Back to top

Az áttelelő zöldségfélék védelme

Ahhoz, hogy egészségünk, munkaerőnk töretlen maradjon, a frisszöldség-fogyasztás nagyon fontos a téli hónapokban is. Ezért nem szabad megfeledkeznünk azokról a hidegtűrő, áttelelő zöldségfélékről, amelyek télen is szedhetők, folyamatosan használhatók ételeinkben, emellett a házikert téli hasznosítását is szolgálják. Közülük most a bimbóskel és a póréhagyma kórokozóit és kártevőit mutatjuk be.

Bimbóskel

A bimbóskel főleg másodtermesztésű növény, előveteménye a zöldborsó, a retek, a fejes saláta, a spenót, a korai karalábé. Ősszel, az első fagyok után célszerű szedni, mert ha megcsípi a dér, még ízletesebb. Enyhébb teleken egész télen is kinn maradhat.

Betegségei közül a káposzta xantomonászos feketeerűségét a Xanthomonas campestris okozza, ami Magyarországon már néhány évtizede ismert. Általában csapadékos nyarakon fordul elő. Fertőzési forrás a talaj, a beteg növénymaradványok és a vetőmag.

A talajból és a növénymaradványokról a baktérium vízcseppekkel jut a levelekre. A beteg magvakból beteg növények fejlődnek, a növények azonban hosszú ideig tünetmentesek, és a tünetek csak az idősebb palánták levelein mutatkoznak.

A káposzta xantomonászos feketeerűsége általában csapadékos nyarakon fertőz
A káposzta xantomonászos feketeerűsége általában csapadékos nyarakon fertőz
A kórokozó számára magas relatív páratartalom és magas hőmérséklet szükséges. A baktérium optimális hőmérsékleti igénye 30–32 °C. Ellene elsősorban a megelőző védekezés jöhet számításba. A palántanevelő ágyak talaját cserélni, vagy gőzöléssel fertőtleníteni kell!

Szabadföldön a növénymaradványokat mélyen forgassuk a talajba. A 3–4 éves vetésforgót tartsuk be! Magot csak egészséges anyanövényekről szedjünk!

Kártevők közül a káposztafélék földibolháinak (Phyllotreta spp.) több faja van, de kártételük megegyezik. Egy nemzedékük fejlődik. Az áttelelő imágók tavasszal előjönnek a talajból és a leveleket lyuggatják. Párosodás után a nőstények a tojásokat a gyökérnyakra rakják. A kikelő lárvák (kukacok) a gyökerekkel táplálkoznak. A bogarak rajzását növényvizsgálattal, vagy az állományba kihelyezett ragacsos lapokkal figyelhetjük meg.

A káposzta levéltetű elevenszüléssel folyamatosan hozza létre utódait
A káposzta levéltetű elevenszüléssel folyamatosan hozza létre utódait
A káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) kétnemzedékes faj. A második nemzedék rajzása késő őszig elhúzódik. Utódai az őszi növényeken fejlődnek ki. Az idősebb hernyók előszeretettel húzódnak a levelek közé és a termésbe, ahol telelnek.

Tavasszal a lepkék rajzását feromon- vagy fénycsapdával figyelhetjük meg. Eredményesen csak a fiatal lárvák ellen védekezhetünk.

A káposzta levéltetű (Brevicorine brassicae) mindig a fiatal leveleken jelenik meg először. Szívogatásának hatására a levelek torzulnak, a növények fejlődése lelassul. A kártevő soknemzedékes, elevenszüléssel folyamatosan hozza létre utódait. Tojás alakban telel a növénymaradványokon, ezért is nagyon fontos azok mély aláforgatása és a gyomok rendszeres eltávolítása. Betelepedésük növényvizsgálattal vagy sárga színű tálcsapdákkal figyelhető meg. Mivel vírusterjesztő, már kis egyedszám esetén védekezzünk ellene! A folyamatos kelés miatt a kezeléseket többször meg kell ismételni.

Póréhagyma

A póréhagymát a vörös- és a fokhagymától eltérően nem fűszerként, hanem önálló zöldségként is fogyaszthatjuk. A kora és késő őszi póré felszedésére októbertől a fagyok beálltáig van lehetőség.

A téli, illetve áttelelő póré nagyobb fagyokat is kibír, egész télen és kora tavasszal is szedhető.

Az írisz sárgafoltosság vírust a tripszek terjesztik
Az írisz sárgafoltosság vírust a tripszek terjesztik
Kórokozói közül az írisz sárgafoltosság vírust (IYSV) a tripszek terjesztik, tünete azok táplálkozási pontjain látható először, így a betegség egyenetlenül oszlik el a növényen. A fertőzött levelek általában fakó színűek. A foltok eleinte szabálytalanok vagy rombusz alakúak, színük klorotikus vagy fakó fehér. A foltok nyúlása során jellegzetes, erőteljes szegélyek alakulhatnak ki, ám ez nem minden esetben van így. A levelek a foltok növekedése és egyesülése nyomán elhalnak. A fertőzött póréhagyma növekedése visszamaradott.

A betegség egyenesen arányos a szántóföldi tripszpopulációk létszámával, ezért a tripszek ellen kell védekezni. Ez a vírus a vetőmaggal nem terjed. A vektor és a vírus forrásai lehetnek az áttelelő hagymák, a korábbi növények árvakelései, a fertőzött palánták és az alternatív gazdanövények.

A póréhagyma sárgafoltosság vírus a leveleken hosszanti sárga csíkokat idéz elő
A póréhagyma sárgafoltosság vírus a leveleken hosszanti sárga csíkokat idéz elő
A póréhagyma sárgafoltosság vírus tünetei fajtatípustól függően változóak lehetnek. A zöld póréhagymánál a fertőzött növények levelein hosszanti sárga csíkok jelennek meg, a növények sárgulnak.

A szürke póréhagyma esetében a tünetek enyhébbek, a csíkok szürkészöldek, általában az idősebb leveleken szembetűnőbbek.

A fertőzött növény leveleinek hámszövete vékonyabb, mint az egészségesé, és a levél felülete gyakran barázdált. A fertőzött növények satnyák, erőtlenek, hajlamosak a fagyási sérülésekre.

Bár ez a vírus elsősorban a póréhagyma kórokozója, a hagyma és a fokhagyma is gazdanövénye. Számos levéltetűfaj terjeszti. Az alacsonyabb hőmérséklet és a gyenge fényviszonyok kedveznek a betegség kialakulásának. A korai fertőzések nagyobb kárt okoznak a növényekben, mint a tenyészidőszak későbbi szakaszában bekövetkezők. A mechanikai terjesztés ellen legeredményesebben a megfelelő higiéniai intézkedésekkel lehet védekezni, azaz a fertőzött növények eltávolításával és a levéltetvek gyérítésével. A vírus vetőmaggal nem terjed.

A pszeudomonászos betegség következtében narancssárgás barna vizenyős foltok alakulnak ki a levélen
A pszeudomonászos betegség következtében narancssárgás barna vizenyős foltok alakulnak ki a levélen
A Pseudomonas syringae pv. porri által terjesztett pszeudomonászos betegség először sötétzöld, hosszanti, vizenyős foltok formájában jelenik meg, amelyek a levélcsúcsokon és levélszéleken alakulnak ki.

Ahogy nyúlnak, a foltok narancssárgává, barnává válnak, klorotikus gyűrű veszi őket körül, és keskeny sávként terjednek a levélcsúcstól a buroklevelek felé. Amikor egy folt eléri a burokleveleket, az érintett levél világoszölddé válik, fodrozódik, fölhasad, végül pedig elhervad és elhal. A beteg növények alaktalanok, a szokottnál kisebbek, értékesítésre, fogyasztásra nem alkalmasak.

A betegség forrásai a fertőzött vetőmag és a korábbi növényekből származó fertőzött póréhagyma-maradványok. A baktérium a növény megfertőzése után mindaddig lappanghat, amíg a környezeti feltételek kedvezővé nem válnak a betegség kialakulásához. A tünetek megjelenését és a betegség terjedését általában a meleg és a magas páratartalom segíti elő.

Védekezésként csak egészséges vetőmagot vessünk! A tenyészidőszak alatt korlátozzuk az esőztető öntözést és kerüljük a levelek visszavágását olyankor, amikor a növények harmattól vagy esőtől nedvesek. Megelőzésként távolítsuk el a fertőzött növényeket és növényi maradványokat!

Az alternáriás betegség következtében a levél és a hagyma egyaránt elszárad
Az alternáriás betegség következtében a levél és a hagyma egyaránt elszárad
Az alternáriás levélfoltosodás (Alternaria porri) leginkább a meleg, csapadékos nyarakon fertőz. A kártétel már a csíranövényeken is kialakulhat, aminek következtében a szár befűződése után a növény kidől.

A levélen 1–3 cm átmérőjű lilás szegélyű foltok jelennek meg, amelyek belső részét barnás penészgyep borítja. A tünet a hagymán is megjelenhet, fehér, majd rózsaszín penészbevonat formájában.

A fertőzés következtében a levél és a hagyma egyaránt elszárad. A legfontosabb fertőzési források a növénymaradványok, amelyeken a kórokozó sokáig fertőzőképes marad, ezért nagyon fontos a növényi részek talajba forgatása és a vetésforgó betartása.

