Back to top

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Vállus településtől délkeletre, a 380 méter magas Láz-tetőn 2014 óta látogatható a kilátó, mely a hegységet érintő ökoturisztikai fejlesztés részeként épült meg,  valamint második állomása is egyben a szintén akkor létrehozott Medvehagyma tanösvénynek. A kilátó közelében halad el az országos kéktúra útvonala, de a zöld kereszttel jelölt turistaútról is megközelíthető. A fenyő és tölgy faanyagból épült 18 méter magas egyszintes szerkezet kilátószintje 14,8 méteren található.

A kilátóra felkapaszkodva hegyekkel, domboldalakkal, lankákkal tagolt táj varázslatos látványa tárul elénk. A hegység két tömbjének határán állunk: a kilátó a délre eső dolomit alkotta régió szélén áll, északra a bazalt alapkőzetű tömb hegyei magasodnak. Előttünk a Zsidi-medence terül el, ahol az emberi jelenlét határozza meg a táj arculatát: szántók, rétek, a melegebb domboldalakon pedig szőlők és gyümölcsösök húzódnak fel az erdőkig. Balra a Sika-lika barlangot is rejtő Meleg-hegy látható a 13. században emelt Rezi vár romjaival, hátterében pedig a Kovácsi-hegy húzódik, melyen Európa egyik legnagyobb sztúpája áll.

A 24 méter átmérőjű és 30 méter magas buddhista szentélyt 1993-ban a XIV. dalai láma szentelte fel.

Tátika várának romjai
Tátika várának romjai

Jobbra magasodik jellegzetes alakjával a Tátika, csúcsát szintén egy középkori várrom koronázza, a Rezi várral közel egyidős Tátika várának maradványai. A hegy lábánál jóval korábbi nyomait is felfedezhetjük az egykoron környéken élőknek: az itt sorakozó halomsírok a korai vaskorból származnak.

A Tátika lábánál, észak felől érjük el a Sarvalyi-forrásnál kialakított pihenőhelyet, esőbeállóval, tűzrakó helyekkel, padokkal és asztalokkal remek helyszínt nyújt szabadtéri programokhoz. A Tátikától jobbra a Karikás-tető, Szebike és a Kőorra emelkedik ki a medencéből. A távolban a déli-Bakony és a Sümegi-hát is feltűnik.

Szent Miklós-forrás
Szent Miklós-forrás

Medvehagyma tanösvény

A környék nevezetességeit, természeti szépségeit fűzi fel nyomvonalára a mintegy 14 kilométer hosszú, 15 állomáshelyből álló Medvehagyma tanösvény. Vállus település központjából indul és érinti egyebek mellett a Vadlán-lik barlangot, a Kutyatemetőt, a Szent Miklós-forrást és a Büdöskúti pihenőt is. A tanösvény rövidebb szakaszai önmagában is bejárhatók. Legdélebbi pontján a Padkűi kilátóból egy másik szemszögből tárul elénk a hegység, tiszta időben pedig a Balaton víztükre is megcsillan.

Vállustól délkeletre találjuk a mára jócskán lecsökkent hozamú, de friss és hűsítő vizet adó Szent Miklós-forrást. 

A közelben a feltehetően a 14. század első felében alapított és évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostor romjai fekszenek.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend Szent Miklós tiszteletére szentelt monostorának romjait 2016-ban kezdték feltárni, a munkálatok napjainkban is tartanak. Az elmúlt években megtalálták a kolostor keleti falának jelentős szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét. A kerengő kutatása során egy szerzetes sírjára is rábukkantak. A Szent Miklós-forrás adta egykoron a kolostor vizét és halastavát is táplálta.

A közeli Görbe-tetőn a múlt században légvédelmi szerepet is betöltő katonai bázisra emlékeztet a Kutyatemető. Oda temették a bázison szolgáló honvédek az elszigeteltségben, szolgálatteljesítésük közben hű, segítő társaikká vált állataikat.

Délre, az erdészeti út mentén, kis tisztáson áll a Büdöskúti pihenő. A közelben ma is fellelhetők annak a fagykísérleti telepnek a nyomai, amelyet egykor a Festeticsek főerdésze hozott létre a fák „hidegtesztelésére” a Keszthelyi-hegység leghidegebb pontján.

A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt években a Keszthelyi-hegység számos pontján alakított ki pihenőhelyeket, a Gyenesdiáshoz közeli Nagymezőn erdei tornapályát tart fenn.

A hegység déli kapujában működik a Festetics Imre Állatpark és Természet Háza Látogatóközpont.

Az említett helyek önmagukban is tartalmas időtöltést kínálnak, a látottak pedig kedvet csinálhatnak a hegység más tájainak bejárásához, felfedezéséhez is.

Büdöskúti pihenő
Büdöskúti pihenő

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

Az otthonborozás öröme

#maradjotthon és #borozzotthon. Már-már unalomig ismételt hashtagek ezek, naponta sokszor látjuk őket. A fontosságukkal mindenki tisztában van, még ha meg is nehezítik a mindennapjainkat. De mihez kezdjen, aki balatoni bort szeretne a nehéz időkben?

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Az önkéntes faültetés elmaradt, a munkát elvégezte a NYÍRERDŐ Zrt.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet nem tartotta meg a márciusban meghirdetett önkéntes faültetési programjait.

Elmaradhatatlan feladatok a zöldülő erdőben

Beköszöntött a szeszélyes tavasz. Egyszer 20 fok körüli bársonyos meleggel kecsegtet minket, majd egy hirtelen fordulat után, viharos széllel és havazással kacsintunk vissza a télbe. A járványügyi helyzet mellett, sajnos ezek a hektikus időjárási változások is nagy kihívást jelentenek az erdőfelújítási munkák kivitelezésében az EGERERDŐ Zrt.-nél.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.