Back to top

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ugyan még nincsenek hosszú távú statisztikai adatok, hogy miként változik a szél erőssége és gyakorisága Európában, ám az bizonyos, hogy intenzívebbé váltak a viharok a kontinensen

– véli Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, fizikus, a CEU oktatója. Mint ahogyan az is bizonyos, hogy egyre több a vízpára a légkörben, amely szintén a viharok intenzitásának növekedését eredményezi.

A kutató hozzátette, azt nem támasztják alá az eddigi mérések, hogy a szél gyakorisága is növekedne Európában, sőt, inkább csökkenés figyelhető meg. Ugyanakkor

az extremitások növekedése jól látható, amely a pusztítóbb viharokban és hurrikánokban is megnyilvánul. Vagyis a jövőben ezzel a tendenciával kell számolnunk.

Egyébként a február 10-e több időjárási rekordot is hozott – amint arról az Országos Meteorológiai Szolgálat is beszámolt. Megdőlt a legmagasabb minimum hőmérséklet országos rekordja: Babócsán mindössze 8,2 fokig süllyedt a hőmérséklet.

A fővárosban pedig a napi legmagasabb maximum hőmérséklet eddigi rekordja lett a múlté: Lágymányoson 16,3 fokot mértek. Az eddigi legmagasabb napi hőmérséklet 15,5 fok volt, amelyet a Gellért-hegyen jegyeztek fel 1925-ben.

Egy, a napokban napvilágot látott kutatás is az erősödő szelekre hívja fel a figyelmet. Azt elemzik, hogy a klímaváltozás miatt folyamatosan gyorsulnak az óceáni áramlatok.

A Science Advance folyóirat által február 6-án közölt tanulmányról a Quibit internetes portál oldalán olvashatunk. E szerint a gigantikus folyókként viselkedő tengeráramlatoknak a mozgási energiája 1990-től kezdve egyre nagyobb, sebességük évtizedenként 5 százalékkal növekszik.

Ennek okaként az egyre erősödő szeleket jelölték meg, amelyek nem csak a tengeráramlatokat gyorsítják, hanem az elmúlt 30 évben a hullámok átlag- és csúcsmagasságának mintegy 30 centiméterrel való növekedésének is a felelősei. A kutatók szerint a változások nagyobbak, mint az várható lehetne, és minden arra utal, hogy a sebességnövekedés oka a globális felmelegedés.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Időjárás előrejelzés: ha nincsenek repülők, nincsenek adatok

A légiforgalom leállása miatt egyre kevesebbet tudunk az időjárásról is, a napi 700 000 adat helyett csupán néhány ezer érkezik az időjárás modellezéséhez.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Fagyhelyzet a gyümölcsösökben

Március 23. és 26. közötti éjszakákon nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. A gyümölcsösökben tapasztalható következményeket Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke foglalta össze a szervezet holnapján.

Váratlan hideg idején – Növényvédelmi előrejelzés 14. hét

Nagy károkat okozott a markáns hidegfront, a növények kondíciójának javításával menthetjük, amit lehet. A monília elleni permetezést is folytatni kell, őszibarackban pedig a hidegben újra aktuális lett a tafrina elleni védekezés. Az alma most fogékony a varasodásra, a szőlőben pedig most érdemes az atkák ellen fellépni.

Elmaradhatatlan feladatok a zöldülő erdőben

Beköszöntött a szeszélyes tavasz. Egyszer 20 fok körüli bársonyos meleggel kecsegtet minket, majd egy hirtelen fordulat után, viharos széllel és havazással kacsintunk vissza a télbe. A járványügyi helyzet mellett, sajnos ezek a hektikus időjárási változások is nagy kihívást jelentenek az erdőfelújítási munkák kivitelezésében az EGERERDŐ Zrt.-nél.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

FruitVeB: a március végi fagy a barackfák virágzásában okozta a legnagyobb kárt

A március végi fagy 40-90 százalék közötti virág- és rügykárt okozott a kajszibaracknál fajtától és régiótól függően, az őszibaracknál a virágkár 30-60 százalékra becsülhető, de ettől akár még átlagos is lehet a termés - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel hétfőn.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.