Back to top

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Elsősorban lehetőséget kíván adni a BASF a szakmai eszmecserére az ország minden borvidékéről érkező szőlőtermesztő számára, hangsúlyozta bevezetőjében Christoph Hofmann, a cég Agrodivíziójának vezetője.

A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, egyedüliként fejlesztettünk új azol hatóanyagot, amivel az Európai Unió szigorú követelményeit is teljesíteni tudtuk.

A közelmúltban vezettük be a Sercadis® és a Delan® Pro gombaölő szert, valamint a Dagonis®-t, amit a lombfalmagasság arányában kell kijuttatni. Az idén a Delan® Pro volt a második legnagyobb értékben forgalmazott gombaölő szer szőlőben Magyarországon. A termesztők hamar rájöttek, hogy mennyire hatékony a peronoszpóra ellen, és az öt hatáshelye miatt a rezisztenciaveszély is kicsi.

A legújabb növényvédelmi megoldások hazai bevezetése 2022-23-ban várható

– mondta Christoph Hofmann: ezek az esca leküzdésére kifejlesztett speciális gombaölőszer- és sebkezelőeszköz-páros, a Tessior®. A Delan® SC egy új megoldás lesz az átalakulás előtt álló ditiokarbamátok piacán peronoszpóra ellen, és a már említett új azol, a Revysol® bővíti majd a lisztharmat ellen bevethető készítmények palettáját. A feromonos légtértelítésre pedig hamarosan forgalomba kerülnek a cég tarka és nyerges szőlőmoly elleni feromonkapszulái is.

Új igazodási pontokat kell találni a szőlővédelemben, állt dr. Füzi István és dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnökök előadása címében.

Az utóbbi években igencsak változatosan alakult a szőlő fejlődése a szeszélyes időjárás következtében. Az idén sokfelé, komoly szőlővédelmi gonddal kellett szembenézni, a károk 60 százalékát a peronoszpóra, 25 százalékát a lisztharmat, 15 százalékát a botrítisz okozta.

Az utóbbi években mind gyakoribb az áprilisi szárazság, amit nagyobb májusi esők követnek, majd szeptemberben hullik az átlagosnál több csapadék. Ez, és a gyakoribb augusztusi esők okozzák a szürkepenész előretörését, amit komplex technológiával lehet csak kivédeni.

Az idei peronoszpórajárvány váratlanul érte a termesztőket, előtte ugyanis 2010-ben volt hasonló országos kiterjedésű járvány, ami elaltatta a figyelmüket. A Szekszárdi borvidéken 30 év alatt átlagosan kétharmados volt az enyhe és közepes peronoszpórafertőzés, amit szinte bármilyen készítménnyel sikerült leküzdeni.

Most viszont május végén már 8-14 százalékos gyakorisággal találták meg a peronoszpórát a szekszárdi és a tolnai borvidéken. Júniusban tovább terjedt a fertőzés, és mire a bogyók elérték a zöldborsó méretet, tömegessé vált a betegség.

Az idén ötszöri kontakt szeres permetezéssel sem sikerült megakadályozni a peronoszpórafertőzést, más hatóanyagot kellett volna használni

– hangsúlyozta Füzi István. A felszívódó szerekkel a rezisztenciakockázat miatt kell vigyázni, és az sem mindegy, mikor következik be a nagy fertőzési nyomás. Ha például már teljesen kifejlődött a lomb, nem érdemes felszívódó szerhez nyúlni. Különbözik az idős és a fiatal levelek védelme is. A nyár közepétől pedig már olyan szárazzá változik az időjárás, ami blokkolja a peronoszpóra további fertőzését.

A BASF új készítménye, a Delan® Pro úgy segít ezen a problémán, hogy a növény természetes védekezőrendszerét aktiváló foszforossavat tartalmaz a jól ismert ditianon mellett.

A foszforossav felszívódó hatóanyag. Rendkívül gyorsan eljut a friss növekménybe.

Idei kísérletben négyszeri ismétlésben hasonlították össze más kedvelt felszívódó és kombinációs gombaölő szerekkel, és fejfej mellett a legjobb eredményt érték el vele. Tökéletes hatást a 3 literes hektáronkénti dózis adott. Mindezek az idei eredmények arra mutatnak, hogy a Delan® Pro nagyon hatékonyan véd a peronoszpóra ellen a fürtmegnyúlástól a zöldborsó méretű bogyó állapotig, és a fertőzési nyomástól függetlenül bevethető. Kezdjük a permetezést 1,8 literrel, és ha erősödik a fertőzés, emeljük a dózist 2,5-3 literre. Sorozatpermetezéssel használjuk, egymás után négy alkalommal nyugodtan bevethetjük, ezzel jelentősen leegyszerűsítjük a peronoszpóra elleni védekezést. Jól megvédi a fiatal növekményt is, és viszonylag olcsó megoldás. Az ajánlott permetezési időszak először a virágzat megjelenése előtt, másodszor a fürtmegnyúlás idején, harmadszor a virágzás alatt, végül a zöldborsó állapot eléréséig.

A lisztharmat esetében bonyolultabb az összefüggés az időjárással, a bogyófertőzésnél elsődleges a hőmérséklet alakulása.

Elsődleges fertőzési forrásként az augusztus-szeptemberben kialakuló ivaros termőtestek szolgálnak, amelyek meleg, száraz őszelőn fejlődnek ki nagy számban. Megmaradt a micéliumos áttelelés is, és az idén bebizonyosodott, hogy mínusz 15,5 C-ot is kibír a lisztharmat micéliuma. A zászlós hajtásról nagyságrendekkel több konídium szabadul fel, mint az első aszkospórás fertőzések után, mégis nagyon jól hatottak ellene a kontakt szerek, a kén és a tebukonazol. Amikor azonban ivaros fertőzésnél használjuk ezeket, maximum közepes eredményt adnak, a felszívódó gombaölő szerekhez kell nyúlnunk. Mivel hazánkban az ivaros fertőzési forma dominál, ezért elkerülhetetlen a nagy hatékonyságú felszívódó hatóanyagok alkalmazása.

A védekezést nehezíti, hogy nagy a rezisztenciakockázat az új lisztharmat elleni hatóanyagcsoportoknál (strobilurinok, benzofenonok, karboxamidok, fenilacetamidok), tehát jól kell ismerni a hatásmódokat, hogy váltogatni tudjuk a készítményeket. A rendszeresen használt hatóanyagokkal mi magunk befolyásoljuk a kórokozó genetikáját.

A BASF új gombaölő szere, a Sercadis® pontos technológiai helyét előbbre hozták az idei kísérletek alapján. Négy különböző időpontban használták, kénes nyitópermetezés után, csak önmagában vagy triazollal váltogatva az összesen hat permetezési időpontban. A legjobb eredményt az adta, amikor már a második kezelésre használták, május 22-én, az első lisztharmattünetek megjelenése után hat nappal, majd egy triazol után megismételték a Sercadis®-permetezést.

Nehéz védekezni a botrítisz ellen mert, ha esik az eső, bárhonnan fertőzheti az érő szőlőt, hiszen rendkívül sok gazdanövénye van. Az időjárás mellett a termőhely és a fajta a leginkább meghatározó, de közrejátszik a fitotechnika, a növény fejlettségi állapota, a kémiai védekezés, a tápanyagellátás, a talajművelés és a takarónövényzet is.

A védekezés alapja, hogy hogyan tudjuk elérni a fürtzónát, mert, ha nem közvetlenül a fürtökre jut a gombaölő szer, nem lesz hatékony a kezelés. Bármelyik készítményt használjuk is, messze nem tudunk olyan hatékonyan védekezni a botrítisz ellen, mint a lisztharmatnál megszoktuk.

Ilyen körülmények között a célunk, hogy hibátlan fürtökkel érjük el a zsendülés fenofázisát, azt az időszakot, amikor a botrítisz elleni készítmények kijuttatása kezdődik. Ehhez a Sercadis®-szal végzett kétszeri kezelés és egy kifogástalan szőlőmolyok elleni védelem szükségeltetik. Kísérletben a Scala® és egy speciális botriticid adott elfogadható eredményt az idén, háromszori kezeléssel.

A növényvédelmi előrejelzés alapjait az 1960-as évek végén rakták le, és elvei azóta változatlanok. Most sokkal gyorsabban tudunk számolni és adatokhoz jutni, illetve megosztani az eredményeket. Mégis csak a fertőzéshez szükséges időjárási körülményeket tudjuk mérni, a kultúrnövény fejlettségét és a kórokozó jelenlétét nekünk kell megállapítani. Mindenképpen járjunk ki gyakran az ültetvénybe és keressük az első betegségtüneteket.

Tartsunk egy permetezetlen mintateret, ahol könnyen megtaláljuk a fertőzés jeleit és végezzünk saját szabadföldi kísérletet, hogy az adott környezetben hogyan tudunk a leghatékonyabban védekezni, melyik szer hat kellően az adott kórokozó ellen

– javasolták a szakemberek.

Jövőre két kereskedelmi csomagot kínál a BASF, mondta el dr. Vanó Imre. Új lesz a hat hektár egyszeri kezelésére elég Orvego® és Sercadis® csomag, illetve 2020-ban is hozzáférhető lesz a Szőlő Start csomag. Ez öt hektár kétszeri kezelésére elég Kumulus® S, Polyram® DF, Acrobat® MZ WG és Vivando® gombaölő szereket tartalmaz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/BASF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Vince nap a balatonlellei Kishegyen

Január 22-e, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják szombaton, ahol vesszőt és mangalicát is vágnak.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Egy kiemelkedő borsor a DiBonistól

Kevés olyan borbemutatón vehettünk idáig részt, ahol az első tételtől az utolsóig csak elismeréssel tudtunk szólni. Ilyen kivételes élményben volt részünk a Vajdaságból érkező DiBonis Borászatnak köszönhetően, akik a Magyar Sommelier Szövetség meghívására mutatkoztak be a Stex Házban, Budapesten.