A szőlő szempontjából a 2019-es esztendő meglehetősen ellentmondásos volt. A korai kitavaszodás ellenére a rügyfakadás a szokásos időpontban kezdődött, de a hajtások növekedése egyenetlenül alakult. A májusi időjárás miatt, mely hűvös és igen csapadékos volt, a szőlő vontatottan fejlődött, fázott és sárgult. A fürtmegnyúlás is erre az időszakra esett, míg a virágzás június elejére tevődött, amikor átlag fölötti meleggel köszöntött be a nyár.
Ekkor a középhőmérséklet 2°C-kal haladta meg a sokéves átlagot, szemben a májussal, amikor pedig 2,2°C-kal volt kevesebb.
Ez vezetett a növény fenológiájában kialakult heterogenitáshoz. A fürtzáródás július közepén, míg a zsendülés július végén indult meg a fajták függvényében, de a Csabagyöngye szürete már augusztus első dekádjában elkezdődött.
A szőlőlisztharmat primer tünetei már igen korán, április végén, május elején megjelentek a leveleken. A korai megjelenés miatt a virágzásig hosszú idő állt rendelkezésére a kórokozónak a fölszaporodáshoz, így a fürttünetek június végén, fürtzáródás előtt mutatkoztak. Emiatt
a későbbiekben rohamosan terjedt a betegség a fürtökön és a leveleken
egyaránt, sőt a hosszú ősz miatt a vesszőkön is kedvező feltételek között fejlődtek ki a lisztharmat áttelelő képletei.
A szőlő másik fontos kórokozója, a szőlőperonoszpóra fertőzésének szempontjából a májusi igen csapadékos időjárás és a június volt meghatározó. Ekkor már nemcsak a leveleken, hanem a fürtökön is komoly kártétel alakult ki, ami meghatározó mértékben csökkentette a termést. A folyamatos fertőzési nyomás miatt augusztustól a friss hajtásokon ismét fertőzött a peronoszpóra,
több ültetvényben alig maradt zöld levél a tőkéken,
ez pedig a vesszők beérését veszélyeztette.
Az említett két kórokozó mellett az igen változékony időjárás elősegítette a szürkerothadás megjelenését a lisztharmat miatt fölrepedt bogyókon, de sok esetben már a virágzó fürtökön is előidézett fürtelhalást. A megkésett szüret miatt szeptemberben ismét veszélyes mértékben fertőzött a betegség.
A kártevők közül ebben az évben a tarka szőlőmoly okozott károkat, míg a nyerges szőlőmoly kevésbé veszélyeztette a szőlőt. A tarka szőlőmoly első nemzedéke korán megjelent és nagy tömegben repült a feromoncsapdákba. A további nemzedékek rajzásdinamikáját elsősorban az időjárási tényezők alakították, de egész évben magas szinten fogták a csapdák a hímivarú egyedeket.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma 2019-ben további ültetvényeket fertőzött meg, így
átlépte a Duna vonalát, és megjelent a Duna-Tisza közén is.
A szőlőatka és a nemezes gubacsatka tünetei elsősorban az arra érzékeny fajtákon jelentkeztek, kisebb-nagyobb mértékben.
A kihívásokkal teli 2019 után az időjárás alakulásától függően az idén bármelyik kórokozó vagy kártevő okozhat meglepetéseket, amire már most föl kell készülni lelkiekben és szakmai téren egyaránt.