A botrítiszes rothadás (Botrytis porri) szinte minden évben előforduló betegség, amely elsősorban a hagymafejeken, de ritkábban a levélen is megjelenhet. Fertőzési forrás a vetőmag, a fertőzött hagymafej és a növénymaradványok. A fertőzött magból beteg szikleveles növény fejlődik, a sziklevelek felületén kialakul a konídiumtartó gyep. A kórokozó számára kedvező a 15–20 °C körüli hőmérséklet és a nedves időjárás.

Megelőzésként fontos a 3–4 éves vetésforgó betartása, egészséges szaporítóanyag használata és a csávázás. A fertőződés szabadföldön következik be, de később a tárolás során továbbterjedhet. A tárolóban optimális körülményeket (szellőztetés) kell biztosítani. 

A hagymaormányos imágója
A hagymaormányos imágója
A kártevők közül a hagymaormányos (Ceutorhynchus suturalis) imágója és a lárvája is károsít. Az imágó a hagyma levelén lyukakat furkál, körkörösen kirágja a bőrszövetet. A sárgás-fehéres lárva (kukac) a levél belsejében hosszanti lefutású hámozást végez, csak az epidermiszt hagyja meg. A lárva fejlettségétől függően 1–2 mm széles, illetve néhány centiméter hosszú a hámozgatás, aminek következtében a levél elsárgulhat, elszáradhat.

Imágó alakban telelő, évi egy nemzedékű faj. Az imágók április végétől, május elejétől jelennek meg a hagymatáblákon.

Érési táplálkozás és párosodás után a nőstények lyukat fúrnak a hagymalevél belsejébe és ott helyezik el petéiket. Mintegy egyhetes embrionális fejlődés után a kikelő lárvák májusban és júniusban károsítanak.

Az elhúzódó peterakás miatt hosszú a károsítás időtartama. Egy levélben több, sokszor különböző fejlettségű lárvát is találunk. Nyár közepén a talajban bábozódnak, a frissen kikelt imágók még táplálkozhatnak, majd diapauzába vonulnak.

A póréhagymafej-aknázólégynek (Napomyza gymnostoma) évente két nemzedéke fejlődik. A tavaszi nemzedék a vöröshagymán, a nyár második felében megjelenő nemzedék a póréhagymán károsít. Az első rajzás április közepétől, a második augusztustól kezdődik, elhúzódóan. A kártevő a nyári időszakot báb alakban tölti a talajban. A nőstények tojásaikat a földközeli szárrészbe süllyesztik. A lárvák a hagymaszár belsejében lefelé haladó járatokat készítenek. A károsított levelek gyakran fölrepednek.

A beteg növények megsemmisítésével, vetésforgó betartásával csak mérsékelni tudjuk a kártételt. A kémiai védekezést az első szúrásnyomok észlelésekor meg kell kezdeni és többször ismételni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

ModulaJet ültetőgép: segít a gyomok elleni küzdelemben is

A biológiailag lebontható műanyag fóliák használata nagy hagyományokkal bír a kapásnövények termesztésében. A sor műanyag fóliával való fedése a gyomirtás igen praktikus módja. Ezenkívül a fólia csökkenti a víz párolgási sebességét, és melegíti a talajt, ami mind elősegíti a korai kelést és csökkenti a vegetációs időszakot.

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.

Az oroszok már a spájzban vannak

A tavasz szerencsére nem állítható meg! Most éppen jókor jön, hogy elfoglalhatjuk magunkat a szabadban, és alkalmazhatjuk a kertterápiát. Számtalan időszerű teendőt kell elvégeznünk ezekben a hetekben, amiben érdemes megfogadni Bálint gazda bölcs tanácsait, aki azt mondja, ne késlekedjünk, mert „az oroszok már a spájzban vannak.”

Rekord paprikakivitel a spanyoloknál

Tavaly értékben és mennyiségben is csúcsot döntött a spanyolországi paprikaexport. A korábbi visszaesés után a paprikát exportáló vállalkozások száma is újból gyarapodott: amíg 2016-ban 718 spanyol cég szállított külföldre, egy évre rá 701, 2018-ban pedig csak 650, tavaly azonban a számuk 672-re nőtt.

Mégis utazhatnak idénymunkások Németországba, ezekkel a feltételekkel

Április és május folyamán összesen 40 ezren léphetnek be az országba, csak repülővel érkezhetnek, és szigorú egészségügyi ellenőrzés után azonnal munkába állhatnak ugyan, de a többi dolgozótól elszigetelve kell őket elszállásolni és két hétig nem hagyhatják el a telephelyet.