0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Általános megközelítésben úgy tartjuk, hogy a szőlő föld alatti élő tömege valamelyest tükrözi a föld fölötti részek kiterjedését, vagyis egy tőke gyökérzetének többsége közvetlenül a növény alatt, ott is elsősorban a 20-60 cm-es talajrétegben található. A liánszerűen növő felső részekhez hasonlóan a gyökerek is erősen növekednek, akár 2-5 méterre is elkúszhatnak anyanövényüktől. A hajtásoktól eltérően azonban nem aggresszíven leárnyékolni akarják a támasztékul szolgáló fákat, bokrokat, elhódítva előlük a napfényt.

A gyökerek növekedését inkább „konfliktuskerülőnek” mondhatnánk, ugyanis a föld alatti szervek általában a riválisoktól mentes rétegeket keresik fel, és éppen ez a habitus teszi lehetővé a sorok aljának művelését.

Tiszta sorköz vagy takarónövény

A hagyományos termesztésben a nagyjából 1 × 1 méteres sűrű térállás mellett nem volt túl sok mozgástér a tőkék közötti területek változatos művelésére. Őseink többszöri kapálással, kézi munkával tartották tisztán az ültetvényeket.

Az ugarszerű művelés nemcsak más lehetőség híján volt kényszerűség, de az alacsony tőkeformák miatt is indokolt volt, ahol a fürtök a föld közelében csüngenek.

Ebben az esetben a takarónövényzet nemcsak a művelést, a szüretet nehezíthetné, de párologtatásával a gombás betegségek terjedéséhez is ideális közeget teremtene.

Talán a kevés kivételek egyike a hagyományos soproni fejművelés, ahol a poncichterek a tőkék között babot is termesztettek.

Ehhez feltehetően az Alpokalját jellemző jobb csapadékviszonyok is hozzájárulhattak. A régi szőlőtermesztést boncolgató néprajzi munkák azt is megemlítik, hogy csapadékos nyarakon az utolsó, vagyis zsendülés előtti kapálást elhagyták őseink, helyette csak lesarlózták a zöldet a tőkék alól a jószágnak. Az ideiglenesen meghagyott takarónövényzet egyik szerepe valami szükségszerű konkurencia teremtése lehetett, hogy megakadályozzák a bogyó fölrepedését, illetve a túlzott hajtásnövekedést.

A korszerűbb ültetvények már felhagytak a sűrű térállással, a gépesíthetőség miatt kezdtek uralkodóvá válni a szélesebb sortávolságok.

Ezzel nemcsak ültetvényeink váltak szét sorokra és sorközökre, de művelésük és sajátosságaik is elkülönültek. A nagyüzemi szőlőtermesztés éveiben is tartották magukat az ugarszerű műveléshez: a sorközöket mechanikai műveléssel rendezték, a soraljakat gyomirtózták.

A korszerű szőlészet már tisztában van ennek a művelési rendszernek a talajra gyakorolt káros hatásaival, így napjainkban egyre általánosabb (sőt az integrált és ökológiai gazdálkodásban előírt) a sorközi takarónövényzet.

Ez nemcsak a biodiverzitás, a talajélet, de az ültetvények megközelíthetősége szempontjából is előnyös. A soraljak művelésére pedig rendelkezésre állnak mechanikai (pl. kitérő rendszerű) eszközök.

Időnként lazítsunk mélyebben is

Az üzemi termesztés múltjából és jelenéből a házikertben is profitálhatunk, az alapelvek ugyanis hasonlók. A szőlő gyökerei a 20-60 cm-es rétegben találhatók általában. Ehhez képest mélyebbre húzódhatnak az esetleges konkurencia elől, de ezt mindenképpen csak erős kondíciójú tőkéknél várjuk.

Frissen ültetett növénykéinket ne stresszeljük plusz riválisokkal, fiatal tőkéknél még mindenképpen a tisztán tartott környezet javasolt.

A házikertek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell szabályos sor- és tőtávolságot tartanunk, így a szomszédos tőkék gyökérzete nem jelent konkurenciát, a föld alatti szervek szabadabban terjeszkedhetnek, jobb ellátást biztosítva még szélsőséges időjárás esetén is.

A talaj szerkezete szempontjából a kézi művelés a legelőnyösebb, a gyommentesen tartáshoz bőven elegendő például a sarabolózás.

De ha módunk van rá, néhány évente lazítsuk át az alsóbb talajrétegeket is, lehetőség szerint egészen a szőlő fő gyökérzónájáig. Ez elősegíti a víz könnyebb leszivárgását, és a levegősebb, jobb szerkezetű talaj a növekedés szempontjából is igen előnyös lesz.

A választás szempontjai

Lugasformánktól függően bátran ültessünk más hasznos vagy dekoratív növényt a szőlőnk alá. Be is füvesíthetjük akár a tőkék környékét.

Néhány dolgot azonban ne feledjünk! Ha egyszerű füvesítésről van szó, akkor biztosítsuk, hogy a sűrű gyep között/mellett beszivárogjon a víz a tőkék gyökérzetéhez.

A sűrű gyep ugyanis olyan „szövedéket” képezhet a talajfelszínen, ami szinte elzárja a leszivárgó víz útját az alsóbb rétegek elől. A másik fontos szempont, hogy a szőlő alá kerülő növények ne nőjenek túl magasra, különben árnyékolhatnak (rontva az érés és rügytermékenyülés feltételeit), illetve párologtatásukkal nedvesíthetik a lombozat és főként a fürtzóna körüli levegőt. Ez pedig különösen kedvező a gombás betegségeknek.

Lehetőség szerint kerüljük az intenzív locsolást, sok vizet igénylő fajokat is, mert ha azoknak „mindent megadunk”, harmatgyökér-képzésre sarkalljuk a szőlőt. Ha pedig az ideiglenes lakótárs kikerül a tőkék alól, megsínylik a többletellátás elapadását.

Tudnunk kell, hogy a szőlő gyökérzete nemcsak „konfliktuskerülő”, de „kényelemszerető” is, vagyis ha könnyebben elérhető jó ellátottságú rétegre lel, azt fogja jobban behálózni.

Az érzékenységet is hordozó harmatgyökér-képződés mellett ki kell emelnünk, hogy önmagában a túl sok víz hatása sem feltétlenül kedvező. A növekedés időszakában a zöldmunkát sokasítjuk a túlzó öntözéssel. Az éréshez közeledve pedig csak fölösegesen hizlaljuk a bogyókat, amivel az ízek is hígulnak, de a rothadás veszélye is fokozódik.

[[{„fid”:”79168″,”view_mode”:”wysiwyg”,”fields”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:”Üzemi szinten a váltott sorművelés is megoldás lehet.”,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””},”type”:”media”,”field_deltas”:{„1”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:”Üzemi szinten a váltott sorművelés is megoldás lehet.”,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””}},”attributes”:{„title”:”Üzemi szinten a váltott sorművelés is megoldás lehet.”,”class”:”media-element file-wysiwyg”,”data-delta”:”1″}}]]

 

 

Forrás: Kerti Kalendárium