Back to top

Haluskaház, a múlt idéző tanya - Az Év Tanyája

A 2018-as Év Tanyája Közönség Díj, egy békéscsabai, tót hagyományokat ápoló családhoz került. A Frankó tanya, újabb nevén Haluskaház megálmodója Bartolák Mária, aki elképesztő lendülettel és lenyűgöző lelkesedéssel ápolja, gondozza, fejlesztgeti a kis majort.

A Haluskaház, a haluska készítés fellegvára, itt minden megtalálható, ami ehhez a különleges felvidéki étel elkészítéséhez szükséges. A tanya a vendéglátás szempontjából „fiatalnak” számít, mostani formájában áprilistól üzemel.

A közösségi médiában meg­hirdetett Év Tanyája szavazáson a legtöbb szavazatot Bartolák Mária tanyája, a Haluskaház nyerte.

A koros épületet Mária keresztapja, Frankó Pál családja építette. Az itt felnőtt keresztapa, sajnos ideje korán eltávozott, ezért Mária és férje úgy döntöttek, hogy megveszik az ingatlant, hogy családon belül maradjon. Mivel a szűk családi kör 35 főt számlál, jó ötletnek tűnt berendezni egy olyan helyet, ahol a családtagok össze tudnak jönni és mindenki kényelmesen elfér. Később, mikor a tanya már kezdte elnyerni jelenlegi formáját, a család és a gyerekek barátai is meglátogatták a helyet és remekül érezték magukat. Mária ekkor döbbent rá arra, hogy milyen önző dolog lenne, ha csak maguknak tartanák meg az ódon épületből áradó békés hangulatot.

Úgy gondolta, hogy érdemes lenne gyerekeknek is megmutatni ezt az életérzést és úgy döntött, hogy a birtokot nyitott portává alakítják át.

A XX. század elején épült, alapozás nélküli épület vert falai között újjáéled a múlt. A házban sok berendezési tárgy a boldog békeidő nosztalgikus hangulatát idézi vissza. Amellett, hogy a család megtartotta a tanya régi bútorait, tudatosan gyűjti az antik tárgyakat. Jó néhány, már kidobásra szánt kelléket barátoktól, ismerősöktől kaptak ajándékba, hogy ne menjenek veszendőbe. Azonban sok dolgot a gyulai és békéscsabai bolhapiacról szereztek be. A letűnt kor eszközei – amelyek immáron új rendeltetést nyertek – a tanyát átszövő életstílus átadása mellett, a gyerekek és szüleik környezeti nevelésében is segítenek. Az ide látogató kis- és nagy vendégek megtudhatják, hogy milyen volt egy múlt század eleji hajvasaló, egy porcelán ételhordó, illetve, hogy nézett ki egy parfümőr. Megcsodálhatják a korabeli kézzel varrt ruhákat, kötényeket, a konyhai eszközöket és egy százéves sparheltet is, melyen a ház – névadó – specialitása készül, a haluska.

A régi tanyaszín helyén egy nagy közösségi teret alakítottak ki, a haluska szobát, ahol hozzávetőlegesen harminc embert tudnak leültetni. Itt szolgálják fel az idelátogatóknak a helyi különlegességeket, a már említett haluskát és a híres csabai kolbászt.

Utóbbit egy negyven centiméter vastag vályogfalú, jól szellőző kamrában tárolják, a füstölt szalonna és az egyéb füstölt áruk mellett.

Mi a haluska?

A haluska egy hagyományos tót étel, nem összetévesztendő a galuskával! A haluska tésztájába liszt, tojás, só, és víz kerül, melyet kézzel gyúrnak, nyújtanak és kézzel is vágják fel vékony csíkokra. Ellentétben a galuskával, melyet szaggatnak, tésztájába pedig krumpli is kerül. A felvágott haluska tésztát sós vízben megfőzik, majd ropogósra pirítják sparhelten vagy kemencében és brindzával, káposztával, túróval vagy mákkal ízesítik.

