Back to top

Kárpát-medencei falugazdászok az OMÉK-on

Az idei OMÉK-on különlegesen szép standokon mutatkoztak be a Kárpát-medencei gazdák és gazdaszövetségek, egyesületek, érdekképviseletek. A „Kárpát-medence kincsei” felirat alatt 500 négyzetméteren kiállító mintegy kétszáz, Kárpátaljáról, Erdélyből (Székelyföld, Partium), Felvidékről és Vajdaságból érkezett gazda termékei, kézműves munkái szemet gyönyörködtetőek, színvonalas kiállításúak voltak.

A 2019-es OMÉK-on a Kárpát-medencei gazdaszervezetek szinte kivétel nélkül képviseltették magukat. Nem véletlen, hogy a kiállítás keretében először került sor a Kárpát-medencei falugazdászok találkozójára, amit az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya és a Szent István Egyetem szervezett.

A 2 évvel ezelőtt indult falugazdászprogram helyzetét és tapasztalatait vitatták meg a szaktárca és a SZIE munkatársai a legilletékesebbekkel, a Kárpát-medencei magyar gazdák és falugazdászok meghívott képviselőivel egy műhely jellegű informális beszélgetés és baráti találkozók keretében.
A tanácskozáson részt vevő Albert Imre, magyarlónai falugazdász, szaktanácsadó 1992 óta terjeszti a biogazdálkodást Romániában, a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének képviseletében érkezett a rendezvényre. Elmondta, hogy sok segítséget kapott magyarországi szakemberektől – Solti Gábor, Roszík Péter, Márai Géza nevét külön kiemelte –, akik még 1997-ben rendelkezésükre bocsátották a magyarországi programot, aminek segítségével dolgozni tudtak, és amelynek alapján megismertették a falugazdászokkal a biogazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat. A SZIE képzését és a képzés végrehajtásához nyújtott segítséget példaértékűnek tartja, Kozári Józsefék munkáját nagyra értékeli.

A programon részt vett Belánszky-Demkó Zsolt, az AM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Torda Márta, az AM Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője és munkatársai, Kozári József egyetemi tanár, a SZIE Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ vezetője, valamint Balog Eszter, a SZIE Kárpát-medencei Agrár- és Vidékfejlesztési Innovációs Központ vezetője.

„Érzékelhető, hogy a Kárpát-medence egyre inkább természetes egységgé válik – mondta a helyettes államtitkár –, és ennek a folyamatnak a falugazdászok aktív alakítói.”

Ahogy fogalmazott: „Jó itt élni! Ezúttal a falugazdász-hálózat kérdésköre került napirendre, a 2 éve beindult hálózat falugazdászainak képzési programjával kapcsolatos tapasztalatok, a jövőre vonatkozó javaslatok, tervek”. A képzés iránt óriási érdeklődés mutatkozott, jelezve, hogy a falugazdászok üdvözlik és igénylik ezt a segítséget. A képzést elvégzők tanúsítványainak átadása mellett a tanácskozás célja annak megbeszélése volt, hogy hogyan lehetne jobbá tenni az egyébként is átalakulóban levő hálózatot. A helyi szervezetek eddiginél erőteljesebb bevonását tervezik ebbe a munkába, a feladatok végrehajtásától az ellenőrzésekig.

A föld megművelői, a termelők, és az ő munkájukat segítő falugazdászok tevékenysége Magyarország számára is fontos közös ügy, és a falugazdász-hálózat képezi a versenyképességet céljául tűző Kárpát-medencei magyar gazdálkodás gerincét.

Kozári József a SZIE által szervezett és koordinált képzés tapasztalatairól szólva elmondta, hogy eredményesnek tartja a szaktárca főosztálya, az egyetem munkatársai és a falugazdászok együttműködését. A határon túliak képzését közel 30 éve felvállaló, különböző képzési programokat kidolgozó és összeállító SZIE örömmel üdvözli, hogy a szaktárca a hazaiakhoz hasonló módon kívánja támogatni a határon túli gazdákat. Elmondta, hogy

a tapasztalatok alapján megfogalmazódott az a kérés, hogy anyagi lehetőségei függvényében az Agrárminisztérium bővítse tovább a hálózatot újabb falugazdászokkal, mert nagy szükség lenne rájuk.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

A képzésükkel kapcsolatban komplett javaslatcsomaggal készülnek.

Ezek után Kozári József és Balog Eszter a gazda- és érdekképviseleti szervezetek megjelent képviselőin keresztül adta át a tanúsítványokat annak a 105 falugazdásznak, akik az AM, a SZIE KAVIK és az SZTK által a Kárpát-medencei falugazdászok számára szervezett 40 órás alapképzés követelményeit teljesítették.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

A kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában, melyben a vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Őszindító Termelési Tanácskozás Jászberényben

A gazdálkodók informálása céljából összehívott tanácskozáson elhangzott, hogy az öntözésfejlesztési beruházások megvalósításán túl, a várhatóan jövőben is visszatérő aszály okozta károk megelőzése és csökkentése érdekében a termelésbiztonságot erősítő, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak.

Száz éves a magyar természetőrzés

Július 31 a természetvédelmi őrök világnapja. Magyarországon a Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működik, tevékenységük pedig kiterjed hazánk egész területére. A munkatársak kiemelt feladata a védett természeti területek és természeti értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, valamint 2005 óta a régészeti lelőhelyek és leletek védelme.

Rendkívüli segítséget kapnak a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Magyarországot történelmi aszálykár sújtja. A kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben.

A Magyarok kenyere program az összetartozás ünnepe

Régóta nem látott és nem tapasztalt, különleges helyzetben van ebben az évben egész Európa, így Magyarország is. A háborús konfliktus okozta válsághelyzet mellett a rendkívüli aszállyal is meg kell küzdeni – fogalmazott köszöntőjében Feldman Zsolt Kunhegyesen, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program keretében rendezett búzaösszeöntés ünnepén.

Gazdálkodók aszály miatti vis maior bejelentési lehetőségei

Tájékoztató az aszály miatti ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségről.

Hazai élelmiszeripari üzemek 15 milliárd forintos uniós fejlesztési támogatásáról döntött a kormány

Az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás eredményeképpen négy magyar élelmiszeripari vállalkozás összesen 15 milliárd forint értékű fejlesztési forráshoz jut a Megújuló vidék megújuló agrárium program részeként – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.