Back to top

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2019/6-os számában jelent meg, az erdészeteket érintő bezárásokról itt tájékozódhat (a szerk.).

Bár északon az Ipoly, keleten a Tarján-patak és a Zagyva határolja, a Cserhát vizekkel gyéren ellátott tájegység. Domborzata sokrétű, tagolt dombsági hátak, karsztosodott sasbércek, vulkáni kúpok és vonulatok, felszín alatti és felszínre került vulkáni testek, illetve széles völgyek, medencék jellemzik, földtani szempontból tehát számos érdekességet kínál az oda érkezőknek. Északról az Ipoly-völgy kíséri, nyugatról a Börzsöny lábainál fekvő Nógrádi-medence határolja. A Duna felől a Naszály karsztos sasbérce 652 méter magasan nyitja kapuit, majd egyre beljebb csalogat a vulkanikus kőzetekkel csipkézett táj, a béri Nagy-hegy, a Berceli-hegy, majd a Galga-völgy és a Kopasz-Cserhát. Az 529 méter magas Szanda-hegyen a török hódoltság idején fontos szerepet betöltő vár romja és geológiai tanösvény várja a túrázókat, akiket az Észak-, illetve Kelet-Cserhátra nyíló panoráma fogad. Emellett páratlan kilátