Back to top

Sasbérc-kilátó

Nógrád megye szívében a Cserhát lankás lejtői, hegyei és dombjai között bújik meg a méltán híres és egyedülálló Sasbérc-kilátó. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő mutatós építmény 2017 őszétől felújítva várja a kirándulókat Buják község határában.

Nógrád a legerdősültebb megye Magyarországon. Nem csoda, hiszen ott négy hegység kapcsolódik egymásba: északról a Karancs-Medves hegyvidék, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, de a megye legnagyobb részét a Cserhát teszi ki. Hullámos dombvonulatainak löszszerű vályogból, illetve andezitből álló talajképző kőzetei és a csapadékos éghajlat kedvez az erdőállomány megtelepedésének.

A hegység keleti részén terül el a Buják környéki erdő. Legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek kilátója festői szépségű panorámával szolgál.

A tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid Gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos valósította meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg a vadászatok alkalmával. Az 1930-as évektől elhanyagolttá vált az épület, bár egészen az 1950-es évekig még laktak benne, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett.

Az omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg FAO támogatással a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezdeményezésére. A kilátó 2002-ben nyitotta meg kapuit a kirándulók előtt, majd 2017-ben újabb felújításon esett át, amelynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, majd megújult a torony belseje és környezete is.

Az országban egyedülálló a kilátó, hiszen amellett, hogy gyönyörű panorámát nyújt, oktatási teremként is szolgál.

Sőt, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. távlati terveiben a kilátó szálláshelyként való megnyitása is szerepel, ha sikerül megoldani az áramellátást és víznyerést.

A Sasbérc-kilátó jelenleg áprilistól októberig tart nyitva, hétvégéken és ünnepnapokon 9-től 17 óráig. Nyitvatartási időben bárki ingyenesen látogathatja előzetes bejelentkezés nélkül. Ettől eltérő időpontban csoportosan, előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.

Megközelíthető Buják, Szanda, illetve Bokor irányából aszfaltozott erdészeti magánúton, amelyre a kilátó nyitvatartási idejében bárki felhajthat. Gépjárművel, kerékpárral a 300 méterrel lentebb elhelyezett sorompóig gurulhatunk, ahonnan könnyed sétával érjük el a kilátót, ami a kisgyerekeknek sem megterhelő. Gyalogosan pedig a Bujákról induló 7 kilométer hosszúságú, zöld tölgyfalevél szimbólumot viselő erdészeti tanösvényen jutunk fel a Sasbércre, amely érinti egyebek mellett a Kálvária-hegyet és Buják várát is.

A múltról mesélnek a Bujáki vár romjai
A múltról mesélnek a Bujáki vár romjai

A kilátóból gyönyörű táj tárul elénk a Börzsönytől a Mátráig. Jó időben, az éles szeműek a Tátrát is megpillanthatják. Nem szükséges azonban ilyen messzire tekintenünk, mert a lábunk alatt elterülő Cserhát önmagában életre szóló élményben részesít minket.

Sárik Péter
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Vár és barlang

A környékre látogató turistáknak ajánljuk a bujáki Glatz Oszkár Galériát, ahol a festőművész több képen is megjeleníti a bujáki népviseletet. Érdemes felkeresni a Bujáki várat is, aminek legidősebb része az öregtorony, amely a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ból származik. A vár a török megszállás alatt háromszor is gazdát cserélt, végül magyar kézre került, de katonai szerepe ezzel lezárult, azóta pusztuló rom. Buják nevezetességeihez tartozik még a Kálvária és a Káponka, illetve a Keselyréten álló, több mint 400 éves védett tölgyfa. Érdemes megtekinteni a 11,5 méter hosszú és 3,7 méter magas Pappenheim-barlangot is, amely a Magyarországon fellelhető kevés homokkő-barlangok egyike. Érdekessége, hogy rétegfelületeket és növényi ősmaradványokat találhatunk benne, az ilyen leletek ugyanis általában mészkőbarlangból kerülnek elő.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.