Back to top

Ígéretes magyar kísérlet: atkakezelés anyazárkázással

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Mintegy 500 családon próbálták ki. Lássuk!

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész megkeresésemkor épp Erdélyben tartott előadást 120 magyar méhésznek arról az új technológiáról, melyet olvasmányai alapján kezdett el megvalósítani. Erről kérdeztem.

• Vágjunk a közepébe! Miért kezdtél a kísérletezésbe?

1. kép: Anyazárkázás
– A 2016/17-es télen elvesztettem a méhállományom 35 százalékát, és fogalmam sem volt, mit ronthattam el.

Az atkairtásban amitrázt és fluvalinátot használtam az előírásnak megfelelően.

(Abban az évben nagyon sok gyakorlott méhész járt hasonló cipőben. A magyar méhállomány kb. 40 százaléka nem telelt át - a szerző megjegyzése). Tulajdonképpen egyértelmű volt, hogy valamin változtatni kell. Megkerestem Varsányi Szabolcsot, akiről tudtam, hogy oxálsavval sikeresen védekezik az atka ellen. De ekkoriban került a kezembe az OMME által kiadott Méhegészségügyi ismeretek - Szemelvények külföldi tapasztalatok alapján című 2016-os füzete is, melyben leírják az olasz anyazárkázást.

• Mi a lényege az őszi anyazárkázásnak?

– Szeptember 15. és 25. között az anyát egy kb. 10x10 cm-es, kétoldalt anyaráccsal ellátott zárkába zárjuk 21 napra a fészek közepére. Az anya így nem tud tovább petézni, és ennyi idő alatt a legutolsó fiasításból is kikelnek a méhek. Vagyis fiasításmentes állapotba kerül a méhcsalád.

Mivel ez a zárka egy lépbe helyezve két léputcára néz, a méhek ki- és bejárnak az anyához, biztosítva az illatának a terjedését a kaptárban. Ez időszak alatt és utána lehetséges úgy szublimálni, hogy az atkapopulációt szinte teljesen kiirtsuk.

• Ez egy jelentős dolog, hiszen eddig a méhésznek az úgynevezett zárókezelésre elég sokat kellett várni, sokszor október végére, november elejére érte csak el a méhcsalád magától a fiasításmentes állapotot. De úgy tudom, már a legelső év kísérlete során kiderült, hogy ez a módszer nem csak a hatékony atkairtást segíti, de más igen komoly előnyei is vannak.

– Amikor 2017 őszén először 6 fekvő NB-kaptárban próbáltam ki ezt a technológiát, nagyon megrémültem, mert míg a többi méhcsalád még röpködött, az a hat, melyeknél az anyát zárkáztam és megszűnt a fiasítás, egyáltalán nem szálldosott a huszonegy-néhány fokban sem, legfeljebb csak pár méh ki- és beszállását lehetett megfigyelni - ezek vizet hordhattak. Már-már arra gondoltam, hogy kísérletemmel tönkretettem a hat méhcsaládot. De aztán kiderült, hogy minden a szó szerinti legnagyobb rendben van velük. Nyugodtak voltak, és az anya a kiengedés után sem kezdett újra petézni.

• Felbuzdulva az első év sikeres kísérletén, idén télen (2018/2019) te 30 méhcsaládnál, méhésztársad, Oláh Ferenc 60 méhcsaládnál alkalmazta ezt a technológiát. Mik a tapasztalatok, hiszen az áttelelés minden méhészeti kísérletezgetésnek a főtesztje. Mondhatjuk, ilyenkor ugrik a majom a vízbe!

Új anyazárka
– Időközben, mivel megosztottam a Facebookon az előző év sikerét, egy 300 családos méhészet is alkalmazta ezt a módszert, de többen is megkerestek ezzel kapcsolatban az ország különböző tájairól. Meglepetésemre a visszajelzések alapján kb. 500 méhcsaládnál próbálták ki méhészek az anyazárkázást az elmúlt ősszel anélkül, hogy én bárkit rá akartam volna erre venni. Sokan főleg a zöldítésből eredő őszi hordás megszüntetésére kezdtek neki. A mi 30, illetve 60 családos tapasztalatunk igen jó, és mások is (Tukacs Imre, Varsányi Szabolcs, Szűcs Andrea) pozitívan számolnak be az áttelelésről.

Ezekben a méhcsaládokban télen, mivel alig lehetett „atkaszúrt” méh, nem volt elhullás/veszteség, illetve néhány 8-9 kereten betelelt családnál 1-2 kerettel kevesebb méh található most tavasszal.

De ezen családok száma igen csekély. Vagyis elmondhatom, hogy a betelelt méhek száma ugyanaz most, mint az ősszel volt. Nagyon szépek az induló családok!

• Anyaveszteséget tapasztaltatok-e?

– Anyaveszteség még az ősszel volt a zárkázás során, kb. 2-3 anyát valamilyen ok miatt nem gondoztak a méhek a zárkában. Véleményem szerint ezeket a tél folyamán sem ápolták volna. De október elején ugye ez még nem gond, hiszen a tartalékokból kényelmesen pótolhatók voltak ezek az anyák.

• Tulajdonképpen, ha eddig jól számolom, három előnye van ennek a technológiának: a nagyon hatékony atkakezelés lehetősége a fiasításmentes családban; kései hordás elmaradása; kései (hibás zsírtestű) méhek kikelésének kiküszöbölése. De mi a helyzet a hátrányokkal? Az anyát ki kell keresni, zárkázni kell, majd három hét múlva kiengedni.

– Az anyák többsége jelölt anya, de ha nyáron valami miatt elvész a jelölt anya, a jelöletlen kikeresése sem annyira ördöngös dolog már ősszel. Hiszen nagyjából három kereten van csak fias, ahol keresni érdemes, és általában némi gyakorlattal felismerhető, hogy hol lehet. Átlagban ősszel 2 percbe telt egy családnál megtalálni az anyát és zárkázni.

• A videón, melyet erről megosztottál, rendkívül gyorsnak tűnik ez az anyakeresés.

– Nekünk a 30+60 méhcsalád méhanyáit nagyjából egy délutánba telt zárkázni, de a 300-as állományban is két nap alatt végeztek ketten a munkával.

• Folytassuk: tehát zárkázod az anyát, aztán oxálsavval szublimálsz?

–Hogy egy méhcsaláddal példázzam: a zárkázás 16. napján végezzük el az első szublimálást egy digitális oxálszublimálóval, ekkor pl. Szűcs Andrea adatai szerint (lásd a táblázatot) egyik esetben 647 atka hullott, aztán a 22. napon kiengedjük az anyát, és következik a második szublimálás, ekkor már teljesen fiasításmentes a család. Ekkor még lehullott 121 atka. Négy nap múlva harmadszorra is szublimáltunk és még 7 atka hullt le a méhcsaládról.

• Zárásként gratulálni szeretnék neked is és a csapat minden tagjának! Jelentős dolog ez, nem utolsó sorban a negyedik előnye miatt is, ami nem más, mint a viaszban felhalmozódó szintetikus szermaradványok jelentős csökkentésének a lehetősége. Remélem, minél többen felfedezik e technológia előnyeit és alkalmazzák is majd!

– A dicsőség soha nem egy emberé, hanem többek munkájának a gyümölcse. Így az elképzelt zárkát Oláh Ferenc készítette el, az oxálszublimálásban Varsányi Szabolcs segített és Szűcs Andrea a saját állományában az atkák számolását végezte és vezette egy táblázatban. Tehát tavaly ősszel állományszinten fogtam bele, és az imént említett méhészek, továbbá Tukacs Imre csatlakoztak saját állományukkal a kísérlethez. Nagyon hálás vagyok mindenkinek!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.