Back to top

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ugyan még nincsenek hosszú távú statisztikai adatok, hogy miként változik a szél erőssége és gyakorisága Európában, ám az bizonyos, hogy intenzívebbé váltak a viharok a kontinensen

– véli Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, fizikus, a CEU oktatója. Mint ahogyan az is bizonyos, hogy egyre több a vízpára a légkörben, amely szintén a viharok intenzitásának növekedését eredményezi.

A kutató hozzátette, azt nem támasztják alá az eddigi mérések, hogy a szél gyakorisága is növekedne Európában, sőt, inkább csökkenés figyelhető meg. Ugyanakkor

az extremitások növekedése jól látható, amely a pusztítóbb viharokban és hurrikánokban is megnyilvánul. Vagyis a jövőben ezzel a tendenciával kell számolnunk.

Egyébként a február 10-e több időjárási rekordot is hozott – amint arról az Országos Meteorológiai Szolgálat is beszámolt. Megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet országos rekordja: Babócsán mindössze 8,2 fokig süllyedt a hőmérséklet.

A fővárosban pedig a napi legmagasabb maximum hőmérséklet eddigi rekordja lett a múlté: Lágymányoson 16,3 fokot mértek. Az eddigi legmagasabb napi hőmérséklet 15,5 fok volt, amelyet a Gellért-hegyen jegyeztek fel 1925-ben.

Egy, a napokban napvilágot látott kutatás is az erősödő szelekre hívja fel a figyelmet. Azt elemzik, hogy a klímaváltozás miatt folyamatosan gyorsulnak az óceáni áramlatok.

A Science Advance folyóirat által február 6-án közölt tanulmányról a Quibit internetes portál oldalán olvashatunk. E szerint a gigantikus folyókként viselkedő tengeráramlatoknak a mozgási energiája 1990-től kezdve egyre nagyobb, sebességük évtizedenként 5 százalékkal növekszik.

Ennek okaként az egyre erősödő szeleket jelölték meg, amelyek nem csak a tengeráramlatokat gyorsítják, hanem az elmúlt 30 évben a hullámok átlag- és csúcsmagasságának mintegy 30 centiméterrel való növekedésének is a felelősei. A kutatók szerint a változások nagyobbak, mint az várható lehetne, és minden arra utal, hogy a sebességnövekedés oka a globális felmelegedés.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Minden sokkal finomabb, ha kézzel-lábbal esszük

Egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akik magas önkontrollal rendelkeznek, hajlamosabbak többet enni, ha kézzel is megérinthetik az ételt. Sőt, finomabbnak találják, mintha evőeszközökkel fogyasztanák el ugyanazt a fogást.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország, az országban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a cég 2020-tól éves szinten mintegy 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést - közölte az MTI-vel a társaság.

Új, természetes kínai peszticidek

Az évszázadok során a hagyományos kínai orvoslásban a parazitafertőzések – például bélgiliszták és fejtetvek – ellen a Stemona sessilifolia növényt használták gyógyszerként. A kutatók magyarázatot találtak a növény hatékonyságára.