0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Parkok, tavak, szigetek

A Főkert Nonprofit Zrt. szakmai napján a Szent István Egyetem Budai Campusának dísztermében növényvédelmi, faápolási, zöldfelület-kezelési előadások hangzottak el, valamint megismerkedhettünk a Főkert legújabb projektjeivel és eredményeivel. Ezúttal a főváros zöldfelületi fejlesztéseit taglaló előadások összefoglalóját adjuk közre.

A rendezvénynek otthont adó egyetemi campus közelében fekvő ismert közpark ikonikus központi eleme, a Feneketlen-tó rehabilitációs terveiről tartott előadást Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.

A Feneketlen-tó vízminősége az utóbbi években vízhiány, magas hőmérséklet és más talajvíz-áramlási gondok miatt komolyan megromlott.

A szakemberek megállapították, hogy az eddig alkalmazott kezelési eljárásokkal nem állítható meg a folyamat, ezért hosszú távon fenntartható programot dolgoztak ki.

Tókezelés

A mintegy egyhektáros tó az eredetileg téglakitermelésre használt 8-9 méter mély gödör elárasztása révén jött létre az 1800-as években. Halászati célú fölhasználása a meder aljáról időközönként föltörő, kénhidrogén-tartalmú gázok miatt csak rövid ideig volt sikeres. Meredek falát jól megfogta a part mentén megtelepedett nád, illetve ez a szerves anyag egy részét is földolgozta. Nincs be- és lefolyása, ami kedvez az eliszaposodásnak, illetve a csapadékvízzel is sok por és iszap kerül bele.

Az iszap kezelésére háromféle módszert dolgoztak ki. Az ún. big bag zsákba való iszapkotrás során speciális, sűrű szövésű zsáksort helyeznének el a tó földhiányos fölső részén, ahová úszó kotrógép nyomná az iszapos vizet. Ezzel párhuzamosan vízcserét is végre lehetne hajtani, azaz be lehetne kapcsolni az öntözőrendszerbe, és a keletkező hiányt csapvízzel pótolni, illetve az alsó rétegekből gázosodásra hajlamos vízréteget szivattyúznának ki, így az eltömődött fenékforrásokból friss víz jutna a tóba.

A másik módszer szerint többszöri kezeléssel baktérium-gomba keveréket juttatnának a tóba, ami lebontja az iszap lágy, lebegő részét. A tóparti nád rendszeres vágása is a program része, hiszen az öreg nád tovább növeli a víz magas szervesanyag-tartalmát.

A tóparti kőtámfal vízszintig történő kiépítése sürgős feladat. Az erózió hatására már a korlát, illetve a futópálya egyes részei is megdőltek a tómeder felé, ez a folyamat nagy károkat okozhat a parti építményekben.

A vízfelület egy részének növényekkel való borítása, tündérrózsák telepítése is fölmerült, de a tó környékén megtelepedett vadkacsák valószínűleg tönkretennék őket, ahogy ezt a Városligeti-tónál is tapasztalták.

Városi természeti értékek

Bajor Zoltán, a Főkert Nonprofit Zrt. munkatársa az újonnan védelmet kapott és védelemre érdemes fővárosi természeti értékekre hívta föl a figyelmet. Budapest természetvédelme több mint fél évszázados múltra tekint vissza: legelsőként a Pálvölgyi-barlang felszínét nyilvánították védetté, 1944-ben.

A helyi jelentőségű védett területek kiterjedése évről évre növekszik, a 2013-ban nyilvántartott 700-ról 2019-re 860 hektárra nőtt a védelmet élvező terület.

Összesen 299 védett értéket tartunk nyilván, ezzel az európai nagyvárosok között is előkelő helyen állunk.

Tavaly kapott oltalmat a Szilas-tó és a Felsőrákosi-tó. A 23 hektáron elterülő Szilas-tó a 15. kerületben található. Mintegy 1200 tő mérsékelt övi orchideának, fehér madársisaknak és széleslevelű nőszőfűnek ad otthont, gazdag a halfaunája, a madárvilága, illetve fontos rekreációs terület a lakosságnak. Az ugyancsak gazdag halfaunával és madárvilággal rendelkező Felsőrákosi-tó ennél jóval kisebb, mindössze 1,6 hektáros.

A 43 védelmet élvező területen fölül még 23 helyen mintegy 750 hektárnyi védelemre érdemes területet tartanak nyilván. Reményeik szerint hamarosan ezek is a Főkert gondozásába, fenntartása alá kerülnek.

A természetes és természetközeli élőhelyek éghajlatvédelmi szempontból az épített zöldfelületeknél is értékesebbek, nagyobb biodiverzitásuknak köszönhetően jobban ellenállnak a szélsőségeknek, fölkészültebbek a változásokra.

Nélkülözhetetlen a szerepük a környezeti nevelésben, az élhetőbb lakókörnyezet kialakításában.

Az urbánus területek természetvédelme ma már mindenütt erősödik Európában, de nálunk még nem. Az előadó szerint egyedül a védetté nyilvánítással szavatolható az értékes természetes élőhelyek hosszú távú fenntartása és megóvása.

A Főkert 37 helyszínen, 850 hektáron őrködik a természeti értékek fölött. Egyfajta híd szerepet tölt be a lakosság és az állami szféra között. A védelem zömmel a szemét kihordására, a tájidegen fajok visszaszorítására, illetve a természetes élőhelytípusok fenntartására összpontosul.

Új parkok

2019-ben Budapest volt Európa sportfővárosa. Ennek keretében egész éves programsorozat várta a lakókat, illetve kiemelt hangsúlyt kapott a fővárosi közterületek sportolási célú fejlesztése. A hét projekthelyszín közül a csepelit ismertette Herr Hajnal, a Főkert kerttervezője. A csepeli Csillagtelepen elhelyezkedő üres, feladat nélküli park területén kezdődött el a Tejút Szabadidőpark létrehozása.

Egyebek között sportpályát, futókört, fitneszeszközöket, játszóteret és pihenőfelületeket terveztek a csillagszerű, sugaras vonalvezetésű utak mentén.

A tervezés során a fenntarthatóság jegyében szem előtt tartották, hogy a játszótér építése során a játszó célú kráterekből kikerülő földet helyben tartsák, meghagyták az extenzív gyepet és biodiverz növénykiültetéseket hoztak létre évelőágyásokkal (7600 tő), cserjefoltokkal (7000 tő), amiket hagymás virágok botanikai fajtái (3500 db) és magról vetett egynyáriak színesítenek. Mindemellett 59 facsemete is gyökeret ereszthet a parkban.

Szalkai Adrienne, a Főkert vezető tervezője a Margit-szigeti Mező projektet mutatta be. A Margit-sziget örvendetes megújuláson ment keresztül az utóbbi években, de sok még a feladat, a kiaknázatlan lehetőség. A Palatinus strand és a napközis tábor között elhelyezkedő több mint egyhektáros teniszstadion területét kapta meg a Főkert tervezési feladatként.

A tervezők egy biodiverz parkot képzeltek el a helyére, aminek a kivitelezési munkálatai már 2018-ban elkezdődtek a bontási munkákkal, épületek elbontásával, fakivágásokkal.

A legalább 30 centiméter vastag salakborítás fölszámolása költséges lett volna, ezért más megoldást kerestek, a salakból készítették el a terepalakulatokat, illetve útalapnak használták. Fenntartható, különféle korosztályokat megszólító pihenőterület készült hullámzó sétautakkal, a sziget karakterébe illeszkedő 57 fával, mintegy kétezer tő cserjével, hétezer négyzetméteres biodiverz réttel, amiből ötezer négyzetméter magvetett rét, a fennmaradó rész vegyes évelő-beültetés.

A városi erdőkért

A bemutató előadások mellett interaktív workshopokon bővíthették ismereteiket a szakmai nap résztvevői. Bajor Zoltán az URBforDAN programot ismertette.

A Duna-menti városokat összekötő szerveződés a városi erdők, mint természeti örökségek megőrzését, fenntartását tűzte zászlajára. A városlakók és erdőlátogatók növekvő száma nagy nyomást helyez a városi erdőkre, amelyek így a túlhasználat miatt károsodhatnak. Ljubljana, fölismerve ezt a veszélyt, létrehozta a Duna-menti városok együttműködését. A hét partnervárosban (Ljubljana, Budapest, Kolozsvár, Bécs, Zágráb, Belgrád és Ivano-Frankivszk) újfajta szemléletet próbálnak meghonosítani, nemzetközileg is alkalmazható kezelési tervet dolgoznak ki, új szabványokat határoznak meg az erdők fenntarthatósága érdekében, illetve javítani szeretnék a látogatói élményt. A munkába bevonják a kulcsszereplőket, azaz a városi erdők tulajdonosait és használóit.

Belső udvarok

A Fővárosi Önkormányzat gondozásában megjelenő Zöldinfrastruktúra-füzetek legújabb, ötödik része a belvárosban található belső udvarokkal foglalkozik.

Budapesten nagyon kevés a zöldfelület, különösen a belvárosban: amíg fővárosi átlagban 6 négyzetméter zöldfelület jut egy főre, a belső zónákban ez az érték 0-5 négyzetméter között változik, ezzel szemben a WHO ajánlása 9 m2/fő.

A történelmi városszövetben a sok esetben kihasználatlan társasházi belső udvarok adnak egyedüli lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre. Ezt a fejlesztési szándékot segíti a kiadvány eszköztár fölsorakoztatásával, jó példák és mintahelyzetek bemutatásával. Lényegében egy mindenre kiterjedő útmutatót kínál a belső udvarok fejlesztéséhez. Például a Növényalkalmazás alfejezetben tételesen fölsorolnak növényfajokat és -fajtákat különböző adottságokhoz: udvarkertbe, ültetőedénybe, talajtakarónak.

A kiadvány nyomtatott formában elérhető a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályán, illetve ingyen letölthető a Lépték-Terv honlapján (www.leptek.hu).

Könyvbemutató

A szakmai napon mutatták be a nagyközönségnek Viczián Zsófia Budapesti fák című könyvét. A fővárosban számos nagyon idős vagy a kulturális örökség szempontjából érdekes fát találunk. A város folyton változó szövetében szemtanúként állnak, pótolhatatlan értéket képviselnek. A parkokról, fákról szóló természettudományos leírásokat sok esetben emberi történetek egészítik ki, jelenlegi állapotukról pedig szép természetfotók tanúskodnak. A szerző fölkutatta a fák összes írásos és képi forrását, beszámol a hozzájuk fűződő történetekről. Archív képeken követhetjük nyomon, hogy mit „láthattak” a fák eddigi életük során.

Forrás: Kertészet és Szőlészet