Back to top

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni a szarvasok elhullajtott agancsait; ellenkező esetben a cselekedet lopásnak minősül a jogszabályok szerint. Ráadásul mivel az agancsozók sokszor nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében, megzavarják, sőt gyakran agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a tél végére legyengült, teljesen kimerült szarvasok kerítéseken akadhatnak fenn, vagy nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak.

Törvényt sért, aki hazaviszi
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az állatok összetörhetik magukat és el is pusztulhatnak – emelte ki Csépányi Péter, Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, A Pilisi Parkerdő Zrt. területén előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek. De sajnos arra is volt példa – a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

Az illegális gyűjtőknek semmi sem szent, legalábbis ezt mutatja, hogy ahogyan több sajtóorgánum is megírta, kutyával, motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy hurkokat helyeznek el, drótokat feszítenek ki, amikbe beakadva, letörik a szarvasok agancsa.

Ha a szarvasok esetében az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva múlik ki, akkor az ezt okozó illegális agancsgyűjtő állatkínzást követ el. Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető.

Dr. Csépányi Péter még egy dologra felhívta a figyelmet az agancsgyűjtők káros tevékenységét illetően. Tél végén a vadállománynak fokozott nyugalomra, a lehető legkevesebb mozgásra van szüksége. A folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi.

Az agancs másodlagos nemi jelleg, mely a hím állat ivarérése folyamán alakul ki. A szarvasfélék sajátossága, hogy évente új agancsot növesztenek, majd mintegy fél év múlva elhullajtják. Néhány nap után aztán az agancstőn újraindul a növekedés, ami hozzávetőleg 120 napig tart. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr (háncs) borítja, amely igen érzékeny, ezért növekedése alatt a szarvasbikák védik minden sérüléstől. Az agancs naponta 2-2,5 centimétert nő és 4-5 hónap múlva eléri (az adott évi) végleges méretét. A szarvasbikák agancsa a 10-12 kilogrammos súlyt is elérheti; az állat dísze, egyben fegyvere is a riválisok ellen, a szarvastehenek birtoklásáért folytatott küzdelemben. Az agancshullajtás a gerincesek között egyedülálló szervregenerálódási folyamat része. Az őzbakok ősszel, a gím- és dámszarvasok tél végétől tavasz közepéig vetik le agancsukat.

Az erdőgazdaságnak az agancsgyűjtők okozta elsődleges problémák mellett a vadállományban és az erdőben is kára keletkezik.

A tél végi, tavasz eleji túra, kirándulás alkalmával, az erdőben talált hullajtott agancsot tehát - bármilyen csábító - ne szedjük fel, ne vigyük haza!

Persze megvizsgálhatjuk, lefotózhatjuk, de hagyjuk az erdőben! A hullajtott agancs úgynevezett állati eredetű erdei melléktermék, ami a szakemberek számára sok információval szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, erőnlétéről, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.

Az agancsokat az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok engedélyével rendelkező személyek gyűjthetik össze. Azért, hogy a tél végére legyengült állatokat ne zavarjuk, ebben az időszakban lehetőleg a túrákra kijelölt utakon közlekedjünk az erdőben, ne menjünk a sűrűbe!

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Saját gyártmányú meggykombájn

A Michigan államban működő Oxley Farmon saját meggykombájnt alakítottak ki. Tíz éve súlyos jégkár után újították meg az ültetvényt és már nem rázógéppel akarták leszüretelni a termést, számol be a Good Fruit Grower. Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, emlékszik vissza a tulajdonos.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.