Back to top

Cremello, fakók és más lószínek

A ló színe mindig érdekes téma szakmai körökben éppúgy, mint a lóval csak szimpatizálók táborában. A magyar nyelv a különböző színváltozatokra és színárnyalatokra több száz szót ismer(t)! Igazán különleges, nálunk ritka szín a cremello.

A cremello lovak rövid szőre krémszínű, pataszaruja pigmentmentes, szemük pedig kék, csókaszem. Egyik jellegzetessége ennek a színnek, hogy bármely más színnel párosítva fakó lesz a megszülető csikó: vagy fakó színek valamelyike, vagy cremello.

Azért különleges érték egy cremello színű mén, mert bizonyos, hogy „piacos” színű csikót lehet várni utána, a kanca színétől függetlenül.

A másik érdekesség, hogy a kék szemekkel gyengébben látnak, mint a barna szemű lovak, különösen megzavarja őket az erős kontraszt a jól megvilágított és a sötétebb, árnyékos részek között. Ez esetenként komoly gondot okozhat a kiképzésük során is.

Fotó: Novotni Péter
A fakó színek valamely alapszínnel hozhatók összefüggésbe, amikor is egy meghatározott gén jelenléte esetén, annak hatására a fedőszőrökből a „melegebb” színárnyalat hiányzik, és valóban olyan a ló színe, mintha kifakult volna. A pej színből alakul ki a közönséges fakó és a valódi fakó. Az utóbbi esetében a ló testén felfedezhető a hátszíj, bizonyos esetekben a vállkereszt és a zebroid csíkozás a lábakon. A lábvégek feketék. A zsufafakó az a fakó, amelynél a hosszú szőrök nem feketék, hanem világosak – olyan, mint a mosott sörényű vagy ezüst sörényű pejnél.

A fekete színből a fakó színt okozó gén hatására jön létre az egérfakó. Az ilyen lónak a színe valóban az egérére hasonlít,

vagy annál sötétebb, gyakori szín a hucul fajtában. A sárga színből ugyanezen gén az izabellafakót hozza létre.

Írásunk Novotni Péternek a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Húsba vágó tévhitek: #MeattheFacts

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez.

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.

Gyöngytyúktojás a kotló alatt - Miért jobb a házityúk és a pulyka?

Napjainkban egyre többen keltetik újból kotlóval a tojásokat, hiszen ez sokkal természetesebb, mint a gépi keltetés. Emellett kevesebb szakértelmet igényel, s nem utolsósorban sokkal kisebb ökológiai nyomot hagy környezetünkben – ezzel is óvjuk a természetet.