Back to top

Mák és más kis fajok nélkül 15 év alatt ökosivataggá válhatunk

A négyezer éves ősi növényfaj Európa több országában a tradicionális nemzeti konyha része, nálunk is a 12. század óta termesztik. Európa 64 regisztrált mákfajtája közül 16 magyar nemesítésű.

Szaktudás és fegyelem jellemzi a máktermesztőket – emelte ki Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által rendezett szakmai rendezvényén, ahol a máktermesztés hazai helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket értékelték.

Tarpataki Tamás: A KAP reformjával a lehetőségek bővülhetnek
A fegyelem azonban nem az étkezési, hanem az úgynevezett ipari, vagyis a morfintartalma miatt a gyógyszeripar számára történő máktermesztéséhez szükséges, hisz ebben az esetben komoly adminisztráció és ellenőrzés terheli a termelőket – hangsúlyozta az államtitkár.

Tarpataki Tamás kiemelte azt is, hogy

az ágazat komoly visszaesést kellett, hogy megéljen, a korábbi 8000 hektár körüli vetésterület 2018-ban már csak 3272 hektár volt,

ennek ellenére úgy látja, jóval tágabb lehetőségek lehetnek az alapanyagtermelésnél – elsősorban a feldolgozás területén.

Németh Gergely, a NAK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, maga is máktermesztő. Köszöntőjében azt emelte ki, hogy míg keleten, a mák származási helyén kezdetektől az ópium miatt termesztették a növényt, addig Európában a magja és az olaja miatt, mint élelmiszert és gyógynövényt.

A mák beltartalmi értékei jobbak a chiamagénál
A termelők szívesen foglalkoznak vele, mert igényes kultúra, a vetésforgóba jól illeszthető, és ha jó technológiát alkalmaznak és az időjárás átlagos, akkor haszonnal termeszthető. Bár az ipari mák termesztése csak integrációban lehetséges, és a piaci helyzetet stabilizálni kell.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja pedig az, hogy stabil helye legyen a gazdaságban és az asztalunkon is.

A tanácskozáson, egy kerekasztal beszélgetésen a szakma számos gondja előkerült az ipari fajtás morfintartalmától a fajtanemesítésen keresztül a klímaváltozásig, a termelői összefogás szükségességéig, s elhangzott a szakma segélykiáltása is:

A kicsi fajok esetében, amilyen a mák is, állami támogatás nélkül nem lehet fenntartani a biológiai alapokat és a növényvédelmet, így 5-15 év alatt eltűnnek a termesztésből, s hazánk elindulhat az ökosivataggá válás útján.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Tömjén és mirha a Bibliában

A Biblia a „könyvek könyve”, a világon legtöbbet olvasott könyv. Több mint ezer éven át írták csaknem félszázan, egymástól térben és időben távol azzal a céllal, hogy Isten munkáját és üzenetét tolmácsolják. A Szentföld változatos felszínű, mediterrán és szubtrópusi éghajlatú terület, növényzete, mezőgazdasági kultúrája különbözik a miénktől.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Kiállítási lehetőség Japánban

Március 10–13. között rendezik Japánban a Foodex élelmiszer-szakkiállítást. Akit érdekel a lehetőség, annak az AMC segít a szervezésben, december 16-ig lehet jelentkezni a közösségi stand kiállítóhelyeire. Lesz magyar látványkonyha is, a kiállítók alapanyagaiból főznek.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak feltárása

A Mohácsi csata 500. évfordulójára készülve kötelességünk az itteni sírok feltárása, és a földi maradványok méltó újratemetése - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, szerdán, Mohácson.

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.