Mint közismert, Finnország nem rendelkezik jó feltételekkel a mezőgazdasági termelés számára. Földrajzi helyzete miatt a növények rövid vegetációs periódussal rendelkeznek. Ahogyan észak felé haladunk, annál inkább romlanak a gabonatermesztés feltételei, elsősorban a rövid növekedési időszak, az alacsony hőmérséklet és a naphiány miatt.
A talaj helyenként mocsaras, nehezen művelhető. A mezőket kövek tarkítják, ráadásul ezeken a helyeken a talaj gyakran agyagos és rossz minőségű, ami nem segíti elő a gazdák munkáját. Nagy számban rendelkeznek felszíni vizekkel, elsősorban a tavakkal. A finnek 187 888 tavat tartanak számon, minden 500 négyzetméternél nagyobb vízfelületet tónak tekintenek.
A gazdáknak legalább ötévente egyszer el kell végezniük a talaj vizsgálatát. A vizsgálati eredmények függvényében minden mezőgazdasági termelőnek ki kell dolgoznia egy műtrágya felhasználási tervet a következő 5 évre, mind a nitrogén, mind a foszfor tekintetében. Míg a nitrogén esetében a terménytől függően 150-170 kg /hektár, a foszfor esetében a határ 34 kg /hektár mennyiséget használhatnak. Nitrogén alapú műtrágyák nem használhatók november 1. és március 31. között. A felszíni vizek körül a gazdáknak fenn kell tartaniuk a törvény által előírt, 1-3 méteres puffer zónákat.
Egy másik szisztéma szerint az állam különféle ösztönző rendszerek révén, kiegészítő támogatások formájában biztatja a gazdálkodókat olyan haszonnövények vetésére, amelyek tavaszig alkalmasak a talaj takarására. Egy ilyen rendszer célja, hogy megvédje a talajt a túlzott erózióval szemben, és megakadályozza a benne lévő tápanyagok kiszivárgását.
