0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Agrárösztöndíj-program fejlődő országoknak

Sikeres az Agrárminisztérium és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közös ösztöndíjprogramja, amelynek keretében fejlődő országok leendő agrárszakemberei szerezhetnek naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható ismereteket magyar agrár-felsőoktatási intézményekben.

A kezdeményezés amellett, hogy fejleszti a benne részt vevő országok mezőgazdaságát, élelmiszertermelését és élelmezés-biztonságát, Magyarország külföldi befolyását is erősíti. A részletekről Belánszky-Demkó Zsolttal, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával beszéltünk.

– Mikor és kinek a kezdeményezésére hozták létre az ösztöndíjprogramot?

– Az AM-FAO ösztöndíjprogram immár több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A FAO-val kötött megállapodás értelmében száz fejlődő országból érkező hallgató magyar agráregyetemekre történő beiskolázását vállaltuk. Mára megháromszoroztuk az eredeti vállalást, az ösztöndíjprogram résztvevőinek száma elérte a 300-at.

Az ösztöndíjprogram a FAO-magyar együttműködés egyik legnagyobb sikere, és a kormány elkötelezte magát a folytatása mellett.

A programot teljes mértékben az Agrárminisztérium finanszírozza, mert a FAO-val mint az ENSZ legnagyobb szakosított szervezetével folytatott intenzív együttműködés kiemelkedően hasznos és fontos számunkra.

– Mely országokban van példa hasonló vagy ugyanilyen projektre?

– Több fejlett országnak van mezőgazdaság-fejlesztési projektje a fejlődő országokban, ugyanis mások is felismerték, hogy a problémákat helyben kell megoldani, és nem az ottani problémákat idehozni. Ugyanakkor a magyarhoz hasonló projektfüggetlen, kifejezetten a FAO-val közösen menedzselt ösztöndíjprogramról nincs tudomásunk.

– Vannak-e sajátos ismérvei a magyarországi programnak?

– Az ösztöndíjprogram fontos alappillére a FAO és Magyarország egyébként is szoros együttműködésének, aminek fő célja az élelmezésbiztonság világszintű növelése és a fenntartható fejlődési célok teljesítése a megváltozott nemzetközi körülmények, például a migráció és a klímaváltozás közepette.

Az érintett országokból érkező diákok a hétköznapi munkájukban jól hasznosítható képzést kapnak, amivel elősegíthetik országuk mezőgazdaságának gyarapodását.

Az ösztöndíjprogram az érintett fejlődő országok agráriumának, élelmiszertermelésének, élelmezésbiztonságának fejlesztésével segíti elő az emberek helyben való boldogulását. A programban érintett intézmények pozíciójukat, lobbierejüket, a magyar szaktudás elismertségét, hazánk jó hírét egyaránt erősítik a nemzetközi térben. A projekt­finanszírozás emellett a hazai vállalkozások külföldi befektetéseit ösztönzi, a magyar vállalkozások pedig szélesebb exportpiacokhoz jutnak.

– Mely hazai felsőoktatási intézményekben, mennyi ideig és főleg mit tanulnak a külföldi fiatalok? Az oktatás elméleti része hogyan aránylik a gyakorlathoz?

– Az Agrárminisztérium minden év elején pályázati kiírást készít, és az előzetes egyeztetéseket követően legalább 2–3 szakkal ajánlunk ki több hazai agrár-felsőoktatási intézményt. Célunk, hogy minden érdeklődő egyetem lehetőséget kapjon a részvételre, és hogy a program résztvevői sokszínű, az általános célkitűzéseknek megfelelő képzésekből választhassanak. Például a legutóbbi tanévben, 2019–2020-ban a Pannon Egyetem Georgikon Karán növényorvos szakon, a Szent István Egyetem Gazdaság-, és Társadalomtudományi Karán vidékfejlesztési agrármérnök szakon, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán pedig mezőgazdasági biotechnológus szakon kezdték meg tanulmányaikat az ösztöndíjasok.

Az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya kiegyensúlyozott, alapvetően a magyar agrár-felsőoktatási hagyományokat követi. Ugyanakkor ez a kérdés az egyetemek és intézeteik, tanszékeik szakmai kompetenciájába tartozik, és, természetesen, szakonként eltérő lehet.

– A diákok hogyan kerülhetnek be az ösztöndíjprogramba, illetve mely országokból és milyen időközönként érkeznek hazánkba?

– A kedvezményezett országokban a nagykövetségeinken keresztül hirdetjük meg a pályázatot, általában januárban.

A kiválasztási eljárás többszűrős, amelyben az Agrárminisztérium, a FAO és az érintett egyetemek vesznek részt.

Eddig 45 országból több mint 300 hallgató részesült ösztöndíjban. A program 2020-ban is folytatódik, és egyre népszerűbb a diákok körében. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben több mint ezer pályázat érkezett a 25 meghirdetett helyre. A 25 kiválasztott hallgató 16 különböző országból – például Bangladesből, Csádból, Dél-Szudánból, Etiópiából, Gambiából, Libanonból és Kambodzsából – érkezett múlt szeptemberben, hogy megkezdje tanulmányait a magyar agráregyetemeken.

– Az ösztöndíjprogram célja a tudományos és gazdasági kapcsolatok élénkítése, emellett hazánk külföldi befolyásának növelése is. Ki tudna emelni néhány konkrét példát és eredményt, amiket a programnak köszönhetően könyvelhetett el Magyarország?

– A hallgatókkal tanulmányaik befejezése után sem szakad meg a kapcsolat. Öregdiákprogramot is működtetünk, amihez a közösségi médiát is felhasználjuk. Ennek köszönhetően egyebek közt azt is látjuk, hogy milyen eredményeket értek el a diákjaink, miután visszatértek hazájukba. Többen közülük egyetemi oktatók, állami vezetők, tisztviselők és szakértők lettek. Mindez megerősíti az ezekkel az országokkal való szakmai és tudományos együttműködést,

növeli Magyarország befolyását és tekintélyét, továbbá segíti exportunkat és segít elmélyíteni a gazdasági kapcsolatokat.

– Egy őszi sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a szaktárca – a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal közösen – egy nyolc országot lefedő mintafarmhálózatot hoz létre Afrikában. Van-e átfedés e kezdeményezés és az ösztöndíjprogram között?

– Azon dolgozunk, hogy a magyar tapasztalatok, tudás és technológia a jövőben is hozzájáruljon Afrika Európára is hatással lévő problémáinak enyhítéséhez, a térség fejlesztéséhez, stabilitásának növeléséhez és a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez. Ennek érdekében tervezzük a mintafarmhálózat létrehozását célzó programot. E farmok segítségével lehetővé válik, hogy a hazaitól eltérő éghajlati körülmények között teszteljük a magyar vetőmagok alkalmazkodóképességét, emellett a farmoknak képzési és oktatási szerepük is lesz.

A két kezdeményezés egymástól független, hiszen az ösztöndíjprogram az Agrárminisztérium és a FAO közös projektje, míg a mintakertekkel kapcsolatos javaslaton a Külgazdasági és Külügyminisztériummal dolgozik együtt az agrártárca. Bízunk benne, hogy az AM-FAO-ösztöndíjprogram keretében Magyarországon végzett hallgatók hazatérve elősegítik a mintakertek működését, illetve ismertségük növelését is, hiszen mindkét kezdeményezésnek az a célja, hogy az azokban részt vevő államok mezőgazdaságának fejlődését elősegítse, úgy, hogy egyúttal a magyar agrárszakértelem, a magyar technológiák ismertségének növelése is lényegi elemük.

Tehát mindkét programnak az a célja, hogy helybe vigyük a segítséget és a fejlesztéseket, legyen szó akár a Magyarországon nemzetközi színvonalon kiképzett szakemberekről, akár a magyar agrártechnológiai fejlesztések eredményeiről.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság