Back to top

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

A cikk első része után tekintsük át a skeet, a trap és a duplatrap pályák jellemzőit.

Skeet

A skeet pálya leegyszerűsítve felülről félkör alakot ír le. Két, egymással szemben 40 méterre elhelyezkedő toronyból (kis torony, nagy torony) repülnek ki a korongok. A versenyzők a tornyok szélességében félkörívben helyezkednek el az 1-7-ig megjelölt lőállásokon, illetve a 8-as lőálláson, ami a két torony között van.

Minden versenyző sorban mindegyik lőállásról lő; a korongok a pálya középpontjában lévő keresztezési pont felett 5 méteres magasságban repülnek ki.

A versenyzők hívására 0-3 másodpercen belül automata időzítő dobja ki a korongokat a tornyokból. A korong megjelenéséig a versenyző kézben tartott fegyverrel várja a korongot úgy, hogy a fegyvertusa derékvonalban helyezkedik el. Egy korongra csak egy lövés adható!

Fotó: Nimród (1979.)

A skeet rotte (sorozat) lövései sorban:

1. lőállás: egy nagytorony egy dublé (nagy-kicsi)

2. lőállás: egy nagytorony egy dublé (nagy-kicsi)

3. lőállás: egy nagytorony egy dublé (nagy-kicsi)

4. lőállás: egy nagytorony egy kistorony

5. lőállás: egy kistorony egy dublé (kicsi-nagy)

6. lőállás: egy kistorony egy dublé (kicsi-nagy)

7. lőállás: egy kisdublé (kicsi-nagy)

4. lőállás: egy nagydublé (nagy-kicsi), egy kisdublé (kicsi-nagy)

8. lőállás: egy nagytorony egy kistorony

Trap

A trap pályák kialakítása egészen más a skeet pályákhoz képest. Itt 15 korongdobó-gép van egy földalatti árokban elhelyezve. A versenyzők a dobóároktól 5 méterre párhuzamosan állnak az öt lőállásban (plusz van hatodik lőállás is, ami az első lőállás felett található). Az öt lőállás mindegyikéhez 3 dobógép tartozik a dobóárokban, az egyik balra, a másik jobbra, a harmadik pedig középre dobálja a korongokat, melyek 76 +/- 1 méter távolságban repülnek. A korongdobó-gépek a versenyzők hívószavára dobják ki a dobóárokból a korongokat – a 15 gép mindegyike úgy van beállítva, hogy különböző magasságban és szögben dobja ki a korongokat.

A traplövők a korong kérésekor vállba vett fegyverrel várhatják a korongot, és minden korongra két lövést adhatnak le.

Duplatrap

A duplatrap lőtér méretei megegyeznek a trap pályáéval: ugyanazok a távolságok, a gépek, a lőállások. Viszont a trap 15 gépe helyett csak a középső lőállás három gépét használják. Minden soron következő versenyző dupla korongot kap, vagyis dublét kell lőnie, egy sorozatban összesen 25-öt. A korongok pályája a dobóárok teteje felett, 10 méterrel a dobás pontjától halad, és a középre kidobott korong röppályájától a bal és a jobb korong röppályájának legfeljebb 3-3,5 méter távolságon kell lennie. A férfiak 150, a nők 120 korongot lőnek ebben a versenyszámban.

Bár a koronglövészet nem feltétlenül a legolcsóbb hobbi, de mindenképp fejleszti a reflexet, a koncentrációt, a szem-kéz koordinációt, emellett kikapcsolódást is nyújt, mindamellett, hogy semmihez nem fogható érzést/élményt ad a lövő számára. És ki tudja, ha valakinek megjön hozzá a kedve és kellően tehetséges, lehet, hogy sok gyakorlással és munkával a következő Igaly Diánát vagy Halasy Gyulát köszönthetjük személyében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Kedvenc hungarikumunk, a Kadarka

Borversenyt szervezni bizony fáradságos, sokszor hálátlan szakmai feladat. Ezt igazán azok tudják, akik szerveztek már pár borversenyt.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

Fűbútorok: most kell belekezdeni!

A járványügyi helyzetet látva, idén sokat fogunk otthon ülni, de miért ne tehetnénk ezt a kertben, kényelemben? Egy fűbútor elkészítése egyszerű, bár kissé időigényes: ha most elkezdjük, nyárra már készen is lesz…

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

NAK: új digitális megoldások fejlesztése az agrárium hatékonyságának növeléséért

A nagyvállalatok és innovatív agrár startupok együttműködéseit segítette elő az első hazai agrár startup program, a NAK TechLab. A mezőgazdaság digitalizációjával a szektor versenyképességét növelhetik az innovatív megoldások, a programban résztvevő cégek pedig a fejlesztések piacra lépését segítik.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.