Indokolt lehet a platánok, a szivarfák, a juharok, a hársak, a tölgyek, de egyéb fásszárúak őszi lemosása is. Az ágvillákban, kéregrepedésekben megbújó rovarok (csipkéspoloskák, levéltetvek, lepkekabócák, atkák) ellen az olajos rovarölőket, a felszínen elérhető gombák, baktériumok ellen a réztartalmú gombaölőket vethetjük le.
A készítmény kiválasztását célszerű a növényorvosra bízni. A növényvédős szakember válasza mellett a vállalkozói szerződés előírásai (korlátai) és az anyagi lehetőségek is beleszólnak a döntésbe. Máshogyan dönt az a kolléga, aki biztos abban, hogy tavasszal is meg tudja rendelni a rügypattanáskori lemosást. Ekkor válthat például olajos rovarölőre, de akár ismételhet is az őszi készítménnyel, így a rézzel annál a platánsornál, ahol előző évben nagy levélhullással járó apiognomónia-fertőzés volt. Ott tehát biztonságból kétszer is permetezhetnek rézzel.
Az előző cikkben írtam a „mindent kibíró” lisztharmatokról és arról, hogy a fajok hasonló biológiája miatt nyáron a védekezés technológiájában sincs különbség. Az áttelelésük és az erre adott növényvédelmi válaszunk viszont eltérő lehet.
A termesztésbe vont növényeinknél kétféle áttelelési módot írtak le, és ez az ültetvényekben alapvetően meghatározza az őszi és a tavaszi lemosás technológiáját. Az almánál elsősorban a rügypikkelyek alá húzódó megvastagodott hifával, míg a szőlő esetében főleg az ivaros spórákat tartalmazó apró göbökkel (tudományos nevük a kazmotécium) telel át a gomba. Az alma esetében tehát a rügypattanáskor, a kinyíló rügypikkelyek alatt érhetjük el a gombát, a szőlőnél viszont az őszi-tavaszi lemosópermetezéssel gyéríthetjük a tőkék és a kordonkarok repedéseiben megbújó gombaképleteket.
Az orgonánál és a juharnál egyaránt a lehullott leveleken kialakuló kazmotéciumokról indítja majd tavasszal az évet a gomba. A vadgesztenyénél a beteg lombot és a rügyeket, a platánnál a lehullott lombot és a fán maradó termést is megnevezik az egyes szakcikkek az áttelelés szempontjából. Az őszi munkáknál tehát egy a lényeg: a lisztharmatra fogékony fás szárú növények alól gyűjtsük össze és távolítsuk el a fertőzött leveleket. Tavasszal majd folytathatjuk a védekezést kénes, kénes-olajos lemosással, majd kontakt és felszívódó gombaölőkkel. A fogékony díszalmáknál például már rügypattanáskor indítani lehet a lemosást, hasonlóan a kertekben álló almafákhoz.
A pillangóvirág, a petúnia, az árvácska és a rózsa lisztharmata is áttelelhet az ágyásokban hagyott levelekkel. A védekezés lényege ez esetben is ugyanaz, össze kell szedni és el kell távolítani a fertőzött leveleket.
A hűvös, párás időjárásban a rózsa levelein megjelentek a diplokarponos levélbetegség tünetei. Találó a magyar neve: csillagrozsda. A lehullott levelekről támad ez a gomba is, esős tavaszon teljes lombhullást is okozhat.
A gereblyézéssel és az őszi lemosással véget ér a növényvédelmi szezon. Elbúcsúzom az idei évre. Remélem, találkozunk jövőre is, ugyanitt, a Kertészet és Szőlészet hasábjain.
