Back to top

Haluskaház, a múlt idéző tanya - Az Év Tanyája

A 2018-as Év Tanyája Közönség Díj, egy békéscsabai, tót hagyományokat ápoló családhoz került. A Frankó tanya, újabb nevén Haluskaház megálmodója Bartolák Mária, aki elképesztő lendülettel és lenyűgöző lelkesedéssel ápolja, gondozza, fejlesztgeti a kis majort.

A Haluskaház, a haluska készítés fellegvára, itt minden megtalálható, ami ehhez a különleges felvidéki étel elkészítéséhez szükséges. A tanya a vendéglátás szempontjából „fiatalnak” számít, mostani formájában áprilistól üzemel.

A közösségi médiában meg­hirdetett Év Tanyája szavazáson a legtöbb szavazatot Bartolák Mária tanyája, a Haluskaház nyerte.

A koros épületet Mária keresztapja, Frankó Pál családja építette. Az itt felnőtt keresztapa, sajnos ideje korán eltávozott, ezért Mária és férje úgy döntöttek, hogy megveszik az ingatlant, hogy családon belül maradjon. Mivel a szűk családi kör 35 főt számlál, jó ötletnek tűnt berendezni egy olyan helyet, ahol a családtagok össze tudnak jönni és mindenki kényelmesen elfér. Később, mikor a tanya már kezdte elnyerni jelenlegi formáját, a család és a gyerekek barátai is meglátogatták a helyet és remekül érezték magukat. Mária ekkor döbbent rá arra, hogy milyen önző dolog lenne, ha csak maguknak tartanák meg az ódon épületből áradó békés hangulatot.

Úgy gondolta, hogy érdemes lenne gyerekeknek is megmutatni ezt az életérzést és úgy döntött, hogy a birtokot nyitott portává alakítják át.

A XX. század elején épült, alapozás nélküli épület vert falai között újjáéled a múlt. A házban sok berendezési tárgy a boldog békeidő nosztalgikus hangulatát idézi vissza. Amellett, hogy a család megtartotta a tanya régi bútorait, tudatosan gyűjti az antik tárgyakat. Jó néhány, már kidobásra szánt kelléket barátoktól, ismerősöktől kaptak ajándékba, hogy ne menjenek veszendőbe. Azonban sok dolgot a gyulai és békéscsabai bolhapiacról szereztek be. A letűnt kor eszközei – amelyek immáron új rendeltetést nyertek – a tanyát átszövő életstílus átadása mellett, a gyerekek és szüleik környezeti nevelésében is segítenek. Az ide látogató kis- és nagy vendégek megtudhatják, hogy milyen volt egy múlt század eleji hajvasaló, egy porcelán ételhordó, illetve, hogy nézett ki egy parfümőr. Megcsodálhatják a korabeli kézzel varrt ruhákat, kötényeket, a konyhai eszközöket és egy százéves sparheltet is, melyen a ház – névadó – specialitása készül, a haluska.

A régi tanyaszín helyén egy nagy közösségi teret alakítottak ki, a haluska szobát, ahol hozzávetőlegesen harminc embert tudnak leültetni. Itt szolgálják fel az idelátogatóknak a helyi különlegességeket, a már említett haluskát és a híres csabai kolbászt.

Utóbbit egy negyven centiméter vastag vályogfalú, jól szellőző kamrában tárolják, a füstölt szalonna és az egyéb füstölt áruk mellett.

Mi a haluska?

A haluska egy hagyományos tót étel, nem összetévesztendő a galuskával! A haluska tésztájába liszt, tojás, só, és víz kerül, melyet kézzel gyúrnak, nyújtanak és kézzel is vágják fel vékony csíkokra. Ellentétben a galuskával, melyet szaggatnak, tésztájába pedig krumpli is kerül. A felvágott haluska tésztát sós vízben megfőzik, majd ropogósra pirítják sparhelten vagy kemencében és brindzával, káposztával, túróval vagy mákkal ízesítik.

A tanya mai stílusa több év alatt alakult ki, Mária ötletei alapján. Sokat alakítottak rajta mióta megvették, eltökélt szándékuk volt az eredeti látvány megőrzése. A ház fűtését még most is a falba épített kemencével és a különálló cserépkályhával oldják meg. A kemence és a tisztaszoba hajópadlója eredeti állapotában tündököl, viszont a burkolóanyagok, támfák, ajtó- és ablakkeretek különböző bontásokból származnak. Mária és férje módszeresen kutatta fel a közeli bontásra ítélt tanyákat, hogy a még menthető anyagokat használják fel sajátjukhoz. Ezzel az apró trükkel nemcsak megmentették a tüzelőnek szánt faanyagokat, hanem még inkább meghittebbé varázsolták a légkört, a vendégeknek pedig olyan érzésük van, mintha csak a nagyihoz jöttek volna. „Ott voltunk a környékbeli tanya- és házbontásokon és céltudatosan vásároltuk fel a nyílászárókat, ajtókat, gerendákat, faoszlopokat, hideg és melegburkolatokat, kiegészítőket, vályogot, tetőcserepet, mindent, amire szükségünk volt” – mesélte.

A tanya udvara hármas elosztású. Elől található a konyhakert, melyet fagerendák felhasználásával tagoltak. A középső udvarban vannak az ólak, hátul pedig a baromfiudvar kap helyet, ahova egy kukoricagórét állítottak, alá pedig három disznóól került.

A tanya állatvilága változatos. Nem csak hagyományos magyar állatokat tartanak. A baromfik közül van kacsa, liba, gyöngyös, fürj, egy kínai selyem kakas, egy páva pár, Andor és Amália. Az udvarban él egy minnesotai kan disznó, két csün­gőhasú koca, egy holland törpe birkanyáj, a két kos, Félix és Rudi, na meg Matyi, a szamár. Amikor a tanya állat összetételét kialakították, kifejezetten azt vették figyelembe, hogy kistermetűek legyenek. Ennek több oka is volt. Egyrészt az idelátogató gyerekek bátrabban közelednek egy-egy kisebb testű állathoz, másrészt azért, mert Mária gyakran egyedül van kint a birtokon és az apróbb jószágokat könnyebb kezelni.

A birtokhoz tartozik egy szántó terület, mely a takarmány ellátásban segít és egy gyümölcsös kert is. Innen szüretelik a lekvárba, befőttbe és persze a pálinkába való alapanyagot. A tanyán a környezettudatos életmódra és az önellátásra törekszenek. Igyekeznek vegyszermentesen mindent maguk előállítani. Gyűjtik az esővizet, melyet öntözésre és itatásra is használnak. A zöldhulladékot komposztálják és többnyire a konyhakert talaját javítják fel vele.

A tanya falusi vendégasztalként és szálláshelyként is funkcionál. Családi ünnepségek, baráti összejövetelek és főként gyerekprogramok kerülnek megrendezésre. Áprilistól mostanáig közel hétszáz gyermek járt már itt. Azonban nem csak a fiatalabb korosztály élvezi ki rendszeresen a hely kivételes harmóniáját. Nyugdíjas klubok tagjai is gyakori, szívesen látott vendégek. Számukra egy igazi időutazást jelent átlépni a tanya küszöbét.

A Haluskaház egy híd a generációk között. A gyerekek megismerkedhetnek az előző század életvitelével, szokásaival, felfedezhetik a természet szépségeit, játszhatnak az állatokkal. A nyugdíjas korosztály pedig nosztalgiázhat egy kellemes kávé mellett, amit egy hatvanéves olasz kávéfőzővel készítettek el.

A Frankó tanyán a tót hagyományokat őrzik, mivel Mária katolikus, szlovák családból származik. A tótok egyik nemzeti étele a haluska, innen jött az ötlet, hogy a tanya neve Haluskaház legyen. „A név arra utal, hogy a felújítás során nem csak a korabeli környezet reprodukálását tartottuk szem előtt, hanem eltökélt szándékunk volt, hogy mindenki számára elérhető és megérthető módon mutassuk be a korabeli tanyasi életet is. Úgy gondoltuk, hogy erre a gasztronómia a legalkalmasabb. Ezért a tanyabemutatás középpontjába a haluskakészítést állítottuk.” – mondta. Hozzátette, hogy a tanyán kifejezetten olyan tevékenységet szerettek volna bevezetni, ami a környéken egyedülálló.

A tótoknál a péntek volt a böjtnap, ekkor ettek rendszerint haluskát. Mária azt tervezi, hogy elindítja a Haluska pénteket, melynek során a programra jelentkezők részt vennének egy haluskakóstoláson, miközben megpihennek a csodálatos tanyasi környezetben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Az időszakos böjtölés hatástalan, ha fogyni akar

Ha fogyni akar, akkor az időszakos böjtölés nem biztos hogy hatékonyabb, mint a napi bevitt összkalóriák csökkentése - derül ki egy új kutatásból.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

A kávé- és a kávégéppiacon is a minőséget keresik a vevők

A minőségi termékek iránti igény egyre inkább jellemző a kávégéppiacra is, az éves szinten értékben mintegy 70 milliárd forintos kávépiac változásait követik az eszközvásárlási tendenciák is Costa Coffee és az eMAG tapasztalatai szerint.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Objektív okai is vannak az élelmiszerek kettős minőségének

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.