisan egyaránt."

A kipusztulás hulláma az erdőkön túl is kiterjedne, elpusztítva a vadvilág élőlényeit, amelyek az egyedülálló fáktól és a kis faállomány csoportoktól is függenek. Prevedello és kollégái 2018-ban például megállapították, hogy a szétszórt fákkal rendelkező területeken az összes fajgazdagság 50–100% -kal magasabb, mint a nyílt területeken. "Még egy puszta területen különálló, egyetlen fa is lehet a biodiverzitás mágnese, amely sok állat és növény számára vonzza és biztosítja az erőforrásokat" - mondja Prevedello. "Ezért akár egyes fák elvesztése is súlyosan befolyásolhatja helyi szinten a biodiverzitást.”

Az erdők elvesztésével a bolygó éghajlata szintén drasztikusan megváltozna rövid és hosszú távon is.

A fák biológiai szivattyúként közreműködnek a vízciklus létrejöttében. Emellett lokalizált hűtési hatásuk is van. Árnyékot adnak, amely elnyeli a hőt és fenntartja a talaj hőmérsékletét. A fák hűtési folyamatainak megszűnése jelentős mértékben közrejátszana a hőmérséklet emelkedésében. Prevedello csapatának egy másik tanulmánya megállapította, hogy egy 25 négyzetkilométernyi erdőtakaró teljes eltávolítása a trópusi területeken a helyi éves hőmérsékletet legalább 2 ° C-kal, a mérsékelt területeken pedig 1 °C-kal növeli. A kutatók hasonló hőmérsékleti különbségeket találtak az erdős és a nyílt területek összehasonlításakor is.

Globális szinten a fák a klímaváltozás miatt bekövetkezett felmelegedés ellen küzdenek, mivel eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Az IPCC augusztusában közzétett jelentése szerint az erdőirtás a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 13% -át teszi ki.

Thomas Crowther, a svájci ETH Zürich globális rendszerökológusa és a 2015. évi Nature tanulmány vezető szerzője szerint, ha az összes fa eltűnne a bolygóról, minden széndioxid az atmoszférába kerülne, ketyegő szénbombává változtatva a Földet, melyet a bomlás idővel felrobbantana. A nagymennyiségű szén az óceánokba kerülne, melynek hatására extrém savasodás következne be, aminek eredményeként a medúzák kivételével minden élőlény kihalna.

A fák eltűnése a gazdaságban is mély nyomot hagyna. Az egész világon a fákból élő emberek- legyenek azok fakitermelők, papírgyártók, gyümölcstermelők vagy ácsok- munka nélkül maradnának.

A Világbank szerint önmagában a faipari ágazat 13,2 millió ember számára biztosít munkát és évente 600 milliárd dollárt termel.

A fák az emberi egészségre is jelentős hatást gyakorolnak. Megtisztítják a levegőt szennyező anyagok elnyelésével. Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának kutatói kiszámították, hogy csupán az Egyesült Államokban a fák évente 17,4 millió tonna szennyezett levegőt távolítanak el, ez a "szolgáltatás" pedig mintegy 6,8 milliárd dollárra becsülhető. Emellett több kutatás is azt igazolja, hogy a fák és a természet jót tesznek mentális jólétünknek. "Az erdős környezetben eltöltött idő segít a fizikai és mentális egészségi problémák leküzdésében."- mondta Kathy Willis, az Oxfordi Egyetem biodiverzitás professzora. Hozzátette, ezért létezik olyan, hogy Japánban már orvos is előírhatja "erdei fürdőzést".

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

Víz Világtalálkozó - a világ 118 országából érkeznek vendégek Budapestre

A két korábbi rendezvényhez képest többen, 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozóra - közölte az MTI-vel hétfőn az eseményt előkészítő tárcaközi bizottság elnöke, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

Veszélyben a vadgerlék

Németországban a kihalás veszélye fenyegeti az arrafelé ritkának számító vadgerléket, ezért a Német Természetvédelmi Szövetség 2020-ra az év madarának választotta - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.