Back to top

Brexit: bizakodó kormány, szkeptikus gazdák

A brit kormány az országnak az Európai Unióból történő kiválása után meg kíván válni a közös agrárpolitika keretében kialakított bürokráciától és nagyobb pénzügyi támogatással tervezi elismerni többek között a gazdák környezetbarát kezdeményezéseit. Vannak persze bírálatok és kétségek is, elsősorban az élelmiszer-biztonsággal és a kereskedelemmel kapcsolatban.

A brit kormány a mezőgazdasági törvénykönyv brexit utáni, január közepén nyilvánosságra hozott tervezetében radikális változtatásokat jelentett be a közvetlen kifizetéseknek a közös agrárpolitikában szabályozott rendszeréhez képest. A terület alapú kifizetések helyett a brit törvényhozás az új rendszerben azt írná elő, hogy „a gazdáknak a közös forrásokból a létrehozott közös javak biztosításáért kell támogatásban részesülniük“. E javak közé tartozik – többek között – a levegő és a víz minősége, a magasabb állatvédelmi szabványok, a vidéki térség teljesítményeihez való jobb hozzáférés biztosítása, valamint az árvízveszély csökkentését szolgáló intézkedések.

Ezzel az Egyesült Királyság „egy lépéssel közelebb kerül egy olyan jövőhöz, melyben a gazdákat azért támogatják, hogy azok minél innovatívabban gazdálkodjanak és védjék a környezetet“, idézi az Euractiv című online folyóirat a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) nyilatkozatát. Az új kezdeményezésekkel új impulzusokat fognak adni a sok évig az EU által diktált, „alacsony hatékonyságú és túlzottan bürokratikus politika“ után. Theresa Villiers környezetvédelmi miniszter úgy fogalmazott: a kormány biztosítani fogja a szabványok és élelmiszerbiztonsági előírások megtartását, sőt javítását.

A törvénytervezet előírja, hogy a parlamentnek rendszeresen ellenőriznie kell az ország élelmiszerbiztonsági helyzetét, az EU-ból való távozás nyomán keletkezett zavarok minimalizálása érdekében.

Ez különösen fontos abban az időszakban, amikor a kilépést követően megkezdődnek majd az új kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások.

Az Euractiv tudósítója szerint a miniszter asszony elégedettségének hangot adva úgy fogalmazott, hogy a törvénytervezet „át fogja alakítani a brit mezőgazdaságot, egyensúlyt teremt az élelmiszer-termelés a környezetvédelem között, biztosabb jövőt biztosítva mind a mezőgazdaságnak, mind az érintett településekneknek. „Meg fogunk szabadulni az EU bürokratikus agrárpolitikájától és egy olyan igazságosabb rendszer felé fordulunk, amely megjutalmazza a közös javak előállításáért dolgozó gazdákat, a környezetért folytatott munkájukat és az élelmiszertermelés innovatívvá, korszerűvé tételét szolgáló aktivitásukat“, mondta Theresa Villiers. A brexit kapcsán felvetődik majd a kérdés, hogy az EU-ból történő távozás után hogyan alakuljon a génmódosított organizmusok használata.

Egyesek bírálják, hogy a kormány nem rögzítette törvényben, hogy az Egyesült Államokkal a brexit után folytatandó kereskedelmi megállapodásban nem enyhíthetik a brit élelmiszer-szabványokat, mint ahogy azt is hiányolják, hogy a törvénytervezetben nem adtak biztosítékokat a gazdáknak arra vonatkozóan, hogy a jövőbeni kereskedelmi megállapodásokban megtiltják azon élelmiszerek bevitelét, melyeket nem az eddig az Európai Unióban (és ennek megfelelően az Egyesült Királyságban) érvényes egészségügyi, állatvédelmi és minőségi szabványok alapján állítottak elő.

Minette Batters, a brit nemzeti farmerszövetség (NFU) elnöke egy, a szövetség honlapján nyilvánosságra hozott nyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy

„ez a törvénytervezet több mint 70 éve a brit gazdák legfontosabb jogi előírásait tartalmazza“.

A gazdák mindazonáltal olyan törvénytervezetet szeretnének látni, amely alátámasztja azt a kormány által adott garanciát, miszerint nem engedik olyan élelmiszerek bevitelét, melyeket az Egyesült Királyságban illegálisnak számító szabványok szerint állítottak hozzá. Emellett – mint Batters fogalmazott – az EU-hoz, azaz az Egyesült Királyság agrártermékei legnagyobb piacához fűződő jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok tisztázatlansága miatt, a brit kormánynak biztosítania kell, hogy a gazdák kielégítő támogatást kapjanak. A brit mezőgazdaság csak egy ilyen pénzügyi támogatással lesz képes arra, hogy „minden jövőbeni gazdasági vihart kibírjon“, figyelmeztetett a brit nemzeti farmerszövetség elnöke.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Termőföldtől az asztalig

Az unió valamennyi tagállamában fontos feladat megoldani azt, hogy az ott élők ellenőrzött, biztonságos élelmiszereket vásárolhassanak, hogy az élelmiszeripari termékeket a termeléstől kezdve a feldolgozáson, szállításon keresztül egészen az értékesítésig vissza lehessen követni.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Határérték feletti mennyiségben talált káros anyagot a Nébih egy kakaóporban

Határérték felett tartalmaz káros anyagot a Tesco által forgalmazott, saját márkás kakaóporok egyike - olvasható a jogsértések listájában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter kedden Elisabeth Köstinger, szövetségi mezőgazdasági ügyekért, régiókért és turizmusért felelős újonnan kinevezett miniszter meghívására Bécsbe látogatott. A két miniszter áttekintette az országok közötti agrár- és környezetügyi kapcsolatokat, kiemelt figyelmet fordítva a Közös Agrárpolitika (KAP) és a többéves pénzügyi keret kérdésére, valamint, a mezőgazdaság digitalizációjára és a klímaváltozás ügyeire.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Az EU törvényhozói támogatják a húsadót

A True Animal Protein Price Coalition (TAAP) civil szervezet friss közleménye szerint a hús kiskereskedelmi ára nem tükrözi az előállításával járó környezeti költségeket, és felvetik benne, hogy terheljék a húst „fenntarthatósági díjjal”.