Back to top

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Vállus településtől délkeletre, a 380 méter magas Láz-tetőn 2014 óta látogatható a kilátó, mely a hegységet érintő ökoturisztikai fejlesztés részeként épült meg,  valamint második állomása is egyben a szintén akkor létrehozott Medvehagyma tanösvénynek. A kilátó közelében halad el az országos kéktúra útvonala, de a zöld kereszttel jelölt turistaútról is megközelíthető. A fenyő és tölgy faanyagból épült 18 méter magas egyszintes szerkezet kilátószintje 14,8 méteren található.

A kilátóra felkapaszkodva hegyekkel, domboldalakkal, lankákkal tagolt táj varázslatos látványa tárul elénk. A hegység két tömbjének határán állunk: a kilátó a délre eső dolomit alkotta régió szélén áll, északra a bazalt alapkőzetű tömb hegyei magasodnak. Előttünk a Zsidi-medence terül el, ahol az emberi jelenlét határozza meg a táj arculatát: szántók, rétek, a melegebb domboldalakon pedig szőlők és gyümölcsösök húzódnak fel az erdőkig. Balra a Sika-lika barlangot is rejtő Meleg-hegy látható a 13. században emelt Rezi vár romjaival, hátterében pedig a Kovácsi-hegy húzódik, melyen Európa egyik legnagyobb sztúpája áll.

A 24 méter átmérőjű és 30 méter magas buddhista szentélyt 1993-ban a XIV. dalai láma szentelte fel.

Tátika várának romjai
Tátika várának romjai

Jobbra magasodik jellegzetes alakjával a Tátika, csúcsát szintén egy középkori várrom koronázza, a Rezi várral közel egyidős Tátika várának maradványai. A hegy lábánál jóval korábbi nyomait is felfedezhetjük az egykoron környéken élőknek: az itt sorakozó halomsírok a korai vaskorból származnak.

A Tátika lábánál, észak felől érjük el a Sarvalyi-forrásnál kialakított pihenőhelyet, esőbeállóval, tűzrakó helyekkel, padokkal és asztalokkal remek helyszínt nyújt szabadtéri programokhoz. A Tátikától jobbra a Karikás-tető, Szebike és a Kőorra emelkedik ki a medencéből. A távolban a déli-Bakony és a Sümegi-hát is feltűnik.

Szent Miklós-forrás
Szent Miklós-forrás

Medvehagyma tanösvény

A környék nevezetességeit, természeti szépségeit fűzi fel nyomvonalára a mintegy 14 kilométer hosszú, 15 állomáshelyből álló Medvehagyma tanösvény. Vállus település központjából indul és érinti egyebek mellett a Vadlán-lik barlangot, a Kutyatemetőt, a Szent Miklós-forrást és a Büdöskúti pihenőt is. A tanösvény rövidebb szakaszai önmagában is bejárhatók. Legdélebbi pontján a Padkűi kilátóból egy másik szemszögből tárul elénk a hegység, tiszta időben pedig a Balaton víztükre is megcsillan.

Vállustól délkeletre találjuk a mára jócskán lecsökkent hozamú, de friss és hűsítő vizet adó Szent Miklós-forrást. 

A közelben a feltehetően a 14. század első felében alapított és évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostor romjai fekszenek.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend Szent Miklós tiszteletére szentelt monostorának romjait 2016-ban kezdték feltárni, a munkálatok napjainkban is tartanak. Az elmúlt években megtalálták a kolostor keleti falának jelentős szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét. A kerengő kutatása során egy szerzetes sírjára is rábukkantak. A Szent Miklós-forrás adta egykoron a kolostor vizét és halastavát is táplálta.

A közeli Görbe-tetőn a múlt században légvédelmi szerepet is betöltő katonai bázisra emlékeztet a Kutyatemető. Oda temették a bázison szolgáló honvédek az elszigeteltségben, szolgálatteljesítésük közben hű, segítő társaikká vált állataikat.

Délre, az erdészeti út mentén, kis tisztáson áll a Büdöskúti pihenő. A közelben ma is fellelhetők annak a fagykísérleti telepnek a nyomai, amelyet egykor a Festeticsek főerdésze hozott létre a fák „hidegtesztelésére” a Keszthelyi-hegység leghidegebb pontján.

A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt években a Keszthelyi-hegység számos pontján alakított ki pihenőhelyeket, a Gyenesdiáshoz közeli Nagymezőn erdei tornapályát tart fenn.

A hegység déli kapujában működik a Festetics Imre Állatpark és Természet Háza Látogatóközpont.

Az említett helyek önmagukban is tartalmas időtöltést kínálnak, a látottak pedig kedvet csinálhatnak a hegység más tájainak bejárásához, felfedezéséhez is.

Büdöskúti pihenő
Büdöskúti pihenő

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.