Back to top

Méhes, mézes napok a múzeumokban - mentsük meg a beporzókat

A Magyar Múzeumok Online közzétett egy felhívást, melyben arra kérik a magyar múzeumokat, hogy csatlakozzanak a Beporzók napjához (március 10.). A mai napig 40 múzeum jelezte, hogy valamilyen extra programmal emlékezteti közönségét arra, hogy az emberiség számára fontos ökoszisztéma szolgáltatás szereplői, a virágok és a rovarok bajban vannak.

A "Magyar Múzeumok" a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Online folyóirata. A felhívásról és a programokról  részletesen itt olvashat.

A magyar kezdeményezésű Beporzók napja (március 10.) elsősorban arra hívja fel a figyelmet az ipari méretű káros mezőgazdasági hatásokat lakossági léptékű segítséggel is lehet enyhíteni, úgy, hogy mesterséges élőhelyeket teremtünk (pl. rovarszállókat, méhbölcsőket), illetve művelt területeket „visszavadítunk” rovarbarát kertté, vagy legalább a kert egyik, rovarbarát sarkává. Erre buzdít mindenkit 2018 óta az új természetvédelmi jeles nap mögött álló stáb.

Talán soha nem történt még meg, hogy civil kezdeményezésre ennyi múzeum reagált volna pozitívan!

Szombathelytől Marosvásárhelyig 40 intézmény jelezte eddig, hogy figyel az idők egyik szavára, figyel a természetvédelemre.

A legváltozatosabb múzeumokban történik valami március 10-hez kapcsolódva. Ám nemcsak ezen a napon számíthat a közönség programokra. Idén van múzeum, ahol kicsit később lesz az esemény, vagy ahol Beporzók hetét tartanak, Aquincumban pedig nemcsak most, hanem a májusi Floralia ünnepen is téma lesz a megporzás. A Kékfestő múzeumban a festőnövényekkel, a Királyi kastélyban virágmintás tapétákkal irányítják a figyelmet a természet védelmére.

Sok helyen hívnak meg méhészt, és ahol méz van, ott remélhetőleg némi nyalakodás is történik

– hiszen tudjuk a múzeumpedagógiából is, hogy mennél több pozitív érzékszervi élménnyel társul egy új ismeret megszerzése, annál maradandóbb az élmény és az ismeret.

Forrás: 
Magyar Múzeumok

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Csirkelábból lábbeli a hulladék csökkentéséért

A csirkelábra általában úgy gondolunk, mint étel-alapanyagra, pedig lábbeli is készülhet belőle. A csirkelábból, pontosabban annak gyakran hulladékként végző bőréből készült cipő a legújabb divat Indonéziában. Az egyedi viselet ötlete mögött egy 25 éves vállalkozó, Nurman Farieka Ramdhany áll.