Több mint két éve nyert a NAIK 650 millió forintot KEHOP pályázat keretében, amit a ceglédi állomás, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, valamint a Halászati Kutatóintézet energetikai korszerűsítésére szántak. Elsőként a ceglédi beruházás valósult meg.
Átadásán Gyuricza Csaba főigazgató elmondta, hogy a beruházás révén nemcsak a kollégák érzik jobban magukat, hanem csökkenni fog az állomás fenntartási költsége.
Nagyon fontos, hogy megvalósult ez a beruházás, de sok más fejlesztésen van túl az állomás, tette hozzá Lakatos Tamás, a kutatóintézet igazgatója. 2016-ban épült meg az új üvegház, ami a mikroszaporításból kikerült növények akklimatizálását szolgálja. Sikerült fejleszteni az ültetvények öntözését és rendbe tették a hűtőház előtti területet. Nádosy Ferenc állomásvezető szerint ilyen nagy volumenű beruházásra csak nagy intézményen belül van lehetőség, és reményét fejezte ki, hogy nem áll meg a fejlesztés.
Az épület átadását követően kajsziból és szilvából készült befőttek, lekvárok és gyümölcslé bírálatára került sor. Ez az esemény az állomás gyűjteményében lévő fajták értékeléséhez tartozik, hiszen mind a szilva, mind a kajszi legnagyobbrészt feldolgozva kerül a fogyasztók elé.
A saját feldolgozású ivólevet kajszinál 13 Brix cukorfokra állítják be, szilvából pedig 15 Brix és 3-as pH az alap, hogy ne az eltérő cukor- vagy savtartalom adja a különbséget a fajták között. Színben, ízben és illatban így is különbséget lehet tenni, ezen a bírálaton a román Sirena fajta ízlett a legjobban a résztvevőknek, de érzékelhetően két részre oszlott a csapat: volt, aki az édes, mások a savasabb ivólevet kedvelték. A szilvafajták közül magasan a legtöbb ponttal egy svájci fajta, a Zimmer Früzhwetche végzett az élen.
A szilvalekvár hagyományos módon, cukor nélkül készül, 55 refrakciószázalékos sűrűségűre főzik. Érdekességként becsempésztek a bírálati sorba egy kökényt is, de az nem ízlett a bírálóknak. Pedig szilvaméretű gyümölcse és sárga húsa miatt maga a gyümölcs figyelmet érdemelne.