A tanya mai stílusa több év alatt alakult ki, Mária ötletei alapján. Sokat alakítottak rajta mióta megvették, eltökélt szándékuk volt az eredeti látvány megőrzése. A ház fűtését még most is a falba épített kemencével és a különálló cserépkályhával oldják meg. A kemence és a tisztaszoba hajópadlója eredeti állapotában tündököl, viszont a burkolóanyagok, támfák, ajtó- és ablakkeretek különböző bontásokból származnak. Mária és férje módszeresen kutatta fel a közeli bontásra ítélt tanyákat, hogy a még menthető anyagokat használják fel sajátjukhoz. Ezzel az apró trükkel nemcsak megmentették a tüzelőnek szánt faanyagokat, hanem még inkább meghittebbé varázsolták a légkört, a vendégeknek pedig olyan érzésük van, mintha csak a nagyihoz jöttek volna. „Ott voltunk a környékbeli tanya- és házbontásokon és céltudatosan vásároltuk fel a nyílászárókat, ajtókat, gerendákat, faoszlopokat, hideg és melegburkolatokat, kiegészítőket, vályogot, tetőcserepet, mindent, amire szükségünk volt” – mesélte.

A tanya udvara hármas elosztású. Elől található a konyhakert, melyet fagerendák felhasználásával tagoltak. A középső udvarban vannak az ólak, hátul pedig a baromfiudvar kap helyet, ahova egy kukoricagórét állítottak, alá pedig három disznóól került.

A tanya állatvilága változatos. Nem csak hagyományos magyar állatokat tartanak. A baromfik közül van kacsa, liba, gyöngyös, fürj, egy kínai selyem kakas, egy páva pár, Andor és Amália. Az udvarban él egy minnesotai kan disznó, két csün­gőhasú koca, egy holland törpe birkanyáj, a két kos, Félix és Rudi, na meg Matyi, a szamár. Amikor a tanya állat összetételét kialakították, kifejezetten azt vették figyelembe, hogy kistermetűek legyenek. Ennek több oka is volt. Egyrészt az idelátogató gyerekek bátrabban közelednek egy-egy kisebb testű állathoz, másrészt azért, mert Mária gyakran egyedül van kint a birtokon és az apróbb jószágokat könnyebb kezelni.

A birtokhoz tartozik egy szántó terület, mely a takarmány ellátásban segít és egy gyümölcsös kert is. Innen szüretelik a lekvárba, befőttbe és persze a pálinkába való alapanyagot. A tanyán a környezettudatos életmódra és az önellátásra törekszenek. Igyekeznek vegyszermentesen mindent maguk előállítani. Gyűjtik az esővizet, melyet öntözésre és itatásra is használnak. A zöldhulladékot komposztálják és többnyire a konyhakert talaját javítják fel vele.

A tanya falusi vendégasztalként és szálláshelyként is funkcionál. Családi ünnepségek, baráti összejövetelek és főként gyerekprogramok kerülnek megrendezésre. Áprilistól mostanáig közel hétszáz gyermek járt már itt. Azonban nem csak a fiatalabb korosztály élvezi ki rendszeresen a hely kivételes harmóniáját. Nyugdíjas klubok tagjai is gyakori, szívesen látott vendégek. Számukra egy igazi időutazást jelent átlépni a tanya küszöbét.

A Haluskaház egy híd a generációk között. A gyerekek megismerkedhetnek az előző század életvitelével, szokásaival, felfedezhetik a természet szépségeit, játszhatnak az állatokkal. A nyugdíjas korosztály pedig nosztalgiázhat egy kellemes kávé mellett, amit egy hatvanéves olasz kávéfőzővel készítettek el.

A Frankó tanyán a tót hagyományokat őrzik, mivel Mária katolikus, szlovák családból származik. A tótok egyik nemzeti étele a haluska, innen jött az ötlet, hogy a tanya neve Haluskaház legyen. „A név arra utal, hogy a felújítás során nem csak a korabeli környezet reprodukálását tartottuk szem előtt, hanem eltökélt szándékunk volt, hogy mindenki számára elérhető és megérthető módon mutassuk be a korabeli tanyasi életet is. Úgy gondoltuk, hogy erre a gasztronómia a legalkalmasabb. Ezért a tanyabemutatás középpontjába a haluskakészítést állítottuk.” – mondta. Hozzátette, hogy a tanyán kifejezetten olyan tevékenységet szerettek volna bevezetni, ami a környéken egyedülálló.

A tótoknál a péntek volt a böjtnap, ekkor ettek rendszerint haluskát. Mária azt tervezi, hogy elindítja a Haluska pénteket, melynek során a programra jelentkezők részt vennének egy haluskakóstoláson, miközben megpihennek a csodálatos tanyasi környezetben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

Ezt a gluténmentes gabonát érdemes gyakran enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.