Back to top

OMÉK: múlt, jelen, jövő (1)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A vásárokból nőtték ki magukat, azok több elemét megtartották, de az adás-vétel („kótya-vetye”) helyett másra helyeződött a hangsúly. A gazdák itt tájékozódhattak az újdonságokról, az új növényfajokról és -fajtákról, az új állatfajták előnyös és hátrányos tulajdonságairól, tartásukról, új munkaeszközökről, gépekről. Ebből adódóan ezek a kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését.

Természetesen – mint az élet minden területén – ez esetben is voltak előzményei az egyes sorszámot viselő kiállításnak. A

19. század elején Magyarországon is megértek a gazdasági és társadalmi feltételei annak, hogy a nagy hagyományokkal bíró országos vásárokhoz hasonló mezőgazdasági kiállításokat is rendezzenek.

A lehetőség és az igény önmagában kevés volt ehhez, egy lelkes csapatnak kellett felkarolnia a kiállítások ügyet. A „Lófuttató Társaság” vállalta magára ezt a feladatot. A társaság nevéhez fűződik egyebek mellett az első Pesten rendezett lóverseny (1827) és az 1829-ben tartott állatkiállítás. 1830-tól mint Állattenyésztő Társaság működött tovább, Széchenyi István elnökletével.

Fontos esemény volt az egyesület életében, hogy 1832-ben megvásárolták gróf Károlyi György 1200 négyszögöles Üllői úti telkét. Ez a Széchenyi javaslatára Közteleknek elnevezett terület adott otthont a következő évtizedek kiállításainak, majd itt építették fel az egyesület székházát. Az állattenyésztési kiállítások sikerén felbuzdulva a mezőgazdaság többi ágának bemutatása sem váratott sokáig. A Medárd-nap környékén tartott állatbemutatások után 1833-ban már sikeres mezőgazdasági gép és -eszközkiállítást rendeztek.

A társaság hatáskörének bővülése indokolttá tette, hogy 1835-ben felvegye a Gazdasági Egyesület, majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) nevet. Továbbra is nagy szerepet szántak a mezőgazdaság fejlesztésében a rendszeres kiállításoknak.

Néhány sikeres, külföldi résztvevők megjelenésével, több állatfaj bírálatával és díjazásával kibővített kiállítás után a szabadságharc miatt néhány év kényszerszünet következett.

Először 1851-ben sikerült terménykiállítást rendezni. Kezdeményezője Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója volt. Indítványa kedvező fogadtatásban részesült mind a Magyar Gazdasági Egyesületnél, mind a cs. kir. Helytartóságnál. A kiállítást november 1-jén nyitotta meg Albrecht főherceg a Nemzeti Múzeum épületében.

A közönség 1854-ben láthatott újra mezőgazdasági kiállítást a megszokott helyen és időben, a Köztelken, Medárd napján. A szerény kiállítás sikerén felbuzdulva a következő években is megrendezték a „Gazdasági eszközök s gépek és gyapjúbundák kiállítás”-t.

1857. június 6–11. között rendezte meg az OMGE addigi legnagyobb általános gazdasági kiállítását. A felmerülő költségek (pavilonok, sátrak felépítése, a Köztelek felújítása) jelentős részét a kormányzat fedezte.

A 349 résztvevő közül huszonöt külföldről érkezett, de talán ennél is fontosabb volt, hogy a kiállításon az ország 63 vármegyéjéből 58 képviseltette magát.

Néhány ágazati bemutató után 1865-ig kellett várni egy általános kiállításra. Ekkor új helyszínen, a Városligetben rendezték meg a „Juh-, sertés-, gazdasági eszköz és gépkiállítás”-t. Az 1857-es kiállításhoz képest szűkült a bemutatott állatfajok száma. A lovak hiányát az indokolta, hogy a lótenyésztés irányításában egyre inkább a katonai szempontok érvényesültek. A lovak számára a többi gazdasági állattól függetlenül rendeztek árveréseket és vásárokat, a szarvasmarhák elmaradásáért pedig a rohamosan terjedő keleti marhavész volt felelős.

Folytatjuk!

Következő rész: Az „igazi” első kiállítás 1881-ben

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Karitatív programokkal a gyerekekért

A Corteva globális mezőgazdasági vállalatként elkötelezett a befogadás, sokszínűség és méltányosság elősegítése mellett. Az összetartozás kultúrájának ápolásával, a munkaerő sokszínűségének konkrét munkavállalói képviseleti célokkal történő növelésével és külső befolyásának erősítésével a vállalat úgy véli, hogy jelentős pozitív hatást tud generálni munkavállalóira, a fogyasztókra, a környezetre és a gazdálkodókra.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.