Back to top

„Négylábú” fiókák

Míg néhány évvel ezelőtt a turákóknál is csak a legelterjedtebbek fordultak elő a hazai gyűjteményekben, mára igazi ritkaságokkal is találkozhatunk. A turákófélék különös megjelenése, szépsége sokakat rabul ejt.

Az ornitológusok leginkább ősi vonásaikat emelik ki, emellett az is foglalkoztatja őket, mely más madarakkal állnak rokonságban. Nem is olyan régen még két nagy irányzat volt jellemző: egyesek a turákókat a kakukkokkal rokonították, míg mások a tyúkfélék között keresték az atyafiságot. A közelmúltban elvégzett széleskörű DNS-vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a turákók, melyek kizárólag csak Afrikában honosak, valóban a kakukkok legközelebbi rokonai. Életmódjuk tekintetében azonban nem hasonlítanak a kakukkra: szépen nevelik saját fiókáikat.

Fotó: Nényei Borbála
Ma még viszonylag keveset tudunk a turákók vadonbéli viselkedéséről. Legtöbbször kisebb csapatokban mozognak, míg a szaporodási időszakban párban élnek, s mindaddig együtt maradnak, míg az utódok nem önállósulnak. Ma 23 fajuk ismeretes. Általában egy-egy fészekalj 2-3 fehér, halványzöld vagy halványkék tojásból áll. A kotlási idő fajtól függően 17-30 nap között változik, s

a kikelt fiókáknál gyakorta megfigyelhetőek a szárnykönyéken az apró karmok, melyek segítségével könnyen kapaszkodnak az ágakon,

valóságos négylábúként mozognak. Erre azért van nagy szükség, mert már 2-3 hetes korban elhagyják a fészket, de ekkor még nem tudnak repülni. Szüleik nagyrészt gyümölccsel, kisebb mennyiségben gerinctelen állatokkal táplálják őket: rovarokkal, csigákkal. A fiatalok általában egy hónapos korukban már röpképesek, három hónaposan teljesen önállóak.

A turákók felnőttkorukban is elsősorban gyümölcsön élnek, különösen fontos számukra a magas réztartalmú táplálék, mivel két réztartalmú pigmenttel is rendelkeznek. Ha fogságban ezt tudjuk számukra biztosítani, a turákótartásban sikereink lesznek, ha nagy mindez komolyabb áldozattal is jár: gyakorta kell őket takarítani, etetni, s csak viszonylag magas hőmérsékleten, tágas röpdében tarthatók.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.