Back to top

Faültetés szabályosan, szakszerűen

Az országfásítási kampány tavaszi ültetési időszakának indulásával érdemes a díszfák és díszcserjék közterületen történő ültetéséről szóló új szabvány ismertetésével áttekinteni a szakszerű, szabványos faültetés mozzanatait, körülményeit, feltételeit. Szaller Vilmos, a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoportjának vezetője ismertette a szabványt a közelmúltban rendezett szakmai tanácskozáson.

A fa megtámasztása három támrúddal
A fa megtámasztása három támrúddal
Fotó: Szaller Vilmos
A Díszfák és díszcserjék ültetése települések közterületein című, MSZ 12172:2019 számú szabvány 2019. október 1-jén jelent meg. A Magyar Szabványügyi Testület, a Miniszterelnökségi Hivatal, a Nemzeti Agrárkamara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Vetőmag Szövetség, a Díszkertészek Szövetsége, a Magyar Faápolók Egyesülete, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a Soproni Erdészeti Egyetem és a Főkert Nonprofit Zrt. képviselőinek részvételével öt munkanapon át tárgyalták a szakemberek a szabvány részleteit. Figyelembe véve a szakmai fejlődés ütemét, erősen indokolt és szükséges lenne a szabvány fölülvizsgálata öt-, nyolc-, vagy tízévenként. Erre az új szabványra azért volt szükség, mert a régi elavult. Megváltoztak a környezeti feltételek, jelentősen fejlődött a technológia és azóta átalakult a jogszabályi környezet. A szakemberek a szabvánnyal igyekeztek lehetőséget adni a szakmai fejlődésnek és szerettek volna hozzájárulni a fák számára élhetőbb környezet megteremtéséhez.

Korszerűbb műszaki tartalom

A szabvány a szabványügyi testület honlapjáról hivatalosan letölthető, helyettesíti a MSZ 12172:1998 számú szabványt, amelynek műszaki tartalmát az új jelentős mértékben korszerűsítette. A szabvány szerzői jogi védelem alatt áll, részeiben vagy egészében felhatalmazás nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos. Kiadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatta.

A szabvány egyes fejezeteit áttekintve kiemeljük a fontosabb változásokat. A harmadik fejezet a szakkifejezésekkel és azok meghatározásával foglalkozik, amelyekre a MSZ 12170-ben megadottak érvényesek, azok egészültek ki újabbakkal. Az újak közül két fogalom értelmezésével gond lehet a szakember szerint. A csurgóterület a fás növények koronaperemének függőleges vetülete. Átmérője megegyezik a koronaátmérővel. A favédelmi zóna pedig a fiatal fának a föld fölött és a felszín alatt elfoglalt védendő területe.

A fa rögzítése
A fa rögzítése
Fotó: Szaller Vilmos
Minőségi követelmények

A negyedik fejezet az ültetési anyag minőségi követelményeit tárgyalja. Azért van szükség ennek részletes meghatározására, mert települések közterületi fásításakor az erdészeti magcsemetékből származó egyedek nem jöhetnek szóba, hiszen itt egészen mások a minőségi követelmények.

Az erdészeti facsemeték nevelése során nincs iskolázás, ezért azon fák gyökérzetének fejlődése teljesen más irányú és más típusú, mint a díszfaiskolákban többször átiskolázott fáké.

A szabványnak ez a fejezete rendelkezik egyebek között a lombos fák kiültetéskori méretkövetelményeiről is. Megszabja, hogy milyen legyen a lombos fa törzse, koronája, gyökérzete, földlabdája. A korábbi szabványhoz képest ide bekerült a magasra emelt koronájú fa fogalma, amelynek törzsmagassága 350 centiméter. A hazai faiskolákban ez a méret még kevésbé gyakori, német vagy holland üzemekből hozzák be az ilyen méretű lombos fákat. Ez a méret a közutak űrszelvénye miatt fontos, emelte ki Szaller Vilmos. Jelenleg fasornak jellemzően 220 centiméter törzsmagasságú, sorfa minőségű fákat telepítenek. A településfenntartónak a fa növekedési erélyétől függően négy, vagy akár hét évbe is kerülhet a közúti űrszelvény 450 centiméteres magasságához megfelelő törzsmagasság kialakítása, 350 centiméteres törzsmagasságú fából ez két-három év alatt megoldható. A telepítéskori magasabb ár
tehát a rövidebb fenntartási idő miatt csökkenő költségeknek köszönhetően bőven megtérül.

A fahely szerkezete
A fahely szerkezete
Fotó: Szaller Vilmos
Favédelmi zóna

A szabvány ötödik fejezete a tárolás, csomagolás, rakodás és szállítás témakörét taglalja, amiben nincs változás a korábbi szabványhoz képest.

A hatodik fejezetben az ültetés előkészítéséről az áll, hogy a biztonságos eredés és a hosszú távú faállomány-fenntartás alapfeltétele a közterületi fák ültetésének megfelelő előkészítése. Itt a szabvány meghatározza, hogy a fák ültetése előtt táj- és kertépítői szakképesítésű és jogosultsággal rendelkező szakembernek ültetési tervet kell készítenie, és az illetékes engedélyező hatósággal azt engedélyeztetni kell. A szabvány részletesen kitér az ültetési terv kötelező tartalmára is. Szaller Vilmos kiemelte a favédelmi zóna fontosságát, mert a szabvány kitér a fahely kialakításának módjára is.

Az újonnan kialakítandó fahely meg kell, hogy feleljen a tervezett növényfaj ökológiai és termesztési igényeinek.

Ez a fejezet az ültetőgödör méreteit is megjelöli, ami nagy termetű fa esetében 200 × 200 × 200 centiméter, azaz 8 köbméter. Ennek meghatározása előtt a készítők a világ összes elérhető szabványát áttanulmányozták, és az ebben a szabványban megfogalmazódott érték a legkisebb méterű fahelyek között található. A német szabvány például 400 × 400 × 400 centimétert ír elő. Ha a közművek kötelező védőtávolsága miatt nincs ekkora hely az ültetőgödör számára, akkor, ha a közművet az előírásoknak megfelelően levédjük, akkor csökkennek a vonatkozó védőtávolságok. Ez ugyan többletmunka és költség, de olyan tereket nyerünk, amelyek legálisan beültethetőkké válnak, és így a fa számára kellő élettér teremthető.

Lyuk vagy gödör

A védőtávolság a fák törzsére vonatkozik. A szabványba bekerült, hogy a fa ültetése előtt az alkalmazási célnak megfelelő koronaformát kell kialakítani. Erre a meghatározásra a közterületre egyre gyakrabban kikerülő alakfák miatt volt szükség. Ilyen koronaformák esetében is az adott alakfának megfelelően kell elvégezni a metszést.

A földlabda rögzítése
A földlabda rögzítése
Fotó: Szaller Vilmos
A hetedik fejezetről szólva az ültetőlyuk és az ültetőgödör közti fogalmi különbségeket is érdemes tisztázni. Ültetőgödröt bármikor kialakíthatunk, például amikor kiásunk egy tuskót. Ilyenkor ássuk ki a megfelelő méretű ültetőgödröt, majd végezzük el a talajcserét.

Amikor eljön az ültetés ideje, akkor a földlabda melletti kis részt, az ültetőlyukat kell csak megmozgatni és abba telepíthető a fa.

Ez a fejezet részletezi az ültetés idejével, a beültetés módjával, az indítómetszéssel, a támasztással és rögzítéssel, valamint a beöntözéssel kapcsolatos előírásokat is. A kijuttatandó víz mennyiségének alapja a fa törzskörméretének nagysága. Például egy 18/20 centiméteres faiskolai méretű fát 40 liter vízzel kell telepítés után beöntözni.

A nyolcadik fejezet az utómunkákkal foglalkozik, a fiatal fák védelmével, a fenntartás során szükséges öntözés mértékével. Amennyiben a tervező beírja a terv műleírásába, hogy az általa tervezett faültetésnek meg kell felelnie az ültetési szabványnak, akkor azzal már az öntözést is megszabta a favédelemmel, a fa támasztórendszerével együtt. Olyankor külön már nem kell leírnia mindezeket részletesen, a szabvány ugyanis tartalmazza annak leírását.

Jelenleg a szabványok nem kötelező érvényűek, alkalmazásukat csak a tervezési dokumentációkban, a szerződéskötések, vagy az engedélyeztetési eljárások során lehet előírni. A kertészeti szakmaközi szervezet szakmai iránymutatásként előírhatja irányelvként, ezáltal az alkalmazása kötelező érvényűvé válik.

A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal által kiadott Zöldinfrastruktúra-füzetek közül a 2018-ban megjelent 4. számú (A város és a fák, közművek kapcsolata) tervezési útmutatóként szolgál. Ahhoz, hogy egy fa hosszú távon biztonságosan fenntartható legyen, úgy kell mindent már az ültetés előtt megtervezni, előkészíteni, hogy a megfelelő életteret megteremtsük a számára.

Ültetési sokk

Minél idősebb korban ültetünk át egy fát, annál nagyobb az ültetési sokk, ha a fa nem megfelelően előkészített talajba kerül. Az a tapasztalat, hogy ha egy közművek közé beszorított fahelyre 45 centiméteres törzskörméretű fa mellé telepítenek egy 20 centiméteres törzskörméretűt, akkor a kisebb fa tíz év elteltével lehagyja, megelőzi a nagyobbat, mert akkora az ültetési sokk a koros fáknál. A szabvány idős fa ültetésekor a 30 centiméteres törzskörméretű lombos fához 90 centiméteres földlabdát ír elő. Lomblevelű díszcserjék, sövénycserjék, kúszó- és kapaszkodócserjék esetében a minimális méretkövetelmények kerültek meghatározásra, itt az előző szabványhoz képest nincs változás.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Gombatermesztés biológiai védekezéssel

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.