1. Mi is pontosan propolisz és miből állítják elő a méhek?
Kunz: A propoliszt a méhek méhviaszból és az általuk gyűjtött növényi gyantákból „keverik” össze. A növényi gyanták főleg lombhullatókról származnak. Hogy ezek pontosan melyek még nincs teljes körűen tisztázva. Ami biztosan közéjük tartozik az a szelídgesztenye és a nyárfélék. Bár a fenyőfélék jelentős mennyiségű gyantát választanak ki, eddigi tudomásunk szerint a méhek ezekről nem gyűjtenek gyantát a propoliszhoz.
2. Hogyan gyűjtsük a propoliszt, mi a legmegfelelőbb módja?
Kunz: A legalkalmasabb erre a méhészboltban kapható műanyag rács. Ez sokkal jobb, mint a fém. De a vászonból készülteket sem ajánlanám. Ezekből sokszor a propoliszban marad a szál és rontják a propolisz alkoholban való oldhatóságát.
A rácsokat zacskóba helyezve a mélyhűtőbe tesszük. Amikor jól áthült, nyomogatással, pattintással könnyen kinyerhető a résekből. A propoliszt így termelhetjük az egész méhészeti szezonban, tavasztól a betelelésig.
3. A méhészek a propoliszt tinktúra formájában árulják. Mire jó a tinktúra?
Kunz: A propolisztinktúra jól alkalmazható megfázásos betegségekben és külső gyulladások esetében. De rendelkezik fájdalomcsillapító hatással is. A kórokozók, vírusok, baktériumok és gombák ellen remekül hat. Átfogó kutatásokat azonban csak az állatgyógyászatban találunk erről. Ennek ellenére a propolisz számos összetevőjét és azok hatását már alaposabban is kutatták. A leginkább a dél-amerikai propoliszról vannak nagyon komoly kutatások, mivel az összetevők ott inkább tekinthetőek állandónak. Idehaza (Németországban) a méhek különböző fákról gyűjtik a gyantát és annak összetétele is változékony.
4. Kinek kell kerülni a propoliszt, hiszen köztudott, hogy allergiát is kiválthat?
Kunz: A változékony összetétel miatt is elképzelhető, hogy olyan anyagok kerülhetnek bele, melyek allergiát válthatnak ki egyesekben. De nem lehet megmondani, hogy ki, mit bír el, hiszen az emberek éppúgy különböznék, mint ahogy az egyes propoliszkeverékek is különbözhetnek egymástól Van, aki érzékenyen reagálhat rá. Ez méhészekkel is előfordulhat, pl. nekem méhészkedés közben semmilyen allergiás reakcióm nincs a propoliszra, de a kutatómunka során, amikor a propoliszt gyűjtöttük és zacskóztuk, viszketett tőle a bőröm, és csak laborkesztyűben tudtam hozzányúlni. Talán itt kell megjegyezni, hogy a propoliszból soha ne használjunk túl sokat, mert ez egyáltalán nem garantálja a gyógyhatást.
5. Az utóbbi időszakban egyre több a propolisztartalmú kozmetikum, mint amilyen pl. a propoliszos ajakápoló. Képes a propolisz ezen a módon is hatni, vagy a propolisztartalom jelzése pusztán reklámfogás a gyártók részéről?
Kunz: A propolisz igen hatékony, és ezért végzetesnek tartom, hogy folyamatosan együk, igyuk vagy a bőrünkre kenjük, erre semmi szükség.
Másrészt pedig, ha a kozmetikumokban pusztán nyomokban, vagyis nagyon csekély mennyiségben található propolisz, annak szintén nincs értelme, mert így alig hat. Egyes esetekben pl. egy ajakkiütés kezelésére a propoliszterápia épp a megfelelő lehet, de nem gondolom, hogy állandóan használnunk kellene a propoliszos rúzst vagy a propolisz tartalmú kozmetikumokat. Tehát az én értelmezésemben a propolisz egy gyógyszer, melynek vannak előnyei és hátrányai, érdemes ésszerűen használni.
A témáról a következő cikket is ajánljuk:
