Back to top

Biztos perspektíva a mezőgazdaságban

Javuló termelékenység és teljesítmény, növekvő agrárexport és beruházási kedv, stabilitás és kiszámíthatóság. A problémák és a még megoldásra váró feladatok ismeretében is pozitív a magyar mezőgazdaság helyzete 2019 végén az agrárminiszter szerint. Nagy István úgy látja, az agráriumnak biztos perspektívája van, ezért a befektetéseknek is itt van a legjobb helye, itt térülnek meg a legjobban.

Miniszter úr! Ugyan még nem ismertek az egész éves adatok, az első félévi számok azt mutatják, hogy a nehéz, a gazdákat számos kihívás elé állító termelési év ellenére jól alakulnak az agrárium mutatói. Milyen eredményeket mutatott fel mezőgazdaságunk idén és az utóbbi években?

Fotó: Csatlós Norbert
– Az elmúlt két kormányzati ciklus eredményeinek, a magyar gazdák és agrárvállalkozások sikereinek köszönhetően a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kétharmadával nőtt, a harmadik legmagasabb értéket elérve az Európai Unióban.

A területi termelékenységet jelző mutató – az 1 hektárra jutó, változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték – kétharmados növekedése uniós összehasonlításban is figyelemre méltó.

Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban, jelentősen meghaladja az EU-15-ök, az EU-13-ak és a V4-országok mutatóit is. A mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2693 milliárd forintot, vagyis 2010 és 2018 között 32 százalékkal emelkedett – változatlan áron. Ezzel hazánk érte el a második legjobb eredményt az Európai Unióban. Ez év január-szeptemberében az agrártermékek adták a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének 62,9 százalékát, az agrárgazdaság 2444,4 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 3887,9 millió eurós többletéhez. Az agrár­export aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,6 százalék volt 2019. január-szeptember között. Az export várakozásaink szerint idén meghaladja a 9 milliárd eurót.

Az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdasági beruházások is: 2010 és 2018 között összességében 43 százalékkal bővült a volumenük.

A magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek tavaly fejlesztésekre, változatlan áron számítva 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. A mezőgazdasági beruházások növekedésének üteme 2019 első három negyedévében tovább élénkült, meghaladta a 15 százalékot.

A beruházások lendületére nyilvánvalóan hatással lesz a Közös Agrárpolitika következő időszakra vonatkozó költségvetésének elfogadása, pontosabban az ennek elhúzódása miatt várható átme­neti időszak. Ezzel kapcsolatban egy közelmúltbeli agrárfinanszírozási konferencián úgy fogalmazott, hogy addig sem szabad leállni a fejlesztésekkel. Támogatások nélkül hogyan hidalható át ez az időszak?

– A Közös Agrárpolitika költségvetése az unió nagy költségvetésének (Multiannual Financial Framework – MFF) elfogadása után várható. Az MFF várhatóan jövő tavasszal lesz meg, majd onnan számítva három-hat hónapon belül számíthatunk a KAP-költségvetésre. Ez a csúszás legalább 1, de lehet, hogy 2 átmeneti évet vetít előre. Erre fel kell készülnünk, mert ebben az esetben legkorábban 2023-ban érkezne beruházási célú forrás a gazdákhoz az Európai Unióból.

Ahhoz, hogy a mostani beruházási szándék, a lendület ne törjön meg, hiszen ez és az önrész is megvan a gazdáknál, és hogy versenyképesek legyünk, nem állhatunk le a fejlesztésekkel.

Ezért hívtam fel rá a pénzintézetek figyelmét, hogy a befektetések legjobb helye az agrár- és élelmiszeriparban van, hiszen itt térülnek meg a legjobban. Ezt bizonyítja az is, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019 második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az 1 évvel ezelőttit, az MNB Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciójában pedig mintegy 25 százalékos a mezőgazdaság részesedése. A nemzetgazdasági ágazatok közül évek óta a mezőgazdaságot jellemzi az egyik legalacsonyabb csődráta, és ez folyamatosan csökken. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése is 20 százalékos volt.

Most tehát felívelő szakaszban van az agrárium és az élelmiszeripar, amit ki kell használni.

Hogy ez a lendület ne törjön meg, kamattámogatási lehetőséggel és kibővített garanciaprogrammal, ideértve a 2020-ban az idei évnél lényegesen magasabb összegben rendelkezésre álló költségvetési viszontgarancia keretet és a megnövelt összegű, Európai Beruházási Alap által biztosított COSME viszontgarancia keret nyújtotta bővítési lehetőségeket, ösztönözzük a mezőgazdasági beruházásokat. A tárca 100 milliárd forintnyi beruházási hitelhez nyújt kamattámogatást a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó termelőknek, az erdészeti célú beruházást megvalósító, valamint mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozásoknak. Ez azt jelenti, hogy a kamat 80 százalékát a minisztérium finanszírozza a beruházók helyett, akik így az NHP fix 2,5 százalékos éves kamatát alapul véve 0,5 százalékos kamattal juthatnak hitelhez.

Ez a keret meddig tarthat ki, és lesz-e folytatása?

– Első körben a 100 milliárd forint kimerüléséig tart a program, majd ha úgy látjuk, hogy sikeres, azonnal megteremtjük a következő lehetőséget. Célom, hogy áthidaljuk az új KAP-forrás megérkezéséig eltelő időt. Nem titkolt további célunk a csúcsra járatott időszakok lecsengetése is, amikor bizony a szolgáltatások drágulása tapasztalható, és a támogatások egy része nem a gazdákhoz kerül. Ezzel szemben a hitel egyenletesen rendelkezésre áll, és a gazdák és a szolgáltatók részéről is tudatos tervezést feltételez.

A közelmúltban 13 tagország támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó javaslatát. Ehhez hasonlóan összeállhatnak-e a nagy agrárországok, és közösen nyomást gyakorolhatnak-e Brüsszelre, hogy megakadályozzák a KAP költségvetésének lefaragását?

– Ezen dolgozunk. Az elmúlt időszak szövetségesek keresésével telt. Alapszövetségünket, a V4-eket vigyázni, óvni kell, ami mostanra kibővült a balkáni és a baltikumi országok együttműködésével. Közösek az érdekeink a francia gazdákkal is, ezért tárgyaltam Párizsban a francia miniszterrel. Úgy tűnik, sikerült létrehozni egy masszív tömböt, amelynek az érdekeit figyelembe kell vegye Brüsszel.

Szintén a közelmúltban számos nyugat-európai ország gazdái tüntettek a jövedelmezőség és a fair piaci viszonyok kikényszerítése, de leginkább a környezetvédelmi előírások szigorítása miatt. Lehet, hogy nem elégedettek kormányaik érdekérvényesítő képességével?

Fotó: Csatlós Norbert
– Én azt remélem, a mi gazdáink tudják, mit teszünk az érdekükben. Rendszeresen számot adunk arról az óriási küzdelemről, amit vívunk. És amit mindig elmondunk: nem kérhetünk a gazdáktól többet kevesebbért. Ezért, a Közös Agrárpolitika forrásainak megóvása érdekében indítottuk a petíciót is, hogy abból más, teljesen idegen célokat ne finanszírozzunk. A gazdák pénzét ne fordítsuk a migráció támogatására, mert jelen pillanatban ilyen sora is van a tervnek. A Brexit már tény, és tudjuk, Nagy-Britannia nagy nettó befizető ország. Ezt számításba véve azonban csak 8 százalékkal kellene, hogy csökkenjen a költségvetés.

Ezzel szemben a jelenlegi tervek szerint az egyes pillért 16, a kettes pillért, a vidékfejlesztést pedig 26 százalékkal faragnák le. Ez nem elfogadható akkor, amikor sokkal nagyobb elvárásokat fogalmaz meg a tervezet a zöldítés, a környezetvédelem kapcsán, amikor komoly kihívást jelent a generációváltás, a fiatalítás, és amikor egyre inkább előtérbe kerülnek az állatvédelem, az állatjólét kérdéskörei.

Az ezeknek az elvárásoknak való megfelelés óriási erőfeszítéseket és fejlesztéseket igényelnek a gazdáktól – miközben kevesebb támogatásban részesülnének. Mi azért harcolunk, hogy megőrizhessük a Közös Agrárpolitika forrásait, és erre javaslataink is vannak. Az EU központi költségvetésében ugyanis találhatók olyan sorok, amelyek átcsoportosíthatók a KAP-ba. Létezik például egy olyan sor, amely azokban az országokban, ahol még nincs euró, egy eurónépszerűsítési programot támogatna, komoly forrásháttérrel. Véleményünk szerint minden tagország el tudja dönteni, hogy szeretne-e eurót vagy sem, tehát azt gondoljuk, ez a forrás is nyugodtan átkerülhet a KAP-ba. Ezzel máris megszüntettük a Nagy-Britannia kilépésével előálló hiányt. Tehát konkrét javaslatokat teszünk a megoldásra.

Visszatérve a jelenlegi költségvetési ciklusra, október végén, a Mezőgazdasági Bizottság előtt még arról számolt be, hogy a Vidékfejlesztési Program tíz, összesen 192 milliárd forintos keretösszegű felhívása nyitott volt. Most, év végén hol tartunk?

– Ezen nyitott felhívásokra továbbra is várjuk a támogatási kérelmeket, illetve a közeljövőben megjelentetünk néhány további intézkedést, például a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatását, a rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó beruházási támogatásokat és a termelői csoportoknak szánt újabb kiírást. Ezekre a még fel nem használt források nyújtanak lehetőséget. A program keretében meghirdetett felhívások túlnyomó többségét azonban már le is tudtuk zárni, tart az elszámolások, a kifizetések és egyre inkább az átadások időszaka. Várjuk már, hogy ezek az üzemek elkezdjenek termelni, mert tevékenységük komoly hatékonyságjavulást jelent majd. Akár a már említett, most is impozáns harmadik helyünk is tovább javulhat a területi termelékenységet tekintve. Itt jelentkezik az uniós források helyes elköltésének pozitív hatása, és itt üt vissza az első hétéves ciklus rossz gazdaságpolitikája. A szocialista kormányzás időszakában ugyanis a gazdaság élénkítése helyett a szociális felzárkóztatásra jutott több forrás. Mi ezt megfordítottuk.

A termelékenységet azonban nemcsak az emberi tényező, sokkal inkább az időjárás befolyásolja napjainkban. A magyar mezőgazdaságnak 10-ből átlagosan mindössze 5 jó év jut, ami azt jelenti, hogy a lehetőségei felét használja ki, pusztán azért, mert a vízgazdálkodásunk nem megoldott. A tárca öntözéses gazdálkodás megoldására tett javaslatát a napokban fogadta el az Országgyűlés. Ez azonban mindjárt felveti az osztatlan közös tulajdon kérdését, hiszen adott területen akár egyetlen gazda is megakadályozhat egy öntözési beruházást.

Fotó: Gál Enikő
– Ilyen eset ezután nem fordulhat elő, mert a törvény öntözési szolgalmi jogot biztosít a mezőgazdasági termelőknek, ezzel lehetővé téve mások földjeinek használatát. Az öntözési szolgalom mindazon ingatlanokat terheli, amelyeken át kell vezetni a vizet, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll-e vagy sem. Az újdonságot az jelenti, hogy a szolgalom alapítása a hatóság döntésével történik az érintett ingatlanokhoz kapcsolódó méltányos kártalanítás megfizetésével.

Agrárpolitikánk egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdálkodók képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a csapadék elégtelen mennyisége okozta kihívásokhoz, és hogy javítani tudják hatékonyságukat.

A jelenlegi számítások szerint a 21. század végére akár 3,5 fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet Magyarországon, és a nyári hónapokban még intenzívebb felmelegedés, valamint a csapadékos és a csapadék nélküli időszakok szélsőséges váltakozása várható. Komoly gazdasági és társadalmi érdek e folyamatok káros hatásainak mérséklése, valamint az öntözés mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának elterjedése. Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt – élelmiszer-önrendelkezésünk okán – nemzetstratégiai kérdés is. Ezért mondja a törvény szövege, hogy az öntözés közérdek. Az új szabályok alapján sokkal egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá válik az öntözési engedélyek beszerzése, és magának az öntözésnek a kivitelezése is. 2019. július 1-jével kezdte meg működését a Nemzeti Földügyi Központ, ebbe integrálva pedig létrejött az agrárium saját öntözési igazgatási intézménye. Ezen intézménynek lesz a feladata, hogy öntözési kerületeket jelöljön ki, amelyekre öntözésfejlesztési terveket készíttetünk. Ezek segítségével pontosan meghatározhatók lesznek az öntözésre alkalmas területek, és azok is, amelyek nem.

Azt is tudjuk, hogy az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár. Alapvető tapasztalat azonban az is, hogy az öntözés esetében érvényesül a méretgazdaságosság elve: nagyobb területen jobban megéri, mert csökkennek a fajlagos költségek.

Mindezt figyelembe véve, az öntözésfejlesztés érdekében ösztönözzük az együttműködést, és ennek érdekében e törvénnyel megteremtjük az öntözési közösségek kategóriáját.

Az osztatlan földek kérdése azonban még mindig nem megoldott... Milyen ta­pasz­talatokkal zárultak a mintaprogramok?

– Az osztatlan közös tulajdon problémaköre óriási falat. Az erről szóló törvényjavaslatról várhatóan jövő tavasszal tárgyalhatnak a képviselők. Nagy vállalásunk volt ennek rendbetétele. A társadalmi egyeztetés során folyamatosan új szempontok merültek fel a megszüntetésével kapcsolatban, ezek miatt pedig újra és újra át kellett dolgoznunk a tervet. Ráadásul a földtörvényen kívül számos más jogszabályt is módosítanunk kell, az osztatlan közös tulajdon kivezetése tehát komplett törvénycsomag módosítását jelenti.

A mintaprogramokat járásonként indítottuk, minden megyében. Az erre jelentkezőknek az állam kimérte a földjeit, és megszüntette az osztatlan közös földtulajdont. A program során azonban folyamatosan újabb és újabb kérdések merültek föl.

Például egy 25 hektáros táblának kétszáz tulajdonosa van, és mindenkinek megvan a maga néhány négyzetmétere. Egymás között könnyedén tudják adni-venni, mert nem tudják, hogy hol van a sajátjuk. Abban a pillanatban azonban, amikor ezeket a nadrágszíjparcellákat kimértük, és kiderült, hogy a megvenni kívánt földrészlet nem a szomszédos parcella, elálltak a vételtől. Az új jogszabálytervezet erre a problémára is megoldást kínál majd.

Visszatérve az ágazat általános helyzetéhez, hazánk és a világ gazdaságában betöltött szerepéhez, gazdálkodóink milyen jövőképet rajzolhatnak fel maguknak 2019 végén?

– Amíg ember lesz a Földön, addig enni és inni kell, ezért az agráriumnál jobb perspektívája és biztosabb jövőképe talán egyetlen másik ágazatnak sincs. Ezzel együtt azt is tudjuk, hogy nehezített pályán küzdünk. Gondoljunk csak a kilátásba helyezett szabadkereskedelmi egyezményekre, amik – talán nem véletlenül – végül megmaradtak a tervek szintjén. Nem tartom reálisnak azt sem, hogy azok a társadalmi csoportok, amelyek kifejezetten érzékenyek környezetünk változásaira, támogatnák, hogy sok ezer kilométert utazzon egy-egy termék.

Tartozunk annyi felelősséggel magunknak, hogy ha Európában forgalomba hozunk egy élelmiszert, arra, bárhonnan is jöjjön, ugyanaz a minőségi követelmény kell hogy vonatkozzon, mint az itt előállítottra.

A vidékfejlesztés arról kell szóljon, hogy minél egyenletesebb térségi eloszlásban valósítsunk meg beruházásokat, mert egy-egy településen az a legfőbb megtartó erő, ha ott föld és munkahely van, mert akkor ott dolgoznak és ott maradnak az emberek. Ebben van nagy jelentősége egyebek mellett a családi gazdaságoknak, mert ha azok sikeresek, akkor apáról fiúra szállnak, és minden generáció hozzájuk teszi a magáét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.

Sikeres a székelyföldi gazdaságélénkítő program

A magyar állam támogatásának köszönhetően a Pro Economica Alapítványon keresztül 130 millió eurót sikerült tavaly a székelyföldi gazdaságélénkítő programra fordítani. Összesen 66 nyertes pályázat volt, a támogatások értéke pedig mintegy 23 milliárd forint, azaz 70 millió euró.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.