Back to top

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Fotó: Horváth Csilla

Általános megközelítésben úgy tartjuk, hogy a szőlő föld alatti élő tömege valamelyest tükrözi a föld fölötti részek kiterjedését, vagyis egy tőke gyökérzetének többsége közvetlenül a növény alatt, ott is elsősorban a 20-60 cm-es talajrétegben található. A liánszerűen növő felső részekhez hasonlóan a gyökerek is erősen növekednek, akár 2-5 méterre is elkúszhatnak anyanövényüktől. A hajtásoktól eltérően azonban nem aggresszíven leárnyékolni akarják a támasztékul szolgáló fákat, bokrokat, elhódítva előlük a napfényt.

A gyökerek növekedését inkább „konfliktuskerülőnek” mondhatnánk, ugyanis a föld alatti szervek általában a riválisoktól mentes rétegeket keresik fel, és éppen ez a habitus teszi lehetővé a sorok aljának művelését.

Tiszta sorköz vagy takarónövény
Hagyományos ültetvény „tisztán tartva”

A hagyományos termesztésben a nagyjából 1 × 1 méteres sűrű térállás mellett nem volt túl sok mozgástér a tőkék közötti területek változatos művelésére. Őseink többszöri kapálással, kézi munkával tartották tisztán az ültetvényeket.

Az ugarszerű művelés nemcsak más lehetőség híján volt kényszerűség, de az alacsony tőkeformák miatt is indokolt volt, ahol a fürtök a föld közelében csüngenek.

Ebben az esetben a takarónövényzet nemcsak a művelést, a szüretet nehezíthetné, de párologtatásával a gombás betegségek terjedéséhez is ideális közeget teremtene.

Talán a kevés kivételek egyike a hagyományos soproni fejművelés, ahol a poncichterek a tőkék között babot is termesztettek.

Ehhez feltehetően az Alpokalját jellemző jobb csapadékviszonyok is hozzájárulhattak. A régi szőlőtermesztést boncolgató néprajzi munkák azt is megemlítik, hogy csapadékos nyarakon az utolsó, vagyis zsendülés előtti kapálást elhagyták őseink, helyette csak lesarlózták a zöldet a tőkék alól a jószágnak. Az ideiglenesen meghagyott takarónövényzet egyik szerepe valami szükségszerű konkurencia teremtése lehetett, hogy megakadályozzák a bogyó fölrepedését, illetve a túlzott hajtásnövekedést.

Párás fürtzónában nő a rothadás veszélye
A korszerűbb ültetvények már felhagytak a sűrű térállással, a gépesíthetőség miatt kezdtek uralkodóvá válni a szélesebb sortávolságok.

Ezzel nemcsak ültetvényeink váltak szét sorokra és sorközökre, de művelésük és sajátosságaik is elkülönültek. A nagyüzemi szőlőtermesztés éveiben is tartották magukat az ugarszerű műveléshez: a sorközöket mechanikai műveléssel rendezték, a soraljakat gyomirtózták.

A korszerű szőlészet már tisztában van ennek a művelési rendszernek a talajra gyakorolt káros hatásaival, így napjainkban egyre általánosabb (sőt az integrált és ökológiai gazdálkodásban előírt) a sorközi takarónövényzet.

Ez nemcsak a biodiverzitás, a talajélet, de az ültetvények megközelíthetősége szempontjából is előnyös. A soraljak művelésére pedig rendelkezésre állnak mechanikai (pl. kitérő rendszerű) eszközök.

Időnként lazítsunk mélyebben is

Az üzemi termesztés múltjából és jelenéből a házikertben is profitálhatunk, az alapelvek ugyanis hasonlók. A szőlő gyökerei a 20-60 cm-es rétegben találhatók általában. Ehhez képest mélyebbre húzódhatnak az esetleges konkurencia elől, de ezt mindenképpen csak erős kondíciójú tőkéknél várjuk.

Frissen ültetett növénykéinket ne stresszeljük plusz riválisokkal, fiatal tőkéknél még mindenképpen a tisztán tartott környezet javasolt.

