Back to top

Napenergia a földeken

A földeken nemcsak burgonyát, vagy éppen lóherét lehet betakarítani, hanem - a megfelelő napenergiapanelek telepítésével - áramot is. Az ilyen rendszerek használata választ adhat a népességnövekedés és a klímaváltozás által támasztott kihívásokra - erről ír a Süddeutsche Zeitung.

A baden-württembergi Heggelbach dombos vidékén 8 méter magas acéllábakon tintakék napelemes modulok magasodnak egy szántóföld felett. Az állványzat olyan magasan van, hogy a földön dolgozó biogazdák traktorral, kombájnnal is át tudnak menni alatta. A kutatók egy, a szövetségi kutatási minisztérium által támogatott pilot-projekt keretében

arra keresik a választ, hogy hogyan fejlődik a burgonya, a búza, a zeller és a lóhere ezeknek a napelemes moduloknak az árnyékában.

A most meghosszabbított projektet a Frauerhofer Intézet napenergiarendszerekre szakosodott, freiburgi részlege vezeti.

Az eddigi három betakarítás tapasztalatai azt mutatták, hogy bár a gépekkel a földön dolgozó gazdáknak manőverezniük kellett a modulokat tartó elemek között, a 2017-es esős nyáron például csupán alig ötödével kevesebb gabona és burgonya termett az érintett területen, ez pedig a szakemberek szerint egyáltalán nem számottevő csökkenés. Az idei évben is lesznek veszteségek négyből három növénykultúra esetén, de a szezon kiértékelése még nem zárult le - számolt be a projektben szintén részt vevő Hohenheimi Egyetem.

2018-ban ugyanakkor a búzatermés 3, a zeller- és krumplitermés pedig több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit.

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan az élelem iránti igény is nő. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb területre van szükség az ökoáram-termeléshez a klímakrízis megfékezése érdekében. A mezőgazdaság és a fotovoltaika, vagyis különböző, a nap energiáját áramtermelésre használó rendszerek telepítése kicsit oldhat ezen a konfliktuson.

Csupán a Föld mezőgazdasági területeinek alig egy százalékát kellene felszerelni napelemes modulokkal a megfelelő mennyiségű áramtermeléshez. Azokban a régiókban, ahol magas a napsütéses órák száma, különsen kifizetődő egy ilyen beruházás.

A cikk szerint már az Egyesült Államokban, Arizonában is folytattak ilyen kísérleteket, és a napelemek alatt chilit, kokélparadicsomot és jalapeno paprikát termesztettek. A chilitermés háromszorosa, a paradicsomtermés pedig duplája volt, mint a napelemmentes területeken. Az is előnyös, hogy

öntözés után tovább maradt a nedvesség a talajban, így összességében alacsonyabb volt a vízfelhasználás ezeken a területeken.

Egyébként a világ számos részén kísérleteznek ilyen növénytermesztéssel, és a napelemes modulok nemcsak a termesztett növények számára rendelkezésre álló mikroklímát javítják, hanem a gazdák is profitálnak abból, hogy hűvösebb van a modulok alatt. Ezek a létesítmények elektromos energiával látják el azokat a régiókat is, amelyek távolabb esnek, és nem csatlakoznak a főhálózatra.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

#ForestBiodiversity

Lépjünk túl a közhelyeken és hallgassuk meg az erdészeket, értsük meg a tevékenységüket, tanuljunk a tapasztalataikból! Dióhéjban ez az új, #ForestBiodiversity elnevezésű figyelemfelkeltő kampány üzenete, amelyet hat, az európai erdészeti ágazatot képviselő egyesület indított Brüsszelben.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem

Hajdú-Bihar megyében, a Sárrét szívében, Bárándon meglehetősen csípős a családi hangulat Erdei Rolandéknál. A mesterdiplomás agármérnök az egyik legjelentősebb chilitermelőnek számít idehaza, amihez kellett egy diplomamunka, némi elszántság, jó piaci érzék és mély elköteleződés az agrárium iránt. Eredményei magukért beszélnek, például az idén két terméke is díjat kapott az Egyesült Államokban.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.