Back to top

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni a szarvasok elhullajtott agancsait; ellenkező esetben a cselekedet lopásnak minősül a jogszabályok szerint. Ráadásul mivel az agancsozók sokszor nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében, megzavarják, sőt gyakran agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a tél végére legyengült, teljesen kimerült szarvasok kerítéseken akadhatnak fenn, vagy nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak.

Törvényt sért, aki hazaviszi
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az állatok összetörhetik magukat és el is pusztulhatnak – emelte ki Csépányi Péter, Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, A Pilisi Parkerdő Zrt. területén előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek. De sajnos arra is volt példa – a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

Az illegális gyűjtőknek semmi sem szent, legalábbis ezt mutatja, hogy ahogyan több sajtóorgánum is megírta, kutyával, motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy hurkokat helyeznek el, drótokat feszítenek ki, amikbe beakadva, letörik a szarvasok agancsa.

Ha a szarvasok esetében az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva múlik ki, akkor az ezt okozó illegális agancsgyűjtő állatkínzást követ el. Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető.

Dr. Csépányi Péter még egy dologra felhívta a figyelmet az agancsgyűjtők káros tevékenységét illetően. Tél végén a vadállománynak fokozott nyugalomra, a lehető legkevesebb mozgásra van szüksége. A folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi.

Az agancs másodlagos nemi jelleg, mely a hím állat ivarérése folyamán alakul ki. A szarvasfélék sajátossága, hogy évente új agancsot növesztenek, majd mintegy fél év múlva elhullajtják. Néhány nap után aztán az agancstőn újraindul a növekedés, ami hozzávetőleg 120 napig tart. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr (háncs) borítja, amely igen érzékeny, ezért növekedése alatt a szarvasbikák védik minden sérüléstől. Az agancs naponta 2-2,5 centimétert nő és 4-5 hónap múlva eléri (az adott évi) végleges méretét. A szarvasbikák agancsa a 10-12 kilogrammos súlyt is elérheti; az állat dísze, egyben fegyvere is a riválisok ellen, a szarvastehenek birtoklásáért folytatott küzdelemben. Az agancshullajtás a gerincesek között egyedülálló szervregenerálódási folyamat része. Az őzbakok ősszel, a gím- és dámszarvasok tél végétől tavasz közepéig vetik le agancsukat.

Az erdőgazdaságnak az agancsgyűjtők okozta elsődleges problémák mellett a vadállományban és az erdőben is kára keletkezik.

A tél végi, tavasz eleji túra, kirándulás alkalmával, az erdőben talált hullajtott agancsot tehát - bármilyen csábító - ne szedjük fel, ne vigyük haza!

Persze megvizsgálhatjuk, lefotózhatjuk, de hagyjuk az erdőben! A hullajtott agancs úgynevezett állati eredetű erdei melléktermék, ami a szakemberek számára sok információval szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, erőnlétéről, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.

Az agancsokat az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok engedélyével rendelkező személyek gyűjthetik össze. Azért, hogy a tél végére legyengült állatokat ne zavarjuk, ebben az időszakban lehetőleg a túrákra kijelölt utakon közlekedjünk az erdőben, ne menjünk a sűrűbe!

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Friss és feldolgozott zöldségek és gyümölcsök a kórház dolgozóinak

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felhívására a magyar zöldség-gyümölcs termelők is hozzájárulnak a Dél-pesti Centrumkórház dolgozóinak friss és feldolgozott zöldséggel és gyümölccsel történő ellátásához. Az első felajánlás a kiskőrösi Juice Products Zrt.-től érkezett, a vállalat 100 liter gyümölcslevet ajánlott fel a kórház dolgozói számára.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

Nincs okunk félni a friss zöldségtől, de alaposan mossuk meg

A COVID-19 koronavírus elsődlegesen légúti kórokozó, amely a nemzetközi szervezetek tájékoztatója szerint elsősorban közvetlenül emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Az élelmiszerek csomagolásán és a friss zöldségek-gyümölcsök felületén is rövid a túlélési esélye. A beszállítók pedig a legnagyobb odafigyeléssel előzik meg a termékek szennyeződését.