Back to top

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

Az idei Nemzeti Galamb-, Baromfi-, Nyúl- és Díszmadár-kiállításon látható galambok között magyar óriásból 33 példányt láthattunk, a ma igen divatos alföldi bugából 43-at, az alföldi dudoros postából pedig 78 példánnyal neveztek a galambászok. Különösen felkapott a budapesti magasröptű keringő – 122 példányát láthattuk, de a pálmát a szegedi magasszálló keringő viszi 144 egyeddel. Úgy tűnik, a székesfehérvári bukó is egyre közkedveltebb, hiszen 45 példányát láthattuk, amit, ha néhány évtizedes távlatból nézünk, különösen szép eredménynek számít. Rövidcsőrű galambjaink közül a budapesti rövidcsőrűből 37 egyed érkezett, míg a ceglédi rövidcsőrű keringőből mindössze 10 egyedet láthattunk három tenyésztő állományából, sárga, barna, kék szívhátú, vörös szívhátú és ezüst szívhátú színekben.

Fotó: Tóth Zsigmond

A ceglédi rövidcsőrű keringő kialakulása a különböző források alapján nem teljesen egyértelmű. Egy biztos, a XX. század elejétől

többen is próbálták Cegléden és környékén egységesíteni az ott fellelhető kerek és szilvafejű galambokat, melyek feje egyre szögletesebb lett, csőrük pedig egyre rövidebbé vált.

Már az 1920-as években jelentős mennyiségű rövidcsőrűt tartottak Cegléden, de Nagykőrösön is hasonló volt az állomány. A háború komoly visszaesést okozott a galambászatban is, s a megmaradt egyedeket különösen Győrből és Budapestről hozott példányokkal keresztezték. A keresztezések annyira intenzívvé váltak, hogy még ebben az évtizedben kialakult egy igen kis testű, élénk vérmérsékletű fajta középnagy fejjel és igen széles, nagy homlokkal, mely ceglédi rövidcsőrű keringő néven vált közismertté. Ekkoriban még naponta általában 1-2 órát röpültek ezek a keringők, mára azonban jellemzően röpdékben élnek. Tenyésztésük sok izgalommal jár – igazi kihívás elszánt galambászoknak!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy közös koccintás a Vajdahunyadvárban

A BorÉRT Turisztikai Egyesület a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együttműködésével augusztus 29-én, szombaton rendezi a Koccintás 2020, valamint a 10. Magyar Bor Napja záróeseményét a városligeti Vajdahunyadvárban. Kiállítói helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, de egyelőre várják az érdeklődő borászatok jelentkezését. A kiállítói részvétel feltétele egy karton bor.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…