A házikertek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell szabályos sor- és tőtávolságot tartanunk, így a szomszédos tőkék gyökérzete nem jelent konkurenciát, a föld alatti szervek szabadabban terjeszkedhetnek, jobb ellátást biztosítva még szélsőséges időjárás esetén is.

A talaj szerkezete szempontjából a kézi művelés a legelőnyösebb, a gyommentesen tartáshoz bőven elegendő például a sarabolózás.

De ha módunk van rá, néhány évente lazítsuk át az alsóbb talajrétegeket is, lehetőség szerint egészen a szőlő fő gyökérzónájáig. Ez elősegíti a víz könnyebb leszivárgását, és a levegősebb, jobb szerkezetű talaj a növekedés szempontjából is igen előnyös lesz.

A választás szempontjai

Lugasformánktól függően bátran ültessünk más hasznos vagy dekoratív növényt a szőlőnk alá. Be is füvesíthetjük akár a tőkék környékét.

Kerüljük a vízigényes fajokat
Néhány dolgot azonban ne feledjünk! Ha egyszerű füvesítésről van szó, akkor biztosítsuk, hogy a sűrű gyep között/mellett beszivárogjon a víz a tőkék gyökérzetéhez.

A sűrű gyep ugyanis olyan „szövedéket” képezhet a talajfelszínen, ami szinte elzárja a leszivárgó víz útját az alsóbb rétegek elől. A másik fontos szempont, hogy a szőlő alá kerülő növények ne nőjenek túl magasra, különben árnyékolhatnak (rontva az érés és rügytermékenyülés feltételeit), illetve párologtatásukkal nedvesíthetik a lombozat és főként a fürtzóna körüli levegőt. Ez pedig különösen kedvező a gombás betegségeknek.

Lehetőség szerint kerüljük az intenzív locsolást, sok vizet igénylő fajokat is, mert ha azoknak „mindent megadunk”, harmatgyökér-képzésre sarkalljuk a szőlőt. Ha pedig az ideiglenes lakótárs kikerül a tőkék alól, megsínylik a többletellátás elapadását.

Tudnunk kell, hogy a szőlő gyökérzete nemcsak „konfliktuskerülő”, de „kényelemszerető” is, vagyis ha könnyebben elérhető jó ellátottságú rétegre lel, azt fogja jobban behálózni.

Az érzékenységet is hordozó harmatgyökér-képződés mellett ki kell emelnünk, hogy önmagában a túl sok víz hatása sem feltétlenül kedvező. A növekedés időszakában a zöldmunkát sokasítjuk a túlzó öntözéssel. Az éréshez közeledve pedig csak fölösegesen hizlaljuk a bogyókat, amivel az ízek is hígulnak, de a rothadás veszélye is fokozódik.

 

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Gyógynövények ingyen, a város közepén

Elfeledkezett vásárlás közben a friss fűszernövényekről, de az üzletek már zárva vannak? Van, ahol emiatt már nem kell aggódni, mert bármikor ingyen hozzá lehet jutni.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Kötelező lesz a növényekkel beültetett homlokzat Bécsben

A növényekkel beültetett homlokzatnak köszönhetően könnyebb elviselni a nyári forróságot, mivel a gyorsan fejlődő növények levéltömege hatásosan hozzájárul a mikroklíma hűtéséhez.

A tavalyinál jobb lesz a zöldborsótermés

Az Európai Unió belső piacán és a harmadik országok felé is Magyarország a legnagyobb zöldborsókonzerv-szállító, a tavalyinál nagyobb mennyiségű idei termés segíthet megtartani ezt a pozíciót.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Száraz idő és kánikula

Már elkezdődtek az idei betakarítási munkák, és a csütörtöki és pénteki zivataros, változékony időjárás után jó hír a földeken dolgozóknak, hogy szombattól csökken a csapadékhajlam, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, ugyanakkor a jellemzően napos, gyakran szeles időben száradni tudnak a talajok.