Alig egy órányi autózást követően érkeztünk meg Püspökszilágyra, a Váci járás egy, körülbelül 720 lelket számláló zsákfalujába, egészen pontosan a település önkormányzati hivatalának épületébe. Itt szervezte meg a Magyar Természetvédők Szövetsége, Püspökszilágy Község Önkormányzata és a WWF Magyarország Alapítvány közös fórumát, mely az éghajlatváltozáshoz való helyi alkalmazkodási lehetőségeket, azon belül is a vízmegtartással kapcsolatos technológiák lényegét kívánta bemutatni.
A helyszín távolról sem volt véletlen: a község lett ugyanis az egyik mintaterülete az Európai Unió Life Alapja által támogatott első olyan hazai pályázatnak, amely településeket segít abban, hogy fel tudjanak készülni a klímaváltozás okozta negatív hatásokra. Jelen esetben a szélsőségesen nagy esőzések, illetve az azok következtében kialakult villámárvizekre kellett hathatós megoldást találni, hiszen a domboldali szántóföldekről lezúduló víz és iszap egyre gyakrabban öntötte el Püspökszilágy utcáit, nem kis kellemetlenséget okozva a település lakóinak. A fórumon részt vett a község polgármestere, Tordai Sándor is, aki lapunknak elmondta,
„Elkezdtük keresni a lehetőségeit annak, hogyan tudnánk vissza-, illetve megtartani a villámárvizeket, nem sokkal később pedig értesültünk a pályázati lehetőségről” – magyarázta. Szavaiból kiderült, a községben nem számítanak új keletűnek a fenntarthatósággal összefüggő beruházások, hiszen nagyjából 15 esztendeje hasznosítják a megújuló energiaforrásokat – például az önkormányzati intézmények fűtésére. A szóban forgó, 2017 szeptemberétől 2021 augusztusáig tartó projekt az említett Life program részeként, a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg Püspökszilágyon, illetve négy másik kistelepülésen, összességében több mint 2 és félmillió eurós költségvetésből.
Az általunk felkeresett községben, a Szilágyi-patak oldalágain szivárgó rönkgátak épültek, felújítottak négy iszapfogó és vízmegtartó kőgátat, továbbá kialakítottak a település déli részén egy nagy oldaltározót is. E projekt azonban nemcsak a villámárvizekre jelent hathatós megoldást: a megtartott víz a magasan fekvő földek és erdők vízellátását is javítja, s ettől kezdődően nemhogy nem veszélyt jelent, hanem értékes vizes élőhelyet teremt a patak alsó részén létrehozott tórendszer környezetében. A terepi bejárás során Tordai Sándor arról is beszélt, hogy
E témában tartott előadást a fórumon Farkas Mátyás, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi szakértője, aki nem mellesleg maga is részt vett a püspökszilágyi projekt magvalósításában. Mint azt lapunknak elmondta, ez azért is volt egyedülálló kezdeményezés, mivel a másik négy – a ruzsai, rákóczifalvi, bátyai és tiszatarjáni – projekttől eltérően itt dombvidéki körülmények közt kellett megoldást találniuk a víz megtartására.
Szavai szerint több külföldi tanulmányúton is részt vettek, melyek alkalmával bemutatták az érintett települések vezetőinek az ottani jó gyakorlatokat. „Olyan természetes vízmegtartó megoldásokat kerestünk fel, melyek megmutatták, hogy lehet több, kisebb beavatkozás együttes alkalmazásával kezelni az árvízi kockázatot” – részletezte a szakember. Hozzátette, a projekt kiemelt célja a többi közt az is, hogy minél szélesebb körben ismertessék a Magyarországon megvalósított vízmegtartó-megoldásokat, illetve azok fontosságát és eredményeit.
