A kezdeményezés amellett, hogy fejleszti a benne részt vevő országok mezőgazdaságát, élelmiszertermelését és élelmezés-biztonságát, Magyarország külföldi befolyását is erősíti. A részletekről Belánszky-Demkó Zsolttal, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával beszéltünk.
– Mikor és kinek a kezdeményezésére hozták létre az ösztöndíjprogramot?
– Az AM-FAO ösztöndíjprogram immár több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A FAO-val kötött megállapodás értelmében száz fejlődő országból érkező hallgató magyar agráregyetemekre történő beiskolázását vállaltuk. Mára megháromszoroztuk az eredeti vállalást, az ösztöndíjprogram résztvevőinek száma elérte a 300-at.
A programot teljes mértékben az Agrárminisztérium finanszírozza, mert a FAO-val mint az ENSZ legnagyobb szakosított szervezetével folytatott intenzív együttműködés kiemelkedően hasznos és fontos számunkra.
– Mely országokban van példa hasonló vagy ugyanilyen projektre?
– Több fejlett országnak van mezőgazdaság-fejlesztési projektje a fejlődő országokban, ugyanis mások is felismerték, hogy a problémákat helyben kell megoldani, és nem az ottani problémákat idehozni. Ugyanakkor a magyarhoz hasonló projektfüggetlen, kifejezetten a FAO-val közösen menedzselt ösztöndíjprogramról nincs tudomásunk.
– Vannak-e sajátos ismérvei a magyarországi programnak?
– Az ösztöndíjprogram fontos alappillére a FAO és Magyarország egyébként is szoros együttműködésének, aminek fő célja az élelmezésbiztonság világszintű növelése és a fenntartható fejlődési célok teljesítése a megváltozott nemzetközi körülmények, például a migráció és a klímaváltozás közepette.
Az ösztöndíjprogram az érintett fejlődő országok agráriumának, élelmiszertermelésének, élelmezésbiztonságának fejlesztésével segíti elő az emberek helyben való boldogulását. A programban érintett intézmények pozíciójukat, lobbierejüket, a magyar szaktudás elismertségét, hazánk jó hírét egyaránt erősítik a nemzetközi térben. A projektfinanszírozás emellett a hazai vállalkozások külföldi befektetéseit ösztönzi, a magyar vállalkozások pedig szélesebb exportpiacokhoz jutnak.
– Mely hazai felsőoktatási intézményekben, mennyi ideig és főleg mit tanulnak a külföldi fiatalok? Az oktatás elméleti része hogyan aránylik a gyakorlathoz?
– Az Agrárminisztérium minden év elején pályázati kiírást készít, és az előzetes egyeztetéseket követően legalább 2–3 szakkal ajánlunk ki több hazai agrár-felsőoktatási intézményt. Célunk, hogy minden érdeklődő egyetem lehetőséget kapjon a részvételre, és hogy a program résztvevői sokszínű, az általános célkitűzéseknek megfelelő képzésekből választhassanak. Például a legutóbbi tanévben, 2019–2020-ban a Pannon Egyetem Georgikon Karán növényorvos szakon, a Szent István Egyetem Gazdaság-, és Társadalomtudományi Karán vidékfejlesztési agrármérnök szakon, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán pedig mezőgazdasági biotechnológus szakon kezdték meg tanulmányaikat az ösztöndíjasok.
– A diákok hogyan kerülhetnek be az ösztöndíjprogramba, illetve mely országokból és milyen időközönként érkeznek hazánkba?
– A kedvezményezett országokban a nagykövetségeinken keresztül hirdetjük meg a pályázatot, általában januárban.
Eddig 45 országból több mint 300 hallgató részesült ösztöndíjban. A program 2020-ban is folytatódik, és egyre népszerűbb a diákok körében. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben több mint ezer pályázat érkezett a 25 meghirdetett helyre. A 25 kiválasztott hallgató 16 különböző országból – például Bangladesből, Csádból, Dél-Szudánból, Etiópiából, Gambiából, Libanonból és Kambodzsából – érkezett múlt szeptemberben, hogy megkezdje tanulmányait a magyar agráregyetemeken.
– Az ösztöndíjprogram célja a tudományos és gazdasági kapcsolatok élénkítése, emellett hazánk külföldi befolyásának növelése is. Ki tudna emelni néhány konkrét példát és eredményt, amiket a programnak köszönhetően könyvelhetett el Magyarország?
– A hallgatókkal tanulmányaik befejezése után sem szakad meg a kapcsolat. Öregdiákprogramot is működtetünk, amihez a közösségi médiát is felhasználjuk. Ennek köszönhetően egyebek közt azt is látjuk, hogy milyen eredményeket értek el a diákjaink, miután visszatértek hazájukba. Többen közülük egyetemi oktatók, állami vezetők, tisztviselők és szakértők lettek. Mindez megerősíti az ezekkel az országokkal való szakmai és tudományos együttműködést,
– Egy őszi sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a szaktárca – a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal közösen – egy nyolc országot lefedő mintafarmhálózatot hoz létre Afrikában. Van-e átfedés e kezdeményezés és az ösztöndíjprogram között?
– Azon dolgozunk, hogy a magyar tapasztalatok, tudás és technológia a jövőben is hozzájáruljon Afrika Európára is hatással lévő problémáinak enyhítéséhez, a térség fejlesztéséhez, stabilitásának növeléséhez és a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez. Ennek érdekében tervezzük a mintafarmhálózat létrehozását célzó programot. E farmok segítségével lehetővé válik, hogy a hazaitól eltérő éghajlati körülmények között teszteljük a magyar vetőmagok alkalmazkodóképességét, emellett a farmoknak képzési és oktatási szerepük is lesz.
A két kezdeményezés egymástól független, hiszen az ösztöndíjprogram az Agrárminisztérium és a FAO közös projektje, míg a mintakertekkel kapcsolatos javaslaton a Külgazdasági és Külügyminisztériummal dolgozik együtt az agrártárca. Bízunk benne, hogy az AM-FAO-ösztöndíjprogram keretében Magyarországon végzett hallgatók hazatérve elősegítik a mintakertek működését, illetve ismertségük növelését is, hiszen mindkét kezdeményezésnek az a célja, hogy az azokban részt vevő államok mezőgazdaságának fejlődését elősegítse, úgy, hogy egyúttal a magyar agrárszakértelem, a magyar technológiák ismertségének növelése is lényegi elemük.