Back to top

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

A Világgazdaság cikke szerint Nagy István agrárminiszter tavaly év végén és az idén januárban is többször nyilatkozott arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozására gyéríteni kell a vaddisznóállományt.

A Világgazdaságnak novemberben úgy nyilatkozott, hogy

30 százalékkal megnövelték a vaddisznók kilövésére szóló kvótákat, és határozottan felszólították a vadásztársaságokat, hogy gyérítsék a vaddisznóállományt.

Később konkretizálta: a cél a két négyzetkilométerenkénti egy vaddisznó.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) egyelőre nincsenek pontos adatai arról, hogy hol tart a gyérítés – derült ki a Nébih által a Világgazdaság kérdéseire küldött válaszból.

Pontos, az egész országra vonatkozó adatokat a vadászati év végén, a vadászatra jogosultak által leadott jelentések összesítése után tudnak mondani. A közepes kockázatú terület decemberi kiterjesztése után az ezen a területen elrendelt, diagnosztikai kilövéssel megvalósuló állománygyérítésről szintén a későbbiekben lesznek adataik.

A vadásztársaságoknak a hatóság ivar és kor szerint meghatározva megadta, hogy hány vaddisznót kell diagnosztikai célra leadniuk.

Ahogy azt Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a diagnosztikai céllal leadott állatokat a vizsgálat után éppúgy megsemmisítik, mint az ASP-vel fertőzött egyedeket.

A vaddisznóállomány jelenlegi sűrűségéről sem szolgált pontos adatokkal a Nébih. Annyit közöltek, hogy

Magyarország vaddisznósűrűsége nagyon változó mind a fertőzött, mind pedig az afrikai sertéspestistől mentes területeken.

Nógrád, Heves és Borsod megyében a járvány megjelenése előtt nagy volt az állománysűrűség, éppen ezért ezeken a területeken látványos a betegség terjedése és az állomány csökkenése.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.