Back to top

„…és két füstölgő puskacső”

Először augusztus végi galambászat alkalmával, majd az ősz beköszöntével és a társasvadászatok sűrűsödésével, mindinkább ki-kivesszük a fegyverszekrényünkből. Van, aki kifejezetten apróvad vadászatokon használja, más el nem indul nélküle disznóhajtásra, és akad olyan is, aki vadászat helyett a lőtéren forgatja, mivel a korongozás megszállottja. Igen, ezúttal a sörétes fegyverekről lesz szó.

Első rész: a golyós fegyverek

A sörétes puska igen sokoldalú, több vadászati mód során is használható, megjelenésében és formájában változatos, esetenként igényes vésetekkel díszített fegyver. Természetes személy vadászatra és sportlövészetre egyaránt használhatja.

(Utóbbit a következő cikkemben kívánom kifejteni.)

Vadászni vele vaddisznóra szabad brennekével, szebben mondva gyöngygolyóval, valamint szőrmés és szárnyas kártevőkre és apróvadra.

A sörétes fegyvereket különböző csőelrendezés szempontjából különböztetjük meg:

- egycsövű;

- kétcsövű (dupla [a két cső vízszintesen helyezkedik el egymás mellett], vagy bock [ahol függőleges a két cső elrendezése]);

- háromcsövű (drilling);

- négycsövű (vierling).

(A három- és négycsövű változatok inkább muzeális darabnak/értéknek számítanak. Ritkaságszámba megy, ha egy vadászat alkalmával a vadász drilling vagy vierling sörétes fegyverrel jelenik meg.)

Ezen túlmenően különbséget teszünk merev- és billenő csövű sörétes fegyverek között. Előbbiek minden esetben egy-, utóbbiak egy-, illetve többcsövűek is lehetnek. A merev csövűek lehetnek egylövetűek és félautomata rendszerűek – ezekbe a szabályzat szerint legfeljebb három lőszer tölthető a vadászat során.

Hazánkban leginkább három sörétes kaliber használata jellemző.

A kalibermeghatározás igen régi eredetű. Lényegében az egy font ólomból (453,6 gramm) önthető ólomgolyók számát jelenti, amelyek átmérője megegyezik a fegyvercső alapfurat-átmérőjével. Alapvetően a sörétes fegyverek kalibere 4-36-ig terjed (4,8,12,16,20,24,28,32,36),

Magyarországon a 12-es a leggyakoribb, valamint a 16-os és a 20-as kaliber, ami még elterjedt.

Azonban az adott fegyverhez használható lőszereket nem elégséges a kaliberjellel jelölni, tartalmaznia kell még a kinyílt állapotban lemért töltényhüvely teljes hosszúságát is. A fegyverhez csak a kaliberjelnek megfelelő, vagy rövidebb töltényhüvelyű lőszert szabad használni!

A kinyílt állapotú töltényhüvelyek különböző hosszúságúak lehetnek: 65,67,70,76 mm, stb.

Tehát a 12/70-es kaliberjel alapján leolvasható, hogy a fegyver csöve 12-es kaliberű, amibe maximum 70mm-es (kinyílt állapotban lévő) töltényhüvely, vagy annál kisebb tölthető – a fegyver kaliberéhez képest rövidebb töltényhüvely használata megváltoztathatja a szórásképet.

A sörétes fegyverek fő részei:

- fegyvercső vagy csövek;

- zárszerkezet;

- lakatszerkezet (elsütőszerkezet);

- farészek (tusa és előagy).

A fegyvercső részei:

- töltényűr;

- átmeneti kúp;

- simafalú csőfurat;

- szűkítés.

A töltényűr lényegi feladata a lőszer befogadása, a csőfurat a sörétek (vagy gyöngygolyó) haladási irányát határozza meg, a szűkítés pedig (vagy choke) a sörét szórásképét befolyásolja.

A zárszerkezet rendeltetése a fegyvercső és a zártest (baszkül) összezárása, reteszelése.

A lakatszerkezet a töltényűrbe tett lőszerek működtetését hivatottak véghez vinni. Itt találhatóak az elsütőbillenytű(k), ütőelemek, kakasok, ütőszegrugók és elsütőelemek.

A farészeket (tusa és előagy) fogva tudjuk a fegyvert stabilan tartani, emellett a célzásban is segít, a tusával pedig a fegyvert a vállgödörbe tudjuk szorítani. Továbbá az előagy funkciója, hogy a fegyvert kinyitáskor nem engedi szétesni, valamint az elsütés után a fegyver kinyitásakor a töltényhüvely mozgatása.

A sörétes fegyver hatásos lőtávolsága 30-40-50 méter.

Ilyen távolságban még a sörétraj viszonylag egyben marad, nincs a sörétszemek között nagyobb üres terület, de ez függ a fegyvercső szűkítésétől is. Emellett a sörétszemek átmérője is befolyásolja a hatásos lőtávolságot. Gyöngygolyó esetében az eredményre vezető lőtávolság 50-60 méter. A sörétes fegyver maximális lőtávolsága a sörétszemek átmérőjétől függ, tehát egy 2 mm-es sörét esetében, ha azt megszorozzuk 100-al (2x100), akkor megközelítőleg 200 méterre is elrepülhet a sörét. Ez a távolság például a 3,5 mm-es sörét esetében 350 méter is lehet.

Sörétes lőszer felépítése:

- töltényhüvely (amely magába foglalja a lőszer több alkotóelemét);

- csappantyú (a töltényhüvely alján helyezkedik el, az ütőszeg erre üt rá, ez az ütésre érzékeny felület vegyületet tartalmaz);

- lőportöltet;

- fojtás (a lőportöltet fölött helyezkedik el);

- sörétszemek vagy gyöngygolyó;

- fedlap vagy zárólap (napjainkban csillagperemezéses – vagyis a töltőgép a töltényhüvely száját kb. 5mm hosszan visszahajtja).

A sörétszemek számozása eltérő a különböző országokban.

Vagyis egy adott országban gyártott márkán más a számozása mondjuk a 3 mm-es sörtésnek, mint a hazai számozás szerint.

A hazai számozás a következő:

Méretszám:

- 14-es = 2mm

- 13-as = 2,3 mm

-12-es = 2,4-2,7 mm

- 11-es = 2,8 mm

- 10-es = 3 mm

- 9-es = 3,3 mm

- 8-as = 3,5 mm

- 6-os = 4 mm

- 4-es = 4,5 mm

Nem utolsó sorban nem mehetünk el a sörétes fegyverek küllemeinek egyediségétől, esztétikai sajátosságaitól. A fémrészeket díszítő, különböző mintázatú, vadászjeleneteket ábrázoló vésetek és egyéb fémmunkálások igazán lenyűgöző látványt nyújtanak, mindamellett, hogy a fémmel való művészeti értékük is lebilincselő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.

Indul a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén tavasszal sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2020. április 4-19. között zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.