Back to top

Napenergia a földeken

A földeken nemcsak burgonyát, vagy éppen lóherét lehet betakarítani, hanem - a megfelelő napenergiapanelek telepítésével - áramot is. Az ilyen rendszerek használata választ adhat a népességnövekedés és a klímaváltozás által támasztott kihívásokra - erről ír a Süddeutsche Zeitung.

A baden-württembergi Heggelbach dombos vidékén 8 méter magas acéllábakon tintakék napelemes modulok magasodnak egy szántóföld felett. Az állványzat olyan magasan van, hogy a földön dolgozó biogazdák traktorral, kombájnnal is át tudnak menni alatta. A kutatók egy, a szövetségi kutatási minisztérium által támogatott pilot-projekt keretében

arra keresik a választ, hogy hogyan fejlődik a burgonya, a búza, a zeller és a lóhere ezeknek a napelemes moduloknak az árnyékában.

A most meghosszabbított projektet a Frauerhofer Intézet napenergiarendszerekre szakosodott, freiburgi részlege vezeti.

Az eddigi három betakarítás tapasztalatai azt mutatták, hogy bár a gépekkel a földön dolgozó gazdáknak manőverezniük kellett a modulokat tartó elemek között, a 2017-es esős nyáron például csupán alig ötödével kevesebb gabona és burgonya termett az érintett területen, ez pedig a szakemberek szerint egyáltalán nem számottevő csökkenés. Az idei évben is lesznek veszteségek négyből három növénykultúra esetén, de a szezon kiértékelése még nem zárult le - számolt be a projektben szintén részt vevő Hohenheimi Egyetem.

2018-ban ugyanakkor a búzatermés 3, a zeller- és krumplitermés pedig több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit.

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan az élelem iránti igény is nő. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb területre van szükség az ökoáram-termeléshez a klímakrízis megfékezése érdekében. A mezőgazdaság és a fotovoltaika, vagyis különböző, a nap energiáját áramtermelésre használó rendszerek telepítése kicsit oldhat ezen a konfliktuson.

Csupán a Föld mezőgazdasági területeinek alig egy százalékát kellene felszerelni napelemes modulokkal a megfelelő mennyiségű áramtermeléshez. Azokban a régiókban, ahol magas a napsütéses órák száma, különsen kifizetődő egy ilyen beruházás.

A cikk szerint már az Egyesült Államokban, Arizonában is folytattak ilyen kísérleteket, és a napelemek alatt chilit, kokélparadicsomot és jalapeno paprikát termesztettek. A chilitermés háromszorosa, a paradicsomtermés pedig duplája volt, mint a napelemmentes területeken. Az is előnyös, hogy

öntözés után tovább maradt a nedvesség a talajban, így összességében alacsonyabb volt a vízfelhasználás ezeken a területeken.

Egyébként a világ számos részén kísérleteznek ilyen növénytermesztéssel, és a napelemes modulok nemcsak a termesztett növények számára rendelkezésre álló mikroklímát javítják, hanem a gazdák is profitálnak abból, hogy hűvösebb van a modulok alatt. Ezek a létesítmények elektromos energiával látják el azokat a régiókat is, amelyek távolabb esnek, és nem csatlakoznak a főhálózatra.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Meztelencsiga-irtó robot

A kasseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.