Back to top

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

A teljes hazai gyümölcsfelület alig éri el a 80 ezer hektárt, aminek fele korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen. Van mintegy 20 ezer hektárnyi fejleszthető ültetvény, de kérdés, hogy megéri-e a meglévőt toldozni, vagy inkább új alapokkal elindulni. Elég csak az egyre csökkenő munkaerőre gondolni. Franciaországi példát hozott, ahol egy 300 hektáros iparialma ültetvényben mindössze négyen dolgoznak, a termelés automatizált.

Hunyadi István
Fotó: Török Levente

A maradék 20 ezer hektár már megüti a mércét, versenyképes, de – hallhattuk a szakembertől – az igazán profi termőterület alig 10 ezer hektár, ami 200-300 gazda kezében van.

A termelési színvonalunk – a hatékonyság – kifogásolható, 30-60 százalékkal maradunk el az európai top5 versenytárs mögött.

A horizontális szervezettség alacsony, a vertikális koordináció pedig kezdetleges. A szakember felhívta a figyelmet, hogy nyugaton is lemorzsolódnak az egymással össze nem fogó kistermelők, akik önmagukban nem tudnak komoly beruházásokat megvalósítani. A termékértékesítés háromnegyede a feldolgozóipart célozza meg, a maradék termés fele az áruházláncokba kerül, de ott vannak még a nepperek, és mintegy 20 százalék a szürkegazdaság bugyraiban tűnik el.

Az elmúlt években megszűnt a málna, a szeder, a fekete ribizli és az egres termesztése, jelentősen csökkent az alma, a körte és az őszibarack ültetvényfelület. Stagnál a meggy, a szilva, a kajszi és a piros ribizli, míg növekedett a dió, a bodza, a cseresznye és a szamóca iránti érdeklődés.

A bodzát sokan piaci felmérés nélkül telepítették, így hivatalosan 7000 hektárról van tudomása a szakmának, ám ezen túl legalább 3000 hektárt hoztak létre illegálisan.

Alma esetében hosszú ideje kérdés, hogy iparit vagy frisspiacit termeljünk. Ugyan az ipari minőségre van kereslet, ám kézzel felszedve már kevésbé  rentábilis. Ráadásul ha megnézzük, az USA-ban 85 tonna az ipari alma átlagtermése, ami már gazdaságossá teszi a vállalkozást. A cseresznye ugyan keresett, ám fokozottan ki van téve az időjárási hatásoknak. Feldolgozóipari őszibarackra volna igény, csak mennyiség nincsen belőle.

Ezt tetézi, hogy nagy az évjárat hatás, nem tervezhető a mennyiség, heterogén a termés minősége, ráadásul az áruházláncokba beszállítók egymással szemben törik le az árakat. Pedig a versenyképesség feltételei rendelkezésre állnak – korszerű fajta, öntözés, jégháló, fagyvédelmi berendezések -, már csak a tőke és az elszántság hiányzik.

Persze látni kell, míg egy extenzív, öntözetlen ültetvény telepítési költsége alig 2 millió forintba kerül hektáronként, ha már szeretnénk öntözni, az egymillióval megemeli a költségeket, s ha intenzív, öntözött, jéghálós, fagyvédett gyümölcsöst akarunk látni, akkor mélyebben kell belenyúlni a zsebünkbe, s akár 14 milliós is lehet a bekerülési összeg. Sokan a költségnövekedést a hozamfokozással igyekeznek kompenzálni, ám azt sem mehet a végtelenségig.

A szakember előadása végén kiemelte, mindegy, hogy feldolgozóipari vagy frisspiaci minőséget termelünk, de mindkettőt magas színvonalon kell csinálni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

Napfényben minden szebb

A sok fény és a langyos levegő előcsalogatja a növényeket a kertben, szinte hallani a zsizsegést, a tavaszi záporok után a fű növekedését, szirmaikat bontják a virágok és a rügyekből kipattannak a levelek. Napfényben zöldebb a fű, színesebbek a virágok, illatosabb a kerti levegő, hangosabb a madárdal és a hangulatunk is nagyszerű.

Elkezdődött a 2020-as spárgaszezon

Bár jelenleg a világot a koronavírus-járvány foglalkoztatja, időközben a német spárgaszezon startpisztolya is eldördült. Ebben az évben a termelők különleges kihívásokkal szembesülnek – részletezi a gyümölcs- és zöldségágazat szakmai szervezeteit összefogó BVEO.

Készítsünk magaságyást, megéri!

Még nem vagyunk elkésve, ha most jut eszünkbe magaságyást építeni, hiszen az egyik előnye éppen az, hogy tavasztól őszig folyamatosan ültethetünk, vethetünk bele. Így megtermelhetjük a friss zöldséget a családnak. És a palántaszezon most kezdődik.

KSH: márciusban 3,9 százalékkal nőttek az árak

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Virág? Pénzkidobás!

Dél-Koreában minden megvan, ami magas virágfogyasztást indokolna – ám mégsem magas a fogyasztás. A virágzó ázsiai ország körülbelül 52 millió lakosa szeret pénzt költeni luxustermékekre, a virágra kiadott pénzt viszont pazarlásnak tartják.

Talajdúsító papírhulladékból

A talaj szerkezetének javítására irányuló kutatásokat végez a lengyelországi Opole Egyetem és a hulladékfeldolgozással foglalkozó Envipro Terratech cég: papírgyárakban keletkező hulladékokból terveznek talajdúsító keveréket készíteni.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

Növények: mi függünk tőlük, és nem fordítva, egy-null oda

A kijárási korlátozás okozta stressz csökkentésére, sorra jelennek meg vicces mémek az interneten. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki bezártságában elkezd a növényeihez beszélni, az még nem gond. Akkor kell pszichiáter segítségét kérni, ha azok válaszolnak is.

Koronavírus: változik a növényvédelmi dokumentáció szokásos rendje

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a gazdálkodók és a növényvédelmi szakirányítók figyelmét, hogy a járványügyi helyzetben megváltozik a növényvédelmi dokumentáció szokásos rendje.