A sertéspiac az utóbbi egy évben nagy változáson ment keresztül. Első ránézésre úgy tűnik, mintha az ASP miatt lenne baj – hiszen a távolkeleti piacaink kiestek, ahová a sertéshús harmadát szállítottuk -, ugyanakkor Kína a legnagyobb fogyasztó ország, ahol az elmúlt évben többszáz millió sertést kellett levágni. A helyzet azonban nem csupán fekete vagy fehér. „Keresik a sertéshúst a világban, ami felfelé hajtja az árakat”- magyarázta Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.
Az Agrármarketing Centrum által szervezett sertéskampány elsődleges célja, hogy rendet tegyen a fejekben: mindezt rendezvények, vásárlói találkozók, kóstoltatók szervezésével kívánják elérni. Ebben a sertéspestis csak egy szelet, ebben a fő cél a tudatosítás: nincs emberi egészségre gyakorolt hatása, vagyis bátran fogyasztható. Egyre erősödő vegan és zöld lobbi jellemző a világban. A kampánnyal szeretnék arra is felhívni a figyelmet, hogy önmagában az a szokás, hogy valaki húst fogyaszt, teljesen normális és nem kell emiatt bűntudatot ereznünk.

Köztudott, hogy Magyarországon a sertéshús minősége, az állategészségügyi és az állatjóléti rendszer kiváló, ráadásul az élelmiszerbiztonsági előírások is szigorúak. A hazai sertésállomány fajta összetétele és takarmányozása okán kiváló minőségű húsokat dolgoznak fel.
Az egészséges táplálkozás igénye ma már minden gyártó számára szempont, ráadásul a sertéshús az egészségtudatos étrendbe is jól beilleszthető: a szervezetünknek szüksége van azokra a tápanyagokra – pl. eszenciális aminosavak, zsírsavak, omega3, omega6, B vitamin, vas, folsav – , amelyeket az állati termékekben találunk meg.
A csülök fogyasztásával például kollagént juttatunk a szervezetünkbe, amely például remek „kenőanyag” az izületek számára. Mindezt növényi táplálékokkal nehezen lehetne fedezni.
Mint minden egészséges ételnek, a vöröshúsnak, köztük a sertéshúsnak is fontos szerepe van a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásban. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek (egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott). Ezek a húsok kellő arányban tartalmaznak olyan esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Már napi 50 g hús elfogyasztása is fedezi egy ember teljes esszenciális aminosav-igényét, valamint fehérjeszükségletének 20%-át.
A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a vegyes- és a kiegyensúlyozott táplálkozásra.
Persze nem csak a táplálkozásra kell odafigyelni, hiszen az egészséges életmód alapköve még a megfelelő testmozgás, a pihenés, a szociális kapcsolatok, a karbantartott stresszszint is.
A sertés tradicionális étele a magyar konyhának, éppen ezért a kampány elsődleges célcsoportját jelentik a családanyák, akik a legtöbb háztartásban eldöntik, mi kerüljön az asztalra.. A mindennapi főzés során persze felmerül a kérdés: mit lehet „összedobni” akkor, ha nincs sok idő a főzőcskézésre, mégis egészséges, tápláló ételt szeretnének kínálni a családnak? Ilyenkor jó választásnak tűnhet a sovány sertéskaraj, amelyet nem csak a jól bevált rántott húsként lehet elkészíteni, hanem párolt zöldségekkel, salátával, raguként, vagy zsírszegényen sütve.
A fiatalabb korosztály, a tizen-huszonévesek a legnyitottabbak a világhálón terjedő hírekre, a különleges receptekre, a gasztro újdonságokra. Ők követik leginkább a véleményvezéreket – azaz influenszereket -, akik közül ketten is szerepet vállaltak a kampányban. A sertéskampány egyik arca Borbás Marcsi, a mangalicakampányé pedig Marton Adrienn, akik mindketten népszerű gasztro-műsorvezetők. Az ő közreműködésükkel készült receptvideókkal szeretnék tudatosítani a kampány során, hogy egészséges húsokról van szó, amelyek értékes beltartalommal rendelkeznek, könnyen és gyorsan elkészíthetők.
A promóciós időszakban számos rendezvényen lehet majd ízletes sertés és mangalica ételeket kóstolni, de televíziós, rádiós, online hírportálok, szakmai lapok és közterületi felületeken is találkozhatnak a kampány üzeneteivel a potenciális vásárlók. Egy országjáró roadshow keretében személyesen is megszólítják a fogyasztókat, de nagy szerepet szánnak az áruházi kóstoltatásoknak is, ahol a feldolgozott termékek jutnak főszerephez.
A kampány a tavalyihoz hasonlóan a „Mi lesz ma a vacsora?” szlogen és az „Egy kiváló minőségű sertéshús minden ízében különleges” alszlogen alatt fut, míg a mangalica kampány az „Egyél jót! A mangalicahús különleges” szlogennel kívánja megszólítani a célközönségét.
A kampány során számos belföldi rendezvényen ismertetik meg a sertéshús beltartalmi értékeit és változatos elkészítési módjait, így többek között a budapesti Magyar Ízek Húsvéti Vásárán, a mosonmagyaróvári Városi Majálison, a debreceni Debrecziner Gourmet Fesztiválon és Balatonkenesén, a Balaton Fesztiválon kóstolhatnak ízletes sertésfalatokat az odalátogatók.
A kampány az Agrárminisztérium finanszírozása és iránymutatása mellett a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Hússzövetség és a Mangalicatenyésztők Országos Szövetsége szakmai támogatásával zajlik. (x)
Az Afrikai Sertés Pestis fertőzésnek (ASP) nincs az emberi szervezetre ártalmas hatása. (További részletek: https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis)



