A sorozat előző részét itt találja.
Hét évi kényszerű szünet után, 1921. április 9–11-én sikerült újra mezőgazdasági kiállítást rendezni. A 30. Tenyészállatvásár és Gépkiállítás helyszíne az új Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár telep volt. Számos más szakember és tisztviselő között elévülhetetlen érdemei voltak a kiállítások újraindulásában Jeszenszky Pálnak, az OMGE ügyvezető titkárának, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének vezérigazgatójának és Konkoly Thege Sándornak, aki évtizedeken keresztül szervezője és elnöke volt a vásárrendező főbizottságnak.
Az ünnepélyes megnyitón, ami egyben az új kiállítási helyszín avatása is volt, megjelent Horthy Miklós kormányzó és gróf Teleki Pál miniszterelnök.
A rendszeres, évente jelentkező tenyészállatvásárok fő szervezője ebben az időszakban is az OMGE maradt, de a kormányzat hatására a mezőgazdaság többi ágazati intézménye – mezőgazdasági szakoktatás, kísérletügy, a Mezőgazdasági Kamara – is aktívan bekapcsolódott a kiállítás megrendezésébe. Néhány év alatt kiegészült a kiállítás a háziiparral, megjelent a halászat, a vadászat, az erdészet, a borászat és a növénynemesítés. A vásári szabályzat, az I. világháborút megelőző évek tapasztalataira alapozva tovább finomodott. Szigorították az állategészségügyi előírásokat, részletesen szabályozták a bírálat és a díjazás, valamint az adás-vétel feltételeit, és kidolgozták kiállításokon egyre nagyobb teret követelő mezőgazdasági gépkiállítások önálló szabályzatát.
Az 1929-ben megrendezett 38. kiállítás hivatalos neve már „Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár” volt, ezzel is jelezve a rendezvény hatókörének bővülését. Erre a kiállításra építette meg a főváros a főbejáratig vezető villamosjáratot. 1929-ben vezették be a díjazott tenyészállatok elővezetését is. Lovasversenyeket, hajtóbemutatókat tartottak, amelyek a szakmai szempontokon túl a közönségnek szóló látványosságot jelentettek. A vásárok szabályzata továbbra is őrködött a vásári jelleg megőrzésén (csak eladó állatot lehetett bemutatni és többféle módon igyekeztek az üzletkötést megkönnyíteni), de egyre fontosabb lett a vásár szórakoztató, közönségvonzó jellege.
Divat lett megjelenni a kiállításokon és rendezvényeken. A szigorú szabályzat ellenére a kiállításra felhajtott állatok száma fokozatosan emelkedett. Ez a tendencia többé-kevésbé tartotta magát az 1941-ben megrendezett 50. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárig. Az 1943-ra tervezett kiállítás azonban már csak terv maradt, megrendezését a hazánkat is elérő háború meghiúsította.
Folytatjuk!
Következő rész: A szocialista mezőgazdaság kiállításai
