0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tegyünk együtt a beporzókért

A beporzók napján rendezett beporzóvédelmi konferenciával indult a LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért kampány, amelyben a tervek szerint lesz gyermekek környezetvédelmi érzékenyítse, vetélkedő középiskolásoknak és önkéntességi nap is. A kampány célja, egyebek mellett ráirányítani a figyelmet arra, hogy a beporzó rovarok nélkül haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama.

Az utolsó méh pusztulását az emberiség mindössze 4 évvel éli túl. A mondás ugyan a közhiedelemmel szemben nem Einsteintől származik, de a konferencia minden előadója megerősítette az igazságtartalmát. A beporzó rovarok nélkül ugyanis nem leszünk képesek megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani az egyre növekvő népesség számára.

A rovarbeporzástól függő haszonnövényeink értéke globálisan mintegy 265 milliárd euró, és az EU területén is évi 22 milliárd eurónyi munkát végeznek el a méhek és társaik. Emellett nem elhanyagolható az a gazdasági teljesítmény sem, amelyet a beporzó rovarok a szélbeporzású haszonnövényeknél végeznek: a rovarok járta táblákon ugyanis kimutathatóan magasabbak a termésátlagok.

Minderről dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa beszélt. A kutató számos javaslatot is adott, hogyan tehető rovarbaráttá a mezőgazdaság. Hangsúlyozta, hogy a nagy monokultúrás tábláknál kedvezőbb a kistáblás művelés, a mozaikos vetésszerkezet. De ha ez esetleg nem lehetséges, a táblák szélén, az árokpartokon érdemes meghagyni a virágos szegélyeket, hogy odavonzzuk a beporzást végző rovarokat. Fontos természetesen a megfontolt vegyszerhasználat és a gyepterületek megfelelő hasznosítása, illetve a szőlő és gyümölcsültetvényekben a sorközi növényzet virágosítása, ahol tavasztól őszig találhatnak élelmet a rovarok.

A konferencia valamennyi előadója és résztvevője egyetértett abban, hogy mind a mezőgazdasági termelésben, mind a vidéki, mind a városi lakókörnyezetben ideje lenne elkezdeni azt a munkát, amellyel a saját és gyermekeink jövőjét biztosíthatjuk. Ennek egyik megoldási lehetősége a permakultúra-gondolkodásmód erősítése, vagyis az, hogy az erőforrásokat, a fogyasztást a természetben látott módon hangoljuk össze, amelyben az minden szereplőnek hasznot hajt, de a rendszer viszonylag kis erőbefektetéssel is fenntartható.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu