Back to top

„Jó, ha meg van vetve a bor ágya”

„A falusi emberek, ha idejük engedte, elmentek a hegyre, ott összejöttek a szomszédok, beszélgettek és borozgattak. Az iváshoz szerettek felkészülni, úgy is mondták: jó, ha meg van vetve a bor ágya.” Somogyi Zoltán fogalmazta meg ekképpen a gyenesdiási Darnay-pince létének és üzemeltetésének mottóját.

Somogyi Zoltán: szívügyem a helyi termékek bemutatása
Somogyi Zoltán: szívügyem a helyi termékek bemutatása
Fotó: Bella Huba
Az épületről tudni kell, hogy sokszázados értékeket hordoz, köztük egy közel ötszáz esztendős mestergerendát, ami egyedülálló Magyarországon.

– Az egykori boronapince épülete sokáig elhagyatottan állt, egészen addig, amíg pályázati forrásból fel nem újították. Jelenleg bormúzeumként és rendezvényházként működik, és nem csak a kínálata, hanem a történelme miatt is rendkívül népszerű – mondta el Somogyi Zoltán, aki a létesítményt üzemelteti.

A Darnay-pince felújításával nemcsak új múzeum nyílt Gyenesdiáson, hanem egy műemlék is új funkciót kapott.

Az 1644-ben épült, összesen 1700 négyzetméteres pincét és a présházat restaurálták, az udvarában pedig szőlészeti kiállítást rendeztek be a pajtában.

A felújított Darnay-picében a Balatoni Múzeum egykori igazgatója, Darnay Dornyai Béla életéről és munkásságáról szóló emlékkiállítást is berendeztek. A pince gesztenyefából készült mestergerendáján jól kivehető véset jelzi az építés idejét, a kutatók szerint ez a Kárpát-medence legrégebbi boronapincéje. A munkálatok a műemlékvédelmi hivatal útmutatása és szigorú felügyelete mellett zajlottak. A nemrég átadott bormúzeum egyszerre helytörténeti emlék és turisztikai attrakció. Udvarában 80 szőlőtőkét ültettek, több főfás szőlőprést helyeztek el, illetve az épületben borkoccintót nyitottak.

– Sok látogató a történelmi helyszín miatt jön – és, bizony, csodát láthatnak; nemcsak egy egyszerű pincét, hanem az 1644-ben készült mestergerendát – folytatta Somogyi Zoltán. – El szoktuk mondani: gondolják el, hogy hány éves lehetett az a fa, amiből ezt a gerendát 1644-ben kifaragták!

Az értő erdészek azt mondták, 300–350 esztendős is lehetett. Ha ez így van – márpedig biztos így van, ha ők mondják –, akkor azt a gesztenyefát még valamikor az 1300-as, 1400-as években ültethették.

Egyébként ez jól megalapozza a beszélgetéseket és a hely hangulatát, ráadásul az első koccintásra mindig a mestergerenda alatt kerítünk sort. A látogatóknak mindig mondom, hogy simogassák csak meg a gerendát, mert ilyet, ilyen közel hétszáz éves fát bizony nem mindennap simogathatnak, sőt, nem is gyakran láthatnak.

Az 1644-ben készült mestergerenda
Az 1644-ben készült mestergerenda
Fotó: Bella Huba

A történelemre és a hagyományokra alapozva próbálunk valami egyedit kínálni a borokkal kapcsolatos programokban, bemutatókban. Amellett, hogy sok a vendég, a Darnay-pince kiváló helyszíne például a testvértelepülési kapcsolatokat ápoló rendezvényeknek is. Jó helyen vagyunk, négy borvidék határán, úgyhogy van miből merítenünk. Jók a zalai borok, szeretjük és szeretik őket. Úgy gondolom, hogy mindennek igazán jó miliőt tudunk biztosítani.

A Balaton-felvidéken 2 ezer éves hagyománya van a szőlő- és borkultúrának. Gyenesdiáson az országban az elsők között alakítottak hegyközséget, amely megszabta a szőlőművelés helyi szabályait.

A múzeumban a szőlőművelés és a borászat hagyományait bemutató állandó tárlatot is berendeztek a csaknem 400 éves építményben, ami a szőlőtermesztéstől a borkészítésen át a borfogyasztásig végigkalauzolja a látogatókat. A borok mellett a helyi termékekre is hasonlóan nagy figyelmet fordítanak.

– Szívügyem a helyi termékek és az általuk megtestesített értékeik bemutatása, amit közvetíteni szeretnénk a látogatóinknak – fogalmazott Somogyi Zoltán. – Van nagyon jó sajtosunk, hentesünk, pékünk, és úgy gondolom, egyszerűen be kell mutatnunk őket, és az általuk készített termékeket meg kell kóstoltatnunk a vendégekkel. Ezeket nem lehet sem a multiknál, sem egyéb boltokban megvásárolni, vagy az interneten megrendelni. De nem is árulhatunk olyan trappista sajtot vagy egyéb étket, amit bármelyik boltban meg lehet vásárolni, mert attól elveszne a hely varázsa, egyedisége. Ide el kell jönni, le kell ülni, kikapcsolni az időt, és élvezni a hely már-már szakrális jellegét. Ez nem a street food, hanem a hosszú beszélgetések helye – bármiről. Arról, hogy mit miért és hogyan csinálunk.

A falusi emberek, ha idejük engedte, elmentek a hegyre, ahol összejöttek a szomszédok, beszélgettek és borozgattak. Az iváshoz szerettek felkészülni, úgy is mondták „jó, ha meg van vetve a bor ágya”.

Ez az ivásra felkészítő étel, amit talán úgy mondanak, hogy „borkorcsolya”. Ezeket az ételeket próbáljuk megidézni, vagy éppen újabb formában elkészíteni.

Van mivel koccintani
Van mivel koccintani
Fotó: Bella Huba

Somogyi Zoltán azt mondja, egyre nagyobb az igény minderre.

– Azt veszem észre, és ezt a tapasztalatok is igazolják, hogy a minőség iránti igény megnövekedett, elég erősen. Nem biztos, hogy ezzel mennyiségi növekedés is együtt jár, de a minőség biztosan javul.

Az emberek értékelik a saját készítésű szalámit, sonkát, kolbászt, szalonnát, sajtot, a pék sütötte kenyeret, és a jó borokat mindehhez.

Nem biztos, hogy mindenki az árcédulát nézegeti először, bár, természetesen, vannak olyan látogatók is. Azt gondolom, hogy aki egy ilyen helyre elmegy, aki erre időt szán, annak a minőség, az adott helyen töltött minőségi idő a lényeges. Volt látogató, aki 3 évvel ezelőtt egyetlen fröccsre jött be - aztán három és fél órás borkóstoló lett belőle, és azóta is rendszeresen visszajár, annyira jól érzi magát.

Lényeges, hogy a gyerekek is megismerkedjenek a történelemmel, a hagyományokkal, és az egészséges életmódra szoktatásukhoz az egészséges helyi termékek, ételek kóstolgatása is elengedhetetlen. Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy étkezés tekintetében e termékekben van a jövő.

– Sok gyermek érkezik hozzánk, aminek nagyon örülünk. Szerintem, ha a szülők ügyesen csinálják, gond nélkül rávezetik gyermekeiket az egészséges étkezésre, annak fontosságára. Természetesen mi is készülünk:

a gyermekeknek programokat szervezünk, és megkínáljuk őket például házi készítésű, saját vagy termelőktől beszerzett szörpökkel, limonádékkal. Imádják ezeket.

A nagyobb gyermekek, fiatalok is szívesen jönnek, közülük többen meg is kóstolhatják a szülőknek felszolgált italokat, borokat; természetesen kis mennyiségben. Találkoztam már olyan fiatalemberrel, akiről bizton állíthatom, hogy jól felkészült fogyasztó lesz: már ennyi idősen csodásan értékelte a borokat és mondott véleményt róluk. Ebben látom a fejlődés, az előrelépés lehetőségét. Úgy gondolom, hogy ez a fajta vidéki vonal, ami nem tömegturizmust jelent – bár nyilván arra is van igény –, hanem egyénre szabott lehetőségeket, jelentheti a jövőt. Turizmus ugyanis mindenütt van, de az, hogy valaki leüljön és 2,5 órán át beszélgessen, mindennél többet jelent, nagy érték ez ebben a világban. Aki kipróbálja, az biztosan ráérez, megérti, és aztán igényli is ezt a fajta kikapcsolódást.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

Meghiúsult a német jégszőlő-szüret

A szokatlanul enyhe tél miatt a német jégszőlő-szüret először vallott kudarcot az írott történelemben. A hőmérséklet ugyanis nem csökkent -7 Celsius-fokra ahhoz, hogy a fagyott szőlőt szüretelni, préselni lehessen, és abból elő lehessen állítani az ikonikus bort.

A borellátás zavartalan

Értékesítés szempontjából még nem érintette hátrányosan a francia tulajdonú Danubiana Kft.-t a koronavírus okozta korlátozás. Évente 120-130 ezer hektoliter bort exportál a bonyhádi központú cég, míg a hazai piacon kevesebb, mint 20 hektó kerül a fogyasztók poharába.

Aki csak sörért ugrik le, büntetést kap

A tartós élelmiszerek közül az alkohol fogy a legjobban a koronavírus járvány idején Spanyolországban. A rendőrök megbüntetik azt, aki csak sörért ugrik le a boltba.

Változások a Nébih Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság személyes ügyfélfogadási rendjében

Szerkesztőségünkbe eljuttatott tájékoztatása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020. március 23-tól – a koronavírus-fertőzés terjedésének mérséklése érdekében – az alábbi korlátozásokat vezeti be személyes ügyfélszolgálata esetében.

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

Az otthonborozás öröme

#maradjotthon és #borozzotthon. Már-már unalomig ismételt hashtagek ezek, naponta sokszor látjuk őket. A fontosságukkal mindenki tisztában van, még ha meg is nehezítik a mindennapjainkat. De mihez kezdjen, aki balatoni bort szeretne a nehéz időkben?

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a szabadba – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

Megtört a jég: egy fiatal lány az idei sommelier bajnok

Evans Victoria nyerte az idei Országos Sommelier Bajnokságot. A Magyar Sommelier Szövetség által megrendezett verseny több évtizedes történetében ez az első, amikor női bajnokot avathattak.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.