Back to top

Csirkelábból lábbeli a hulladék csökkentéséért

A csirkelábra általában úgy gondolunk, mint étel-alapanyagra, pedig lábbeli is készülhet belőle. A csirkelábból, pontosabban annak gyakran hulladékként végző bőréből készült cipő a legújabb divat Indonéziában. Az egyedi viselet ötlete mögött egy 25 éves vállalkozó, Nurman Farieka Ramdhany áll.

A csirkeláb Indonéziában ínyencségnek számít, az arról leszedett bőr azonban gyakran végzi hulladékként a helyi gyorséttermekben. Ramdhany elmondása szerint a csirkeláb bőrét elsődlegesen épp ezért választották. Számára az jelenti a legnagyobb motivációt, hogy olyan alapanyaggal dolgozhat, ami ezekben az éttermekben és a piacokon a szemetesben végezné – tájékoztat a Reuters cikke és videója.

„Rengeteg a hulladék, épp ezért mi megpróbáljuk feldolgozni, hogy valami értékesebbet kapjunk belőle”

– tette hozzá.

A Reuters által készített videóban azt is kiemelte, hogy meg akarják változtatni a meglévő, egzotikus bőrök felhasználását, mint például a kígyó és a krokodil, amelyek populációja fenyegetésnek van kitéve a vadonban. A csirkeláb pedig textúrájában és mintájában ezekhez hasonló.

Negyvenöt csirkelábat használnak fel egy pár cipőhöz, amelynek az elkészítése nagyjából tíz napot vesz igénybe. Egy pár cipő ára pedig 35-140 dollár között mozog. A felhozatalban egyébként vannak olyan lábbelik, amik egészen vagy csak részben készülnek a szokatlan alapanyagból.

A vállalkozás 2017 óta fut, és Ramdhany azt mondja, hogy a vásárlók kedvelik a cipőit. „Azt mondják, hogy a termékeink kényelmesek. Mindeddig a visszajelzések pozitívak voltak” – fűzte hozzá.

Forrás: 
Reuters

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Kávé íz, koffein nélkül: növényi pótkávék

Többféle pótkávé kapható a bioboltokban, melyek lényege a kévészerű íz, a koffein hatása nélkül. Ezek gyerekeknek is adható italok. Néhány közülük házilag is elkészíthető, sokszor olyan növényekből, amire nem is gondolnánk...

Katonagalambok, kémgalambok, munkagalambok…

A történelem során több alkalommal fogták munkára a galambokat, és igen érdekes feladatokat bíztak rájuk. A tollas hírvivőket sokszor az otthonukhoz való ragaszkodásuk miatt kedvelték, hiszen a postagalamb bárhová kerül, onnan hazaindul. De még a légifotózásban, vagy a vízből mentésben is segítségére voltak az embernek.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.