Back to top

Tegyünk együtt a beporzókért

A beporzók napján rendezett beporzóvédelmi konferenciával indult a LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért kampány, amelyben a tervek szerint lesz gyermekek környezetvédelmi érzékenyítse, vetélkedő középiskolásoknak és önkéntességi nap is. A kampány célja, egyebek mellett ráirányítani a figyelmet arra, hogy a beporzó rovarok nélkül haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama.

Méh munka közben
Fotó: pixabay.com

Az utolsó méh pusztulását az emberiség mindössze 4 évvel éli túl. A mondás ugyan a közhiedelemmel szemben nem Einsteintől származik, de a konferencia minden előadója megerősítette az igazságtartalmát. A beporzó rovarok nélkül ugyanis nem leszünk képesek megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani az egyre növekvő népesség számára.

A rovarbeporzástól függő haszonnövényeink értéke globálisan mintegy 265 milliárd euró, és az EU területén is évi 22 milliárd eurónyi munkát végeznek el a méhek és társaik. Emellett nem elhanyagolható az a gazdasági teljesítmény sem, amelyet a beporzó rovarok a szélbeporzású haszonnövényeknél végeznek: a rovarok járta táblákon ugyanis kimutathatóan magasabbak a termésátlagok.

Minderről dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa beszélt. A kutató számos javaslatot is adott, hogyan tehető rovarbaráttá a mezőgazdaság. Hangsúlyozta, hogy a nagy monokultúrás tábláknál kedvezőbb a kistáblás művelés, a mozaikos vetésszerkezet. De ha ez esetleg nem lehetséges, a táblák szélén, az árokpartokon érdemes meghagyni a virágos szegélyeket, hogy odavonzzuk a beporzást végző rovarokat. Fontos természetesen a megfontolt vegyszerhasználat és a gyepterületek megfelelő hasznosítása, illetve a szőlő és gyümölcsültetvényekben a sorközi növényzet virágosítása, ahol tavasztól őszig találhatnak élelmet a rovarok.

Vadvirágos árokpart - ez lenne a természetes
Fotó: pixabay.com

A konferencia valamennyi előadója és résztvevője egyetértett abban, hogy mind a mezőgazdasági termelésben, mind a vidéki, mind a városi lakókörnyezetben ideje lenne elkezdeni azt a munkát, amellyel a saját és gyermekeink jövőjét biztosíthatjuk. Ennek egyik megoldási lehetősége a permakultúra-gondolkodásmód erősítése, vagyis az, hogy az erőforrásokat, a fogyasztást a természetben látott módon hangoljuk össze, amelyben az minden szereplőnek hasznot hajt, de a rendszer viszonylag kis erőbefektetéssel is fenntartható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.