Back to top

Nagyanyáink sajtja nem oltóanyaggal készült

Ugyan gépész az eredeti szakmája, ám már gyermek korától hozzászokott a jószág körüli és a földeken való mindennapi munkához. Napjaikban biotakarmányt állít elő, amelyet szarvasmarhái etetésére használ. A tehéntejből sajtot készít, a legősibb módon.

Magyar tarka tehenek, fekete színű cornwall malacok, ricsajos pulykák és tyúkok. Ezen állatokat tartva él és biogazdálkodik Gulyás György Hajóson. 

Gulyás György a kézműves sajtjaival
Gulyás György a kézműves sajtjaival
Fotó: BNE
Kézműves sajtokat készít, ám nem oltóanyagot használ,  hanem ecettel altatja meg a tejet. Mint mondja nagyanyja is így csinálta. Vallja a sajtkészítés nem nagy ördöngösség. A felforralt tejbe kell az ecetet beleönteni. Ám ezt követően nem szabad sokáig tétovázni, mert hamar formára keményedik a sajt. Az így készült termék kiváló, grillezésre, vagy rántott sajtnak is tökéletes, hiszen nincs benne semmi állománynövelő, ami okán szétfolyna sütés közben.

Gulyás György elmondta, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának két szakembere egy rendezvényen figyelt fel a sajtjaira. Ők javasolták, hogy pályázzon a Nemzeti Parki Termék védjegy címre, amely pályázatát négy évvel ezelőtt siker koronázta. Termékeivel a boráról és pincefalujáról nevezetes hajósi rendezvényeken találkozhatunk, valamit sokan házhoz mennek a tejért és a sajtokért is. A legnépszerűbb a füstölt, a natúr, a csípős paprikás, és a fokhagymás sajtja.

Gulyás György a magyar tarka teheneivel
Gulyás György a magyar tarka teheneivel
Fotó: BNE

Nemzeti Parki Termék védjegy

A védett természeti területeken és Natura 2000 területeken működő helyi vállalkozások, gazdálkodók, kézművesek piacra jutását támogató védjegy. Garanciát jelent, hogy a termék, szolgáltatás az adott régióból származik, környezetkímélő módon állították elő, kiváló minőségű, az adott területhez, a kulturális örökséghez, a helyi hagyományokhoz és értékekhez közvetlenül kapcsolódik. A termékek között előnyt élveznek azok, melyek előállítása a természettel, természetvédelmi előírásokkal összhangban történik, ezért ösztönzi a gazdálkodókat a természetközeli gazdálkodásra való áttérésre. A védjegyre a tíz hazai nemzeti park igazgatósága ír ki évente pályázatot. Elbírálásnál fontos szempont, hogy a pályázó tevékenysége mintaértékű legyen más termelők, szolgáltatók előtt.

MMG - Nagyanyáink sajtja nem oltóanyaggal készült

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közösségformáló alkotóház

Páhoki Kapo(l)cs Alkotóház – ahol élmény a tanulás! Ez a szlogenje az alsópáhoki alkotóháznak, amit egy önkormányzati fejlesztés keretében a közösség erősítésére és az egész életen át tartó tanulás iránti igények kielégítésére hozott létre a település.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.