Back to top

Sasbérc-kilátó

Nógrád megye szívében a Cserhát lankás lejtői, hegyei és dombjai között bújik meg a méltán híres és egyedülálló Sasbérc-kilátó. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő mutatós építmény 2017 őszétől felújítva várja a kirándulókat Buják község határában.

Nógrád a legerdősültebb megye Magyarországon. Nem csoda, hiszen ott négy hegység kapcsolódik egymásba: északról a Karancs-Medves hegyvidék, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, de a megye legnagyobb részét a Cserhát teszi ki. Hullámos dombvonulatainak löszszerű vályogból, illetve andezitből álló talajképző kőzetei és a csapadékos éghajlat kedvez az erdőállomány megtelepedésének.

A hegység keleti részén terül el a Buják környéki erdő. Legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek kilátója festői szépségű panorámával szolgál.

A tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid Gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos valósította meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg a vadászatok alkalmával. Az 1930-as évektől elhanyagolttá vált az épület, bár egészen az 1950-es évekig még laktak benne, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett.

Az omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg FAO támogatással a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezdeményezésére. A kilátó 2002-ben nyitotta meg kapuit a kirándulók előtt, majd 2017-ben újabb felújításon esett át, amelynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, majd megújult a torony belseje és környezete is.

Az országban egyedülálló a kilátó, hiszen amellett, hogy gyönyörű panorámát nyújt, oktatási teremként is szolgál.

Sőt, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. távlati terveiben a kilátó szálláshelyként való megnyitása is szerepel, ha sikerül megoldani az áramellátást és víznyerést.

A Sasbérc-kilátó jelenleg áprilistól októberig tart nyitva, hétvégéken és ünnepnapokon 9-től 17 óráig. Nyitvatartási időben bárki ingyenesen látogathatja előzetes bejelentkezés nélkül. Ettől eltérő időpontban csoportosan, előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.

Megközelíthető Buják, Szanda, illetve Bokor irányából aszfaltozott erdészeti magánúton, amelyre a kilátó nyitvatartási idejében bárki felhajthat. Gépjárművel, kerékpárral a 300 méterrel lentebb elhelyezett sorompóig gurulhatunk, ahonnan könnyed sétával érjük el a kilátót, ami a kisgyerekeknek sem megterhelő. Gyalogosan pedig a Bujákról induló 7 kilométer hosszúságú, zöld tölgyfalevél szimbólumot viselő erdészeti tanösvényen jutunk fel a Sasbércre, amely érinti egyebek mellett a Kálvária-hegyet és Buják várát is.

A múltról mesélnek a Bujáki vár romjai
A múltról mesélnek a Bujáki vár romjai

A kilátóból gyönyörű táj tárul elénk a Börzsönytől a Mátráig. Jó időben, az éles szeműek a Tátrát is megpillanthatják. Nem szükséges azonban ilyen messzire tekintenünk, mert a lábunk alatt elterülő Cserhát önmagában életre szóló élményben részesít minket.

Sárik Péter
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Vár és barlang

A környékre látogató turistáknak ajánljuk a bujáki Glatz Oszkár Galériát, ahol a festőművész több képen is megjeleníti a bujáki népviseletet. Érdemes felkeresni a Bujáki várat is, aminek legidősebb része az öregtorony, amely a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ból származik. A vár a török megszállás alatt háromszor is gazdát cserélt, végül magyar kézre került, de katonai szerepe ezzel lezárult, azóta pusztuló rom. Buják nevezetességeihez tartozik még a Kálvária és a Káponka, illetve a Keselyréten álló, több mint 400 éves védett tölgyfa. Érdemes megtekinteni a 11,5 méter hosszú és 3,7 méter magas Pappenheim-barlangot is, amely a Magyarországon fellelhető kevés homokkő-barlangok egyike. Érdekessége, hogy rétegfelületeket és növényi ősmaradványokat találhatunk benne, az ilyen leletek ugyanis általában mészkőbarlangból kerülnek elő.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

Graffitik a Lila-hegyi-kilátóban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018. április végén avatta fel és adta át a nagyközönségnek a Nyúl és Győrújbarát községek határában álló Lilahegyi-kilátót. Akkor még csak a tervek, álmok között szerepelt, hogy az építmény még szebb külsőt kaphasson, és a kilátók között egyedül álló módon, éjszaka is látogatható legyen.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.

Növelte az erdőtelepítésre adható támogatás mértékét az Agrárminisztérium

Megjelent a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című felhívásának módosítása, mely megemelt támogatással és további jelentős kedvezményekkel kívánja ösztönözni a gazdálkodók erdőtelepítési beruházásait.

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Országos rendezvénysorozat indul „A Táj Nemzetközi Napja” alkalmából

Az Európa Tanács kezdeményezésére az Európai Táj Egyezmény megnyitásának napját, október 20-át 2017-től A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepeljük Európa-szerte. Idehaza több szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, és idén is változatos programokkal igyekeznek felhívni a tájaink értékeire és védelmére a lakosság figyelmét. Ebben az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium mintaprojektjei is segítséget nyújtanak.