Back to top

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Rácz Andrással, az Agrár­minisztérium környezetügyért felelős államtitkárával beszélgettünk a tárca ez irányú törekvé­seinek alakulásáról.

Államtitkár úr, ön 10 esztendeje került az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkárságának kötelékébe, így adja magát a kérdés: ebben az időszakban mik voltak a legfőbb kihívások és feladatok a természetvédelemmel összefüggésben?

– Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek és fajainak megóvása stratégiai kérdés. Arra kell készülnünk, hogy az ökoszisztémák, az élőhelyek megléte és minél kedvezőbb állapota már középtávon is gazdasági tényezővé válik, és nem a versenyképesség gátja lesz, hanem az alapfeltétele.

A biológiai sokféleségben rejlő erőforrások, a természetes élőhelyek által nyújtott szolgáltatások – például éghajlat-szabályozás, beporzás, tiszta víz és levegő – fenntartására hozta létre az állam a nemzetipark-igazgatóságok hálózatát.

Ennek az állami szervezetrendszernek a védett természeti területek megóvása és működtetése az elsődleges feladata. Az igazgatóságok 300 ezer hektár országos jelentőségű védett természeti terület vagyonkezelői. A magyar állam számára 11 ezer hektár – részben zsebszerződéssel érintett – területet vásároltak meg 2010 óta. Százötvenezer hektáron haszonbér­leti szerződések útján, mintegy 2 ezer gazdálkodó bevonásával gondoskodnak a területek megfelelő kezeléséről. További 150 ezer hektár speciális kezelést igénylő területet az igazgatóságok maguk fejlesztenek és tartanak fenn. Az ennek érdekében kialakított infrastruktúra-hálózat mára több mint 30 állattartó telepet számlál, és korszerű géppark kapcsolódik hozzá. A kezelési és génmegőrzési szempontból is kiemelkedően fontos őshonos állatállományok nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot 2018-ra, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalékot meghaladó növekedést jelent.

Ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb és legversenyképesebb országa közé tartozzon, természeti környezetünket meg kell őriznünk, és ennek sikere nagyon nagy részben a nemzetipark-igazgatóságok által végzett munkán múlik.

Ehhez az értékőrző munkához az Agrárminisztérium minden lehetséges támogatást megad.

Feltételezem, a jövőbeni feladatokat alapvetően az a gyakran hangoztatott tény határozza meg, hogy nagymértékben csökken – különösképp az agrár­területeken – a biológiai sokféleség. Ön szerint elejét lehet venni a negatív folyamatoknak?

– Az Európai Bizottság múlt év végén mutatta be az „Európai Green Deal” című intézkedéscsomagot. Az Európai Zöld Megállapodás célja az EU társadalmi szemléletének átalakítása, valamint modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság kialakítása. A közlemény kiemeli, hogy az összes uniós politikának és intézkedésnek hozzá kell járulnia az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseihez.

A 2021–2027 közötti KAP-ra vonatkozó bizottsági javaslatok előírják, hogy a teljes KAP-költségvetés legalább 40 százalékának hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás elleni fellépéshez.

A KAP Stratégiai Tervek Bizottság jóváhagyásának megszerzésével kívánják biztosítani, hogy határozott környezet- és klímavédelmi vállalásokat tegyenek a tagállamok. A közvetlen kifizetéseket a megerősített klíma- és környezetvédelmi feltételeknek való megfeleléshez kötik, és a KAP-támogatások 40 százaléka a biodiverzitás megőrzéséhez és klímacélokhoz kapcsolódik. Ehhez persze megfelelő ellentételezést kell adni a gazdáknak. Olyan széles körű támogatási-pályázati rendszer kidolgozása a célunk a gazdálkodók számára, amely természetvédelmi célkitűzéseink megvalósítása mellett is tisztes megélhetést biztosít nekik.

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, tavaly elkészült hazánk ökoszisztéma-alaptérképe, ami ingyenesen elér­hető mindenki számára, illetve kiadták a „Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója – Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken” című, szintén ingyenes kiadványt. Idén várható-e hasonló hiánypótló munkák kiadása vagy más kezdeményezés?

– Hazánk ökoszisztéma-alaptérképe „A biológiai sokféleség, természeti és táji értékeink megőrzését megalapozó stratégiai vizsgálatok” című projekt részeként készült, amelynek keretében számos további, az alaptérképre alapo­zott eredmény várható ez év végéig, például az ökoszisztémák állapotának különböző szempontok szerinti értékelése, valamint a jóllétünk alapját adó ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése és feltérképezése.

Kiemelt célunk, hogy mindenki számára közérthetően mutassuk be a Natura 2000-területeken betartandó földhasználati előírásokat, és annak természetvédelmi szakmai hátterét.

Az elkészült Natura 2000-útmutató annak a közös törekvésünknek az előfutára, hogy ne csak a gyepek esetében mutassuk be a Natura 2000-területeken megvalósuló természetvédelmi célú kezelési előírások megvalósításának gyakorlati lehetőségeit, hanem a szántóterületeken is. Bízunk benne, hogy a szántóterületekre vonatkozó útmutató lesz a következő, és hogy már a közeljövőben bemutathatjuk.

Milyen nagyobb szabású szervezett programokon vehetnek részt idén a nemzeti parkok látogatói?

– A magyar nemzeti parkok minden évszakban várják a természet élő és élettelen értékeinek megismerésére nyitott látogatókat.

Évek óta kiemelkedő sikerrel megrendezett kampányuk a tél megismételhetetlen, egyedi arcát, az alvó erdők és rétek varázsát bemutató januári Téli túrák, a felszín alatti természeti értékeket reflektorfénybe állító márciusi Barlangolás, az éjszakai természet misztikumával áthatott áprilisi Csillagséták, a nyári természetjárásra ösztönző Magyar Nemzeti Parkok Hete, és immár a tájaink mással össze nem hasonlítható őszi hangulatát bemutató Tájséták.

Az igazgatóságok működésében várható-e változás a közeljövőben?

– Az elmúlt 10 év során az intézményrendszer működtetéséhez szükséges személyi állomány, valamint a költségvetés nagyságában és összetételében is jelentős változások következtek be a nemzetipark-igazgatóságoknál. Az alapműködéshez kapcsolódó összes kiadás meghatározó részét ma már maguk gazdálkodják ki az igazgatóságok. Folyamatban van szervezeti és működési megújulásuk, melynek révén olyan struktúra épül ki, amely támogatja az igazgatóságokat abban, hogy szolgáltató, tanácsadó, támogató, a partnerségi együttműködésekre alapozó intézményként még jobban kiteljesedhessenek, és munkáltatóként és beruházóként is térségük fejlesztésének központi szereplői lehessenek.

Magyarország a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 92 természetvédelmi fejlesztésre 38 milliárd forintot használt fel, aminek eredményeként 100 ezer hektáron javult hazánk természeti állapota. Miben lehet, illetve kell előrelépnünk?

– Magyarország európai összehasonlításban is viszonylag sűrűn lakott ország, nagy kiterjedésű, emberi településtől elzárt természeti területeink nincsenek – fennmaradt természeti örökségünk ugyanakkor rendkívül gazdag. Ezt a gaz­dagságot jelzi, hogy az Európai Unió tag­államai között hazánk önálló természetföldrajzi régiót képvisel.

Ez az úgynevezett Pannon Biogeográfiai Régió, értékeinek a megőrzése a mi feladatunk. Világszerte egyre erősödik az a megközelítés, amely szerint a természet – azon túl, hogy önmagában is értéket képvisel – egy sor alapvető szolgáltatást nyújt. Ilyen például a klímaszabályozás, a vízháztartás szabályozása, a rekreáció, és amelyek iránt egyre nőnek a lakosság igényei – és amelyek ugyanakkor jelentős nyomás alatt vannak. Ha azt akarjuk, hogy ezek a szolgáltatások hosszú távon is fennmaradjanak, sok feladatunk van az ezeket biztosító természeti rendszerek megőrzése kapcsán. A 2014–2020 közötti költségvetési időszak során elért 100–150 ezer hektár a védett természeti területek döntő részét is magába foglaló hazai Natura 2000-hálózatnak mindössze 5–7 százalékát teszi ki. Sok olyan terület maradt, ahol a természeti állapot javítása, a megfelelő természetvédelmi kezelés, vagy az értékek nagyközönség számára történő bemutathatósága érdekében még be kell avatkoznunk.

A természetvédelem 2021–2027 idő­szakra vonatkozó ágazati fejlesztési tervében – a területi igények alapos áttekintése alapján – további 200 ezer hektár, döntően természetvédelmi vagyonkezelésben lévő terület állapotának javítására tettünk javaslatot, a vizes élőhelyekre, a természetes és természetközeli gyepekre és erdőkre összpontosítva.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Fejlesztési versenyben a Kubota

A megalapítása 130 éves jubileumát ünneplő japán Kubota új fejlesztésű, elektromos meghajtású kommunáltraktorokat, kisméretű forgógémes árokásó rakodókat (baggereket) és kis méretű, elektromos meghajtású, rizsparcellák betakarítására használható rizskombájnokat mutatott be nemrég.

Méhészek figyelmébe: május végéig adható be a gyógyszer-cukor támogatás

A méhészek számára elérhető gyógyszer-cukor támogatás beadási határideje megváltozott, így a korábbi április eleji határidő május végére módosult.

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

Talajdúsító papírhulladékból

A talaj szerkezetének javítására irányuló kutatásokat végez a lengyelországi Opole Egyetem és a hulladékfeldolgozással foglalkozó Envipro Terratech cég: papírgyárakban keletkező hulladékokból terveznek talajdúsító keveréket készíteni.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

Növények: mi függünk tőlük, és nem fordítva, egy-null oda

A kijárási korlátozás okozta stressz csökkentésére, sorra jelennek meg vicces mémek az interneten. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki bezártságában elkezd a növényeihez beszélni, az még nem gond. Akkor kell pszichiáter segítségét kérni, ha azok válaszolnak is.

ITM: magyar technológiák segíthetik a nyugat-balkáni térség klímavédelmét

Élénk érdeklődés fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ első nemzetközi klímavédelmi pályázati felhívását - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

Turbógyors akácfajta - akár kétszeres növedéket is produkál

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt.