Back to top

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

A tatárlonc-levéltetű szívogatásától a tatárlonc levelei a színük felé záródtak, az ízközök lerövidültek
A tatárlonc-levéltetű szívogatásától a tatárlonc levelei a színük felé záródtak, az ízközök lerövidültek
Fotó: Dr. Maráczi László

Van köztük lombhullató, télizöld és örökzöld is, van, amelyik félárnyékban érzi jól magát, mások kifejezetten kedvelik a napfényt.

A hazánkban termesztett loncokon több levéltetűfaj fordul elő, válogatva a nekik tetsző fajok között.

A tatárlonc-levéltetű által károsított levelek sokáig a bokron maradnak
A tatárlonc-levéltetű által károsított levelek sokáig a bokron maradnak
Fotó: Dr. Maráczi László
Egész évben a loncon él a tatárlonc-levéltetű (Hyadaphis tataricae). A megtermékenyített szárnyatlan nőstények ősszel rakják le petéiket a rügyekre vagy a hajtásokra. A tavasszal megjelenő ősanya és az első leánynemzedékek a lonc fiatal hajtásain, a levelek fonákján szívogatnak. A következő nemzedékek 1-2 milliméteres, gyengén viaszporos, szürkésbarna tetvei áttelepülnek a levél színére. Ott a nyár folyamán több nemzedékük fejlődik ki.

Szívogatásuk hatására a levelek kisebbek maradnak, sápadtzöldre, gyakran lilára színeződnek. A főér mentén a levelek a színük felé begöngyölődnek, ezzel védik a tetveket.

A hajtás ízközei az egymást követő fertőzött levelektől rövidülnek, oldalhajtások törnek elő, a hajtáscsúcs oldalra hajlik, vagy lefelé csüng, akár 15-20 centiméter hosszú sűrűn leveles, borzas, elsöprűsödött, boszorkányseprőre emlékeztető levéltömeg alakul ki. Az elsöprűsödött rész őszre elszárad és télen is a növényen marad, ami messziről feltűnik. A júniustól megjelenő szárnyas egyedek a terjedést szolgálják.

Sűrű levélfészek alakult ki az ág végén a tatárlonc-levéltetű károsításától
Sűrű levélfészek alakult ki az ág végén a tatárlonc-levéltetű károsításától
Fotó: Dr. Maráczi László
A fajt 1935-ben Moszkva környékén írták le, azt követően jelent meg Kelet-, majd Közép-Európában, sőt az 1970-es években eljutott Észak-Amerikába is. A tatárloncon, továbbá a jerikói, a korai és az ükörkeloncon fordul elő.

Terjedését a fertőzött hajtások levágásával és megsemmisítésével (elégetni, vagy zárt fóliazacskóban a hulladékba dobni) tudjuk visszaszorítani. A tél végi lemosó permetezés elpusztítja a peték nagy részét. Szükség esetén a tenyészidőszakban a levelek összefordulása előtt történjen meg a vegyszeres védekezés.

Gazdaváltós a Hyadaphis foeniculi, de nyáron nem települ át a teljes népesség a mellékgazdára, hanem egy része a loncon marad.

Itt is a vesszőkre lerakott peték telelnek. Az első leánynemzedék még a friss hajtások alsó levelein kialakul, a további nemzedékek már a hajtáscsúcs közelében telepednek le. A kúszó loncokon (búbos, húspiros, japán, jerikói és skarlát loncon, illetve fajtáikon) élők közvetlen a virágzat alatti leveleken és a bimbókon fordulnak elő tömegesen.

Szívogatásuk hatására a bimbók deformálódnak, egy részük nem nyílik ki, a deformált bimbók hosszan a virágzatban maradnak. A szívogatott levelek hullámosodnak, torzulnak, a színük felé görbülnek.

Hyadaphis foeniculi szárnyatlan lárvái és szárnyas nőstényei Lonicera brownii Dropmore Scarlet virágzat alatti összenőtt levelén
Hyadaphis foeniculi szárnyatlan lárvái és szárnyas nőstényei Lonicera brownii Dropmore Scarlet virágzat alatti összenőtt levelén
Fotó: Dr. Maráczi László
A nem kúszó loncon (tatár, ükörkelonc) élők is a hajtás csúcsain telepszenek meg. Szívogatásuk hatására a levelek a színük felé sodródnak, a virágzat csökött marad. Megtelepedhetnek a hóbogyón (közönséges, piros) is. Mézharmatot termelnek, azon megtelepszik a korompenész, ami tovább csökkenti a növények díszértékét. A szárnyatlan nőstények szürkészöld, világoszöld színűek, a háti részükön kissé sötétebbek, 1,3-2,6 milliméter hosszúak. A lárvák a szárnyatlan anyánál kisebb termetűek és csak kifejlődés után hozzák létre elevenszüléssel utódaikat. Nyár folyamán megjelennek a szárnyas egyedek, amelyek az Apiaceae családhoz tartozó növényekre (bürük, pasztinák, édeskömény) váltanak. A loncon visszamaradt népesség továbbra is a hajtáscsúcson károsít. Nagy melegben (33 °C fölött) a telepek mérete csökken. Ősszel a loncra visszatelepülő nőstények párosodás után lerakják a petéiket, azok áttelelnek.

Tavasszal az előző évben fertőzött töveket erősen vágjuk vissza, a nyesedéket égessük el, majd a növényeket olajos szerrel permetezzük le.

Amint a levéltetvek a fakadó rügyeken megjelennek, erős vízsugárral lemoshatók a növényről. Szükség esetén levéltetvek elleni szerrel permetezzünk, virágzó állományban csak méhkímélő szerrel.

Hyadaphis foeniculi telepe a Lonicera brownii Dropmore Scarlet virágzatán
Hyadaphis foeniculi telepe a Lonicera brownii Dropmore Scarlet virágzatán
Fotó: Dr. Maráczi László
Lonclevéltetű szívogatásától a koreai lonc levelének egy része a fonák felé sodródott, a levél sárgásfehérre színeződött
Lonclevéltetű szívogatásától a koreai lonc levelének egy része a fonák felé sodródott, a levél sárgásfehérre színeződött
Fotó: Dr. Maráczi László
A lonclevéltetű (Rhopalomyzus lonicerae) csak nyár elejéig marad a búbos, a jerikói, a kékbogyójú, a koreai, a tatár és az ükörkeloncon (a közönséges hóbogyó is gazdanövénye), onnan a zöld pántlikafűre (Phalaris arundinacea) telepedik át, ahonnan csak ősszel tér vissza. A megtermékenyített nőstények a lonchajtásokra rakják le petéiket, pete alakban telelnek.

Kora tavasszal a petéből kikelt levéltetvek a friss hajtások leveleinek fonákjára vándorolnak. A szárnyatlan anyák 2-3 milliméteresek, zöldessárgák, potrohcsövük középen kissé felpuffadt. A lárvák kisebbek, szűznemzéssel jönnek a világra.

Szívogatása következtében a lonc levelének széle a fonák felé göngyölődik, a levél vírusos fertőzéshez hasonlóan sárgásfehérre színeződik, majd a felgöngyölt rész megbarnul, elszárad. Erős fertőzéskor a fertőzött hajtás csúcsa is deformálódik. A tünetek kialakulása nyárig, a tetvek tápnövényváltásáig tart. Egy ideig a deformált levelek még csúfítják a bokrot, de a friss hajtások között eltűnnek. Az ősszel visszatérő tetvek is táplálkoznak, a tavaszihoz hasonló tünetek akkor ismét megjelennek.

A károsítást a lonc jól tolerálja. A néhány fertőzött hajtásvéget még addig vágjuk le és égessük el, amíg a tetvek bennük vannak. Csak szükség esetén, a levélsodródás kialakulása előtt permetezzünk levéltetvek elleni kontakt szerrel.

A tavaszi időszakban a loncon hazánkban egy negyedik levéltetűfaj, a Prociphilus xylostei is előfordul. Ez a faj Európában elterjedt, Észak-Amerikában is megtalálható, hazánkban – annak ellenére, hogy feltűnő – ritkán találkozni vele.

Erős lonclevéltetűfertőzéskor a hajtáscsúcs is deformálódik
Erős lonclevéltetűfertőzéskor a hajtáscsúcs is deformálódik
Fotó: Dr. Maráczi László
Az ivaros szaporodó nőstény a petéit ősszel a tatár és az ükörkelonc fásodó hajtásaira rakja, és fehér viaszváladékkal befedi. A kikelő ősanyák és utódaik a levelek fonákján szívogatnak, amitől a levelek megsárgulva csőszerűre sodródnak. Az itt kialakuló nemzedékek egy része a levélből kiszorul, és a szomszédos 1-3 éves fás részeken szívogat. Egy-egy bokron belül csak néhány ágon fordul elő. A 2,3-3,7 milliméter hosszú, sűrű, fehér viaszváladékkal fedett tetvek messziről láthatóak. (A fás részekre kiszorult tetvek és az amerikai lepkekabóca, a Metcalfa pruinosa viaszváladékot termelő, ugrani képes lárvái kis odafigyeléssel elkülöníthetők.) Közvetlen kártételük csekély.

Néhány nemzedék után megjelennek a szárnyas imágók, amelyek a fenyőfélék (Abies, Picea, Pseudotsuga) gyökerére váltanak, ahonnan az ősz végén kialakuló szárnyas egyedek térnek vissza.

A néhány tetves ágat vágjuk le, vagy erős vízsugárral mossuk le. A telepek kialakulását a közvetlenül rügyfakadás előtti olajos lemosó permetezéssel megelőzhetjük. A masszív viaszszálas tetvek ellen a kémiai védekezés eredménye kétséges.

Megfelelő loncfaj/fajta kiválasztásával, továbbá kis odafigyeléssel elérhetjük, hogy az igényeinknek legjobban megfelelő fajtát nem kell permetezni a levéltetvek ellen.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

Napfényben minden szebb

A sok fény és a langyos levegő előcsalogatja a növényeket a kertben, szinte hallani a zsizsegést, a tavaszi záporok után a fű növekedését, szirmaikat bontják a virágok és a rügyekből kipattannak a levelek. Napfényben zöldebb a fű, színesebbek a virágok, illatosabb a kerti levegő, hangosabb a madárdal és a hangulatunk is nagyszerű.

Elkezdődött a 2020-as spárgaszezon

Bár jelenleg a világot a koronavírus-járvány foglalkoztatja, időközben a német spárgaszezon startpisztolya is eldördült. Ebben az évben a termelők különleges kihívásokkal szembesülnek – részletezi a gyümölcs- és zöldségágazat szakmai szervezeteit összefogó BVEO.

Készítsünk magaságyást, megéri!

Még nem vagyunk elkésve, ha most jut eszünkbe magaságyást építeni, hiszen az egyik előnye éppen az, hogy tavasztól őszig folyamatosan ültethetünk, vethetünk bele. Így megtermelhetjük a friss zöldséget a családnak. És a palántaszezon most kezdődik.

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Virág? Pénzkidobás!

Dél-Koreában minden megvan, ami magas virágfogyasztást indokolna – ám mégsem magas a fogyasztás. A virágzó ázsiai ország körülbelül 52 millió lakosa szeret pénzt költeni luxustermékekre, a virágra kiadott pénzt viszont pazarlásnak tartják.

Talajdúsító papírhulladékból

A talaj szerkezetének javítására irányuló kutatásokat végez a lengyelországi Opole Egyetem és a hulladékfeldolgozással foglalkozó Envipro Terratech cég: papírgyárakban keletkező hulladékokból terveznek talajdúsító keveréket készíteni.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

Növények: mi függünk tőlük, és nem fordítva, egy-null oda

A kijárási korlátozás okozta stressz csökkentésére, sorra jelennek meg vicces mémek az interneten. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki bezártságában elkezd a növényeihez beszélni, az még nem gond. Akkor kell pszichiáter segítségét kérni, ha azok válaszolnak is.

Turbógyors akácfajta - akár kétszeres növedéket is produkál

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt.