Back to top

Kárpát-medencei falugazdászok az OMÉK-on

Az idei OMÉK-on különlegesen szép standokon mutatkoztak be a Kárpát-medencei gazdák és gazdaszövetségek, egyesületek, érdekképviseletek. A „Kárpát-medence kincsei” felirat alatt 500 négyzetméteren kiállító mintegy kétszáz, Kárpátaljáról, Erdélyből (Székelyföld, Partium), Felvidékről és Vajdaságból érkezett gazda termékei, kézműves munkái szemet gyönyörködtetőek, színvonalas kiállításúak voltak.

A 2019-es OMÉK-on a Kárpát-medencei gazdaszervezetek szinte kivétel nélkül képviseltették magukat. Nem véletlen, hogy a kiállítás keretében először került sor a Kárpát-medencei falugazdászok találkozójára, amit az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya és a Szent István Egyetem szervezett.

A 2 évvel ezelőtt indult falugazdászprogram helyzetét és tapasztalatait vitatták meg a szaktárca és a SZIE munkatársai a legilletékesebbekkel, a Kárpát-medencei magyar gazdák és falugazdászok meghívott képviselőivel egy műhely jellegű informális beszélgetés és baráti találkozók keretében.
A tanácskozáson részt vevő Albert Imre, magyarlónai falugazdász, szaktanácsadó 1992 óta terjeszti a biogazdálkodást Romániában, a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének képviseletében érkezett a rendezvényre. Elmondta, hogy sok segítséget kapott magyarországi szakemberektől – Solti Gábor, Roszík Péter, Márai Géza nevét külön kiemelte –, akik még 1997-ben rendelkezésükre bocsátották a magyarországi programot, aminek segítségével dolgozni tudtak, és amelynek alapján megismertették a falugazdászokkal a biogazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat. A SZIE képzését és a képzés végrehajtásához nyújtott segítséget példaértékűnek tartja, Kozári Józsefék munkáját nagyra értékeli.

A programon részt vett Belánszky-Demkó Zsolt, az AM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Torda Márta, az AM Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője és munkatársai, Kozári József egyetemi tanár, a SZIE Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ vezetője, valamint Balog Eszter, a SZIE Kárpát-medencei Agrár- és Vidékfejlesztési Innovációs Központ vezetője.

„Érzékelhető, hogy a Kárpát-medence egyre inkább természetes egységgé válik – mondta a helyettes államtitkár –, és ennek a folyamatnak a falugazdászok aktív alakítói.”

Ahogy fogalmazott: „Jó itt élni! Ezúttal a falugazdász-hálózat kérdésköre került napirendre, a 2 éve beindult hálózat falugazdászainak képzési programjával kapcsolatos tapasztalatok, a jövőre vonatkozó javaslatok, tervek”. A képzés iránt óriási érdeklődés mutatkozott, jelezve, hogy a falugazdászok üdvözlik és igénylik ezt a segítséget. A képzést elvégzők tanúsítványainak átadása mellett a tanácskozás célja annak megbeszélése volt, hogy hogyan lehetne jobbá tenni az egyébként is átalakulóban levő hálózatot. A helyi szervezetek eddiginél erőteljesebb bevonását tervezik ebbe a munkába, a feladatok végrehajtásától az ellenőrzésekig.

A föld megművelői, a termelők, és az ő munkájukat segítő falugazdászok tevékenysége Magyarország számára is fontos közös ügy, és a falugazdász-hálózat képezi a versenyképességet céljául tűző Kárpát-medencei magyar gazdálkodás gerincét.

Kozári József a SZIE által szervezett és koordinált képzés tapasztalatairól szólva elmondta, hogy eredményesnek tartja a szaktárca főosztálya, az egyetem munkatársai és a falugazdászok együttműködését. A határon túliak képzését közel 30 éve felvállaló, különböző képzési programokat kidolgozó és összeállító SZIE örömmel üdvözli, hogy a szaktárca a hazaiakhoz hasonló módon kívánja támogatni a határon túli gazdákat. Elmondta, hogy

a tapasztalatok alapján megfogalmazódott az a kérés, hogy anyagi lehetőségei függvényében az Agrárminisztérium bővítse tovább a hálózatot újabb falugazdászokkal, mert nagy szükség lenne rájuk.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

A képzésükkel kapcsolatban komplett javaslatcsomaggal készülnek.

Ezek után Kozári József és Balog Eszter a gazda- és érdekképviseleti szervezetek megjelent képviselőin keresztül adta át a tanúsítványokat annak a 105 falugazdásznak, akik az AM, a SZIE KAVIK és az SZTK által a Kárpát-medencei falugazdászok számára szervezett 40 órás alapképzés követelményeit teljesítették.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Közös Agrárpolitikából magyar lehetőség - KAP 2023–2027

Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.