Back to top

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Elsősorban lehetőséget kíván adni a BASF a szakmai eszmecserére az ország minden borvidékéről érkező szőlőtermesztő számára, hangsúlyozta bevezetőjében Christoph Hofmann, a cég Agrodivíziójának vezetője.

A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, egyedüliként fejlesztettünk új azol hatóanyagot, amivel az Európai Unió szigorú követelményeit is teljesíteni tudtuk.

A közelmúltban vezettük be a Sercadis® és a Delan® Pro gombaölő szert, valamint a Dagonis®-t, amit a lombfalmagasság arányában kell kijuttatni. Az idén a Delan® Pro volt a második legnagyobb értékben forgalmazott gombaölő szer szőlőben Magyarországon. A termesztők hamar rájöttek, hogy mennyire hatékony a peronoszpóra ellen, és az öt hatáshelye miatt a rezisztenciaveszély is kicsi.

A legújabb növényvédelmi megoldások hazai bevezetése 2022-23-ban várható

– mondta Christoph Hofmann: ezek az esca leküzdésére kifejlesztett speciális gombaölőszer- és sebkezelőeszköz-páros, a Tessior®. A Delan® SC egy új megoldás lesz az átalakulás előtt álló ditiokarbamátok piacán peronoszpóra ellen, és a már említett új azol, a Revysol® bővíti majd a lisztharmat ellen bevethető készítmények palettáját. A feromonos légtértelítésre pedig hamarosan forgalomba kerülnek a cég tarka és nyerges szőlőmoly elleni feromonkapszulái is.

Új igazodási pontokat kell találni a szőlővédelemben, állt dr. Füzi István és dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnökök előadása címében.

Az utóbbi években igencsak változatosan alakult a szőlő fejlődése a szeszélyes időjárás következtében. Az idén sokfelé, komoly szőlővédelmi gonddal kellett szembenézni, a károk 60 százalékát a peronoszpóra, 25 százalékát a lisztharmat, 15 százalékát a botrítisz okozta.

Az utóbbi években mind gyakoribb az áprilisi szárazság, amit nagyobb májusi esők követnek, majd szeptemberben hullik az átlagosnál több csapadék. Ez, és a gyakoribb augusztusi esők okozzák a szürkepenész előretörését, amit komplex technológiával lehet csak kivédeni.

Az idei peronoszpórajárvány váratlanul érte a termesztőket, előtte ugyanis 2010-ben volt hasonló országos kiterjedésű járvány, ami elaltatta a figyelmüket. A Szekszárdi borvidéken 30 év alatt átlagosan kétharmados volt az enyhe és közepes peronoszpórafertőzés, amit szinte bármilyen készítménnyel sikerült leküzdeni.

Most viszont május végén már 8-14 százalékos gyakorisággal találták meg a peronoszpórát a szekszárdi és a tolnai borvidéken. Júniusban tovább terjedt a fertőzés, és mire a bogyók elérték a zöldborsó méretet, tömegessé vált a betegség.

Az idén ötszöri kontakt szeres permetezéssel sem sikerült megakadályozni a peronoszpórafertőzést, más hatóanyagot kellett volna használni

– hangsúlyozta Füzi István. A felszívódó szerekkel a rezisztenciakockázat miatt kell vigyázni, és az sem mindegy, mikor következik be a nagy fertőzési nyomás. Ha például már teljesen kifejlődött a lomb, nem érdemes felszívódó szerhez nyúlni. Különbözik az idős és a fiatal levelek védelme is. A nyár közepétől pedig már olyan szárazzá változik az időjárás, ami blokkolja a peronoszpóra további fertőzését.

A BASF új készítménye, a Delan® Pro úgy segít ezen a problémán, hogy a növény természetes védekezőrendszerét aktiváló foszforossavat tartalmaz a jól ismert ditianon mellett.

A foszforossav felszívódó hatóanyag. Rendkívül gyorsan eljut a friss növekménybe.

Idei kísérletben négyszeri ismétlésben hasonlították össze más kedvelt felszívódó és kombinációs gombaölő szerekkel, és fejfej mellett a legjobb eredményt érték el vele. Tökéletes hatást a 3 literes hektáronkénti dózis adott. Mindezek az idei eredmények arra mutatnak, hogy a Delan® Pro nagyon hatékonyan véd a peronoszpóra ellen a fürtmegnyúlástól a zöldborsó méretű bogyó állapotig, és a fertőzési nyomástól függetlenül bevethető. Kezdjük a permetezést 1,8 literrel, és ha erősödik a fertőzés, emeljük a dózist 2,5-3 literre. Sorozatpermetezéssel használjuk, egymás után négy alkalommal nyugodtan bevethetjük, ezzel jelentősen leegyszerűsítjük a peronoszpóra elleni védekezést. Jól megvédi a fiatal növekményt is, és viszonylag olcsó megoldás. Az ajánlott permetezési időszak először a virágzat megjelenése előtt, másodszor a fürtmegnyúlás idején, harmadszor a virágzás alatt, végül a zöldborsó állapot eléréséig.

A lisztharmat esetében bonyolultabb az összefüggés az időjárással, a bogyófertőzésnél elsődleges a hőmérséklet alakulása.

Elsődleges fertőzési forrásként az augusztus-szeptemberben kialakuló ivaros termőtestek szolgálnak, amelyek meleg, száraz őszelőn fejlődnek ki nagy számban. Megmaradt a micéliumos áttelelés is, és az idén bebizonyosodott, hogy mínusz 15,5 C-ot is kibír a lisztharmat micéliuma. A zászlós hajtásról nagyságrendekkel több konídium szabadul fel, mint az első aszkospórás fertőzések után, mégis nagyon jól hatottak ellene a kontakt szerek, a kén és a tebukonazol. Amikor azonban ivaros fertőzésnél használjuk ezeket, maximum közepes eredményt adnak, a felszívódó gombaölő szerekhez kell nyúlnunk. Mivel hazánkban az ivaros fertőzési forma dominál, ezért elkerülhetetlen a nagy hatékonyságú felszívódó hatóanyagok alkalmazása.

A védekezést nehezíti, hogy nagy a rezisztenciakockázat az új lisztharmat elleni hatóanyagcsoportoknál (strobilurinok, benzofenonok, karboxamidok, fenilacetamidok), tehát jól kell ismerni a hatásmódokat, hogy váltogatni tudjuk a készítményeket. A rendszeresen használt hatóanyagokkal mi magunk befolyásoljuk a kórokozó genetikáját.

A BASF új gombaölő szere, a Sercadis® pontos technológiai helyét előbbre hozták az idei kísérletek alapján. Négy különböző időpontban használták, kénes nyitópermetezés után, csak önmagában vagy triazollal váltogatva az összesen hat permetezési időpontban. A legjobb eredményt az adta, amikor már a második kezelésre használták, május 22-én, az első lisztharmattünetek megjelenése után hat nappal, majd egy triazol után megismételték a Sercadis®-permetezést.

Nehéz védekezni a botrítisz ellen mert, ha esik az eső, bárhonnan fertőzheti az érő szőlőt, hiszen rendkívül sok gazdanövénye van. Az időjárás mellett a termőhely és a fajta a leginkább meghatározó, de közrejátszik a fitotechnika, a növény fejlettségi állapota, a kémiai védekezés, a tápanyagellátás, a talajművelés és a takarónövényzet is.

A védekezés alapja, hogy hogyan tudjuk elérni a fürtzónát, mert, ha nem közvetlenül a fürtökre jut a gombaölő szer, nem lesz hatékony a kezelés. Bármelyik készítményt használjuk is, messze nem tudunk olyan hatékonyan védekezni a botrítisz ellen, mint a lisztharmatnál megszoktuk.

Ilyen körülmények között a célunk, hogy hibátlan fürtökkel érjük el a zsendülés fenofázisát, azt az időszakot, amikor a botrítisz elleni készítmények kijuttatása kezdődik. Ehhez a Sercadis®-szal végzett kétszeri kezelés és egy kifogástalan szőlőmolyok elleni védelem szükségeltetik. Kísérletben a Scala® és egy speciális botriticid adott elfogadható eredményt az idén, háromszori kezeléssel.

A növényvédelmi előrejelzés alapjait az 1960-as évek végén rakták le, és elvei azóta változatlanok. Most sokkal gyorsabban tudunk számolni és adatokhoz jutni, illetve megosztani az eredményeket. Mégis csak a fertőzéshez szükséges időjárási körülményeket tudjuk mérni, a kultúrnövény fejlettségét és a kórokozó jelenlétét nekünk kell megállapítani. Mindenképpen járjunk ki gyakran az ültetvénybe és keressük az első betegségtüneteket.

Tartsunk egy permetezetlen mintateret, ahol könnyen megtaláljuk a fertőzés jeleit és végezzünk saját szabadföldi kísérletet, hogy az adott környezetben hogyan tudunk a leghatékonyabban védekezni, melyik szer hat kellően az adott kórokozó ellen

– javasolták a szakemberek.

Jövőre két kereskedelmi csomagot kínál a BASF, mondta el dr. Vanó Imre. Új lesz a hat hektár egyszeri kezelésére elég Orvego® és Sercadis® csomag, illetve 2020-ban is hozzáférhető lesz a Szőlő Start csomag. Ez öt hektár kétszeri kezelésére elég Kumulus® S, Polyram® DF, Acrobat® MZ WG és Vivando® gombaölő szereket tartalmaz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/BASF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.