Back to top

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Az állattenyésztők elégedetlenségüknek adtak hangot, ugyanis a 2014–2020-as időszak állatlétszám után járó támogatásának korábbi referenciadátumát – az unió szakhatóságaival közösen – 2013. január 31-ében határozták meg. Ez azt jelenti, hogy többek között a szarvasmarhartók is az ekkor lejelentett állatlétszámnak megfelelően kérhették és kapták meg az egyedek után járó uniós támogatást.

Azok a tenyésztők, akik azóta eladták a borjakat, juhokat, az akkor lejelentett létszámnak megfelelően számolhatták el a finanszírozást, ugyanúgy, ahogy azok, akik állatot vásároltak – de ők mégsem vehettek fel támogatást a gazdaságot gyarapító új állatok után.

Az ügy nem újkeletű. Petre Daea korábbi szociáldemokrata párti (PSD) miniszter a 2018/146-os törvénnyel módosította a vonatkozó, 2015-ben kibocsátott 3. számú sürgősségi kormányrendeletet, a referenciadátumot ez alapján áthelyezték 2018. január 1-jére. A törvény szerint már abban az évben ennek megfelelően kellett volna átutalnia a támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA), csakhogy az Európai Bizottság szakértői megóvták a döntést, mivel ők úgy ítélték meg, hogy Románia ezzel megszegi az uniós jogszabályokat. Emiatt Romániának visszakoznia kellett, és az APIA tovább fizette a támogatást azoknak is, akik már nem tartottak állatot, vagy „csak” csökkentették állományukat – de hivatalosan nem írhatták ki a jegyzékből a referenciadátumon regisztrált létszámot.

Adrian Oros, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányának minisztere megígérte, hogy a 2021–2027-es új vidékfejlesztési stratégiában minden év január 1-je lesz a referenciadátum, így évente le tudják jelenteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek az állatállomány változását, és a valódi állatlétszámnak megfelelően számíthatják ki a támogatást az APIA szakértői. Ez a szarvasmarhatartókat érinti a leginkább, illetve a juhtenyésztőket is, hiszen nemcsak náluk gyakoribb a létszámváltozás, hanem sokkal több állatról van szó.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Hogy az új finanszírozási időszakban sikerül-e elérni, hogy minden évben január elseje legyen a referencia-időpont, kizárólag a brüsszeli bürokratáktól függ.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Jelentős siker az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában

Kiemelkedően sikeres volt az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején indult földértékesítési programjának első üteme.

Mit tegyen a sertéstartó a koronavírusos időkben?

A koronavírus elterjedése miatt világszerte olvashatunk praktikus tanácsokat arról, mit tehetünk a vírus terjedésének megakadályozása vagy lassítása érdekében. Ugyan a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Covid-19 nem terjedhet emberről állatra, a Minnesota Egyetem kutatói praktikus listát állítottak össze állattenyésztők számára arról, mit tegyenek, illetve ne tegyenek mostanság.

Milyen tojást keltessünk?

A koronavírus okozta új élethelyzetben sokan veszik elő a már feledésbe ment keltetőgépet a kamrából, mások kotlót ültetnek meg, némi nosztalgiával, hiszen vannak, akik ezzel legutóbb gyerekként, nagyszülők vezetésével próbálkoztak. A tojások kiválogatásánál máris szembesülhetünk a nagy kérdéssel, mekkora tojásból fog a megfelelő naposcsibe kibújni, mely a napjainkban megszokott méretűre nőhet.

Koronavírus: felvette a kesztyűt a Hód-Mezőgazda Zrt. is

A koronavírus okozta krízishelyzetben felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe. Az ágazat hazai kulcsszereplőjének, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek vezérigazgatójával, Antal Gáborral beszélgettünk arról, miként élik meg e nem mindennapi időszakot.

Csalók koronavírus elleni „csoda tejet” árulnak

A csalók kreativitása nem ismer határokat. Most COVID-19 „gyógyító” tejet árulnak csillagászati összegekért Lengyelországban. A tejkamara tiltakozik.