Back to top

Steingrube nakkösség

A selmeci akadémián a kiegyezés után a magyar lett a hivatalos nyelv, és a hazafias felbuzdulás következtében egyre több lett a magyar hallgató, míg a monarchia többi országainak diákjai és a külföldiek fokozatosan elmaradoztak. A magyar szellemben szervezett és irányított akadémiai ifjúság megtartotta a régi hagyományok szép szokásait, humoros mókáit.

A régiek megtartása mellett újak is megjelentek a színen, melyek közül a leghosszabb életű a Steingrube nakkösség volt.

Ez a jelképes község Selmecbánya délkeleti részén, az akadémiai paloták alatti és körüli területen terült el. Székhelye a Fortuna-kert szomszédságában lévő Schmidt-kamarában volt, és 1880-ban alakult meg. Létrejöttének a célja, hogy keretet adjon a községi polgárok magyaros jókedvének, és pótolja az akkoriban megszűnt burschenschaft (amelyről a következő részben lesz szó) hiányát. Alapszabályát, a Corpus Jurist tréfásan Korpás Julisnak hívták, „mer a faluról gyütt embör nem tud latyinul”. Ezt a statútumot hivatalosan soha nem tárgyalták, nem hagyták jóvá, de paragrafusait mindenki szigorúan betartotta.

Kösségi polgárok, elöljárók

A Corpus Juris szerint Steingrube nakkösség célja, hogy fenntartsa az akadémiai hallgatók közötti kedélyes baráti viszonyt, amelyhez „az eszközöket úgy kell megválogatni, hogy azok tisztességgel, becsülettel mindig összeférjenek”. Háromféle községi polgárt tartottak nyilván: a rendes polgárok a megjelölt határok között laktak, nevüket a község anyakönyvébe saját kezűleg jegyezték be; a külpolgárok a község határain kívül laktak, akiknek nyomós okkal kellett indokolni belépési óhajukat, és csak fél szavazattal bírtak; a díszpolgárok nem akadémiai hallgatók voltak, viszont a község ügyét szívükön viselték, érdemeket szereztek, adót ellenben nem kellett fizetniük. A polgárjog önkéntes kilépéssel, vagy az úgynevezett kiebrudalással, szűrkitevéssel szűnt meg, utóbbinak mindig a tisztelt polgár volt a fő okozója. A nakkösséget a kupaktanács kormányozta, amelyet alkalmanként bíró uram, a község feje hívatott össze, kinek balkeze a kisbíró volt. A kupaktanácson kívül ő vezette a község vigadozásait és ünnepi meneteit is, ellenben megkívántatott tőle, hogy írni és olvasni tudjon.

Bíró uramnak kötelessége volt józan életet élni, és jogában állt a községi törvények ellen vétőket 1 liter borral elmarasztalni.

A második ember, a feőpenna kezelte a pénzeket, a tárgyakat és az iratokat. A község törvénytudó embereként ő vezette a kupaktanács jegyzőkönyveit, az anyakönyvet, a pénztári és irattári könyveket is, munkájában a kispenna segítette.

A nakkösség tagjai az 1930-as években
A nakkösség tagjai az 1930-as években
A tanító köteles volt a község csemetéit a jóra tanítani, az írás és olvasás tudományába bevezetni, és különös figyelmet kellett szentelnie a leányok alapos oktatására. Munkáját a tanfelügyelő, mint fölöttes hatóság ellenőrizte. A kántor a községi nóta (Ha Steingrubéba’ óra volna…) intonálója volt, saját költségére torkának karbantartásához minden lehetőt meg kellett tennie.

Fontos szerepet szántak még a baktereknek is. Ők minden este 9 órakor valamely alkalmas helyen elénekelték a községi nótát, majd bejárták a kocsmákat, és amely polgárt este 10 óra után bírói engedély nélkül ott találtak, távozásra szólították fel.
Ha Steingrubéba’ óra vóna,
Már kilenczet ütött vóna.
De mivel itt nincsen óra,
Csak úgy mondom, találomra:
Óra! Óra! De minek is vóna nékünk?
Csak azt látnók, hogy elkéstünk.
Óra! Így magyarázható jóra,
Hogy Steingrubéba’ nincsen óra!

Ha nem akart távozni a tisztes polgár, akkor köteles volt minden bakternek 1 pohár sört vagy 1 liter jó bort fizetni. Bakteri feladat volt az elázottak hazaszállítása, továbbá a rendre, csendre, tűzre való vigyázás is.

A számadó és segítője, a bojtár a község barmait gondozta, különös hangsúlyt fektetett azok hízlalására, és hatással kellett lenniük szaporaságuknak nagyságára. További tisztség volt a végrehajtó, az emberdoktor, a baromorvos, a rabbinus és a plébános, valamint a czigány, aki köteles volt bandát alakítani és a község mulatozásainál játszani.

Disznótor és ördögűzés

A leggyakoribb községi szokás a hivatalos czé-czó volt. „Czé-czónak neveztetik azon csárdabeli barátságos összejövetel, melyen a polgárság letéve az élet gondjait, szívét vidámító községi zene és hosszúnyakú üvegek jól eső társaságában tölt több vagy kevesebb órákat.” Ennek helyét és idejét a kupaktanács tűzte ki. Mikoron pedig számosan megjelentek az adott helyen és időben, bíró uram botjával hármat ütött az asztalra, és üdvözölte őket. A községi nóta eléneklése után illedelmesen és magyarosan mulattak, és midőn a jó kedv magasan csapongott, bíró uram három botütéssel jelezte, hogy a hivatalos czé-czónak vége volt. Azután szabadabban mulathatott mindenki, húzathatott a czigánnyal, de a tisztségviselők akkor már nem viselhették a községi jelvényeket (pl. bírói bot, furkósbot, penna, szögletes plajbász).

„Mikor pedig elérkeznék az idő, melyben a kocza hízása annyira haladott volna, hogy a kukoriczára rá sem néz, vagy pedig a községi kukoricza elfogyott volna, mintrdezekről a számadó tegyen jelentést a bírónak.” Bíró uram a kupaktanáccsal meghányta-vetette a dolgot, azazhogy mikor szólítsák ki ebből az árnyékvilágból a hízót a célból, hogy egy vígságos községi disznótort tartsanak.

Ezen alkalomra az „akadémikus gyesznót” felcicomázták, nyakára kék szalagot és pántlikát, farkára piros csokrot kötöttek, és a községi polgárok, illetve elöljárók meghatározott rendben a disznóval együtt községi felvonulást tartottak,

amelynek vége a gyesznótoros-czéczós báld (bál) lett.

Ha egy selmeci polgár Steingrube nakkösségben akart megtelepedni, akkor a feőpennai hivatalnak tett bejelentés után a kupaktanács engedélyével és az illeték lerovásával (a kupaktanácsnak 0,3 liter jóféle papramorgó, a jelenlévő polgároknak 1 liter bundapálinka) az ún. költözködés keretében tehette meg azt. Ennek során a községi elöljárók és polgárok menetet alkottak, ahol a bíró uram által kijelölt markos legények vitték a régi helyről az új helyre a czók-mókot. A költözködés záró akkordja a bírói üdvözlés, mely után „elénekeltetik a községi nóta és megivatnak a megivandók”.

Újév táján a plébános, a feőpenna, a kántor és a bakterek elmentek a községi polgárok lakására ördögűzést tartani. „Hogy a jámbor polgárságot a gonosz szellemek az új esztendőben ne zavarják, szükséges minden ármányos lelket a kegyes kösségbeliek lakásaiból kizavarni”. A plébános, a kántor és a maradék elöljáróból alakult kar egymásnak felelve rímekbe szedett mondókákkal végezte az ördögök, manók, szellemek, sátán, rossz lelkek, Belzebub, Lucifer, boszorkány, igéző, javas kiűzését, amiért jutalmuk egy kis szalonna, esetleg egy pohár papramorgó volt.

Csak a czé-czó maradt

Steingrube Nakkösség szokása is áttelepült Sopron(y) (Kiskösség) városába a trianoni békediktátum után, és 1942-ig működött. Székhelye, azaz a községháza a híres Schmauser nevű kocsmahivatalban volt.

Az 1953-ban beiratkozott évfolyam több tagja megpróbálta feléleszteni e hagyományt, melynek fontosabb tevékenysége a nehéz időszakhoz igazodó albérletkeresés, olcsóbb tüzelő és élelmiszer beszerzése, alkalmi munkalehetőségek feltárása volt.

Az első időszakban a Fenyőgyöngy (Turista-ház, Hatvan-ház), később az Alpesi (Alm) vendéglő adott helyet összejöveteleiknek, de az 56-os eseményekkel ennek is vége szakadt. Napjainkban csak a czé-czó hagyománya él, de az „akadémikus gyesznó” helyett inkább különlegességek (pl. strucc, bivaly, hód) adják a vigaszság alapanyagát, a magyaros mulatozást pedig felváltotta a fesztiválhangulat.

Bartha Dénes

(A következő részben az ifjúsági szerveződéseket, egyesületeket mutatja be a szerző.)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

Az otthonborozás öröme

#maradjotthon és #borozzotthon. Már-már unalomig ismételt hashtagek ezek, naponta sokszor látjuk őket. A fontosságukkal mindenki tisztában van, még ha meg is nehezítik a mindennapjainkat. De mihez kezdjen, aki balatoni bort szeretne a nehéz időkben?

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Az önkéntes faültetés elmaradt, a munkát elvégezte a NYÍRERDŐ Zrt.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet nem tartotta meg a márciusban meghirdetett önkéntes faültetési programjait.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Mit tegyen a sertéstartó a koronavírusos időkben?

A koronavírus elterjedése miatt világszerte olvashatunk praktikus tanácsokat arról, mit tehetünk a vírus terjedésének megakadályozása vagy lassítása érdekében. Ugyan a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Covid-19 nem terjedhet emberről állatra, a Minnesota Egyetem kutatói praktikus listát állítottak össze állattenyésztők számára arról, mit tegyenek, illetve ne tegyenek mostanság.

Koronavírus: felvette a kesztyűt a Hód-Mezőgazda Zrt. is

A koronavírus okozta krízishelyzetben felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe. Az ágazat hazai kulcsszereplőjének, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek vezérigazgatójával, Antal Gáborral beszélgettünk arról, miként élik meg e nem mindennapi időszakot.

Megtört a jég: egy fiatal lány az idei sommelier bajnok

Evans Victoria nyerte az idei Országos Sommelier Bajnokságot. A Magyar Sommelier Szövetség által megrendezett verseny több évtizedes történetében ez az első, amikor női bajnokot avathattak.