A brexit különösen érzékenyen érinti az uniós partnerországok agrárexport-lehetőségeit. Az EU többi tagországának az Egyesült Királyságba irányuló élelmiszer-kivitele 2017-ben elérte a 41 milliárd eurót, miközben a többi tagországba irányuló brit élelmiszer-szállítások értéke nem volt több 17 milliárd eurónál.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a vámok egy ún. „kemény brexit“ esetében bekövetkező emelkedése, hanem a vám- és egészségügyi előírások betartásának már egy „puha brexit“-nél alkalmazott ellenőrzése is alaposan megterheli majd az EU-tagországok oda irányuló élelmiszer-kivitelét.
figyelmeztetett egy, a Berliner Zeitung által idézett nyilatkozatában Walter Heidl, a Német Parasztszövetség (DBV) alelnöke. Az unióból való brit kiválás többé-kevésbé valamennyi élelmiszer, ezen belül elsődlegesen a sertés- és baromfihús, továbbá a tej, a marhahús és a gabonatermékek exportját, illetve piacát is érinti.
A brit piacra való bejutás költségemelkedésének közvetett hatása az oda szállítandó termékekből elérhető árbevételek esetleges csökkenése. Ugyanakkor vannak országok, melyek az eddig az Egyesült Királyságba irányuló szállítások egy részét átterelnék az Európai Unió más tagországaiba, ott teremtve túlkínálatot és az árverseny abból fakadó élesedését.
Európai Tenyészállat- és Húskereskedelmi Szövetség (UECBV) számítása szerint egy „kemény brexit“ esetében az Egyesült Királyságba irányuló marhahúsexport 84, a sertéshúskivitel 48, míg a juhhús-szállítások volumene 76 százalékkal csökkenne. Philippe Borremans, a UECBV elnöke a brit EU-kilépést már 2017-ben az európai hústermelők, fogyasztók és kereskedők ez idő szerint legnagyobb fenyegetésének nevezte, melynek az európai agrárexport alakulására gyakorolt hatása több kárt okozna, mint amennyit az Oroszország elleni embargó okozott.
Németország évi 4,5 milliárd euró értékben szállít élelmiszereket a brit piacra, s mindössze 1,3 milliárd értékű árut vásárol onnan. A kiviteli többlet ezek szerint eléri a 3,2 milliárd eurót, már pedig Németországnak egyetlen más országgal szemben sincs hasonló nagyságú aktívuma az agrártermékek kereskedelmében.
A braunschweigi székhelyű Szövetségi Vidékkutatási Intézet előrejelzése szerint egy „puha brexit“ esetében mintegy ötödével mérséklődne az Egyesült Királysággal szembeni német agrárexport-többlet, egy „kemény brexit“ esetében pedig megfeleződne. A szövetségi köztársaság üzemei évi több tízezer tonna sajtot, joghurtot és más tejtermékeket szállítanak a brit piacra. Emellett gabonát évi 620 millió euró, a britek által különösen kedvelt sütőipari termékekből jó 370 millió értékben, sörből pedig évi 35 millió euró értékben visz a szigetországba.
ami a szigetországba irányuló teljes, 3,86 milliárd eurós magyar kivitel 6,7, míg – egy más megközelítésben – a világ országaiba irányuló teljes magyar élelmiszer-export csaknem 4 százalékát tette ki.
Az Egyesült Királyság a magyar agrár-külkereskedelem szempontjából is aktívumtermelő viszonylat, minthogy 2018-ban az onnan származó élelmiszer-, ital- és dohánytermék-behozatal nem volt több 112 millió eurónál, az Egyesült Királyságból származó teljes, 1,83 milliárd eurós behozatal 6,1 százalékánál. A magyar-brit agrárforgalomban így 148 millió eurós kiviteli többlet keletkezett, ami a teljes, 2,0 milliárd euró körüli magyar élelmiszer-exporttöbblet mintegy 7,5 százaléka.
