Back to top

Madárinfluenza: nincs szó újabb esetekről

Egyelőre Komárom-Esztergom megyében elszigetelt esetet jelent az Ács melletti nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban feltűnt madárinfluenza. Azok a termelők, akiknél nincs fertőzés, nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne is legyen – egy sor higiéniai, járványvédelmi előírás betartásával ugyanis megvédhető az állomány.

A fertőzött állományban nagymértékben megemelkedett az elhullás, továbbá megjelentek a betegségre gyanút keltő klinikai tünetek is. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai vasárnap este megerősítették a madárinfluenza jelenlétét. Az állategészségügyi hatóság a betegség terjedésének megelőzése érdekében, a járványügyi előírásoknak megfelelően és állami kártalanítás mellett az Ács település melletti gazdaság teljes állományát, 53.500 pulykát, leöli. A telep kiürítését – az egészséges állományok védelme és az exportképesség fenntartása érdekében – a hatóság már a gyanú alapján megkezdte. A szakemberek a gazdaság körüli 3 km sugarú védőkörzetben és 10 km sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó gazdaságot felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szállítási korlátozások is érvénybe lépnek.

A Nébih lapunk kérdésére közölte: a Diagnosztikai Igazgatóságon folyamatosan végzik az egész ország területéről származó minták vizsgálatát, de egyelőre Magyarországon csak ebben az egy gazdaságban állapították meg a betegség jelenlétét.

„A járványügyi intézkedések részeként kijelöltük az úgynevezett védő- és megfigyelési körzetet, a kitöréstől számított 3, illetve 10 kilométer sugarú kör mentén. A jogszabályi előírások ezekben a körzetekben tiltják, illetve feltételekhez kötik az élő baromfi, a baromfihús és -termékek, a tojás stb. kiszállítását.”

Arra a kérdésünkre, mely szerint élelmiszert vagy húsalapanyagot kell-e megsemmisíteni a mostani eset miatt, a hatóság úgy válaszolt: „járványvédelmi intézkedésként mindenekelőtt a telepen lévő állományt kell leölni. Emellett, amennyiben még fellelhető, a kitörést megelőző 21 napban a telepről vágásra kiszállított állatok húsát kell megsemmisíteni.”

Fontos, hogy a kimutatott H5N8 altípus kapcsán eddig még nem fordult elő emberi megbetegedés Európában, a baromfi termékek továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.

Azzal kapcsolatban, hogy várhatók-e további kitörések Magyarországon a következő időszakban, a Nébih tájékoztatott: a magas patogenitású madárinfluenza vírus okozta megbetegedés az elmúlt év során több európai országban is megjelent, így a vadmadarak vándorlásához kapcsolódóan a fertőződés veszélye továbbra is folyamatosan fennáll. Éppen ezért rendeli el – a kockázatok csökkentése érdekében – az országos főállatorvos a baromfiállományok zártan tartását, a járványvédelmi intézkedések fokozott betartását.

Azok a termelők, akiknél nem tűnt fel a betegség, maguk is nagyon sokat tehetnek azért, hogy ez így is maradjon.

A szaktárca már korábban is figyelmeztetett arra, hogy több intézkedéssel hatékonyan megelőzhető a kór terjedése. A baromfitartásra használt gazdaságot legalább 50 centiméter magas, folytonos kerítessel körbe kell venni. Nagy gondot kell fordítani a fertőtlenítésre is, a telepet csak engedélyezett szerrel szabad kezelni. Fontos, hogy a dolgozók csizmáit is kezelni kell, erre elfolyást megakadályozó fertőtlenítő oldatos taposót javasolnak a szakértők, emellett kézfertőtlenítésre oldatos edényt is kell biztosítani.

Fontos, hogy a fertőtlenítők használatát természetesen kötelezővé kell tenni mindenkinek, a dolgozóknak, vezetőknek, tulajdonosoknak és a látogatóknak egyaránt. A telepen megfordulóknak természetesen át is kell öltözniük. A megelőzés érdekében a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, és biztosítani kell, hogy a takarmányhoz ne férjenek hozzá más állatok, például madarak vagy rágcsálók. Az alom tárolását szintén úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen vagy fóliával letakarva. Az állatok itatására használt ivóvíz minőségű, szükség szerint cserélt friss vizet vagy vezetékből, vagy zárt tárolótartályból kell biztosítani. Ezen kívül a szakértők fontosnak tartják azt is, hogy szükség esetén valamennyi állat bezárható legyen.

A H5N8 vírustörzs először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Magyarországon utoljára 2016-2017-ben kellett megküzdeni a betegséggel. A most kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

A sakktáblavirágtól a pestisgyógyszerig - különleges vadvirágok Somogyban

A májusi kirándulások alkalmával a szokásosnál is több nyíló vadvirágot láthatunk Somogyban is. A színpompás mezőkön igazi ritkaságok is élnek, védett fajok is.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Görögdinnye bárhol, bármikor

A spanyol Peris cég előrecsomagolt, azonnal fogyasztható görögdinnye-szeletekkel lép piacra belföldön is, miután a termék sikerrel vizsgázott Nagy-Britanniában. Most próbálkoznak a hasonló kiszerelésű sárgadinnye bevezetésével is. Ebben a formában könnyen fogyasztható ez a lédús nyári csemege.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.