A vadrózsa (Rosa canina) 2-3 méter magas, tüskés cserje, összetett levelei páratlanul szárnyasak, 5-7 levélkéből állnak. Virágait kis fürtökben hozza, a szirmok általában fehérek, de lehetnek mélyrózsaszínek is, a két árnyalat közt számos átmenettel. Termését az egyéves vesszőkön és a kétéves ágakon hozza. Magról könnyen szaporodik, sok változata van, amelyeket a botanikusok elkülönítettek.
Talajban nem válogat, de a meszes, köves, kissé kötött talaj a legkedvezőbb számára, és szereti a napos fekvést, de félárnyékban is megél. Tűri a hideget és a szárazságot, de nem mentes a gombás betegségektől.
A kórokozó ellen rezes permetezéssel védekezhetünk, a lisztharmatot pedig kénnel orvosolhatjuk. Szembetűnő kárt okoz a rózsa-levéldarázs a levelek fölsodrásával. A rózsa-levéltetvek kora tavasztól telepedhetnek meg a fiatal hajtásokon.
A csipkebogyót nemcsak mi használjuk lekvárfőzésre vagy bornak, teának, hanem a madarak is szeretik, ezért terjesztésükkel spontán is megjelenhet a kertben. Ahol jelentősebb az üzemi termesztése, több fajtáját nemesítették ki, amelyek nagyobb termést nevelnek, vagy magasabb a C-vitamin-tartalmuk. Az ősszel vagy tavasszal eltelepített töveket visszavágják, a harmadik évre 6-8 vázágból álló bokrot alakítanak ki. Az idős ágakat rendszeresen ki kell vágni a bokorból, hogy a fiatal, termő vesszők és gallyak legyenek többségben.
Savanyú kémhatású talajban virul a legjobban, fagytűrő képessége jó. Virágai is nagyok, fehér vagy sötétrózsaszín, bordós színűek, folyamatosan nyílnak a fagyokig. Gyorsan növő bokra egy-két méter magas, erősen tarackol. Talajtakarónak vagy rézsűk megkötésére is alkalmas.
A gyapjas rózsa (Rosa pomifera, szinonim neve R. villosa) középnagy bokra is két méter magas, feltörő. Termése nagy, gömbölyű, sötétpiros, C-vitamin-tartalma igen magas, megközelíti az 1500 mg%-ot. Több termesztett fajtája létezik, például a Karpatia.
A legmagasabb C-vitamin-tartalma a Dél-Európában honos fahéjrózsának (Rosa cinnamomea – 1700 mg%) és a Rosa roopae (2700-3000 mg%) fajnak van.
Tudta?A csipkebogyó gyümölcshúsa béta-karotint, C-vitamint, kis mennyiségben B1, B2, P, K, H, és E vitaminokat, citrom- és almasavat, cserzőanyagot tartalmaz. Viszonylag sok benne a magnézium. Teája magas C-vitamin-tartalma miatt megfázás kezelésére, immunerősítőnek és az érelmeszesedés megelőzésére alkalmas. Gyenge hashajtó és vizelethajtó. Ne forrázzuk, hanem langyos vízben áztassuk a csipkebogyóteát. Lekvárként elkészítve magas vérnyomás, bélhurut, epe- és májműködés zavara esetén ajánlott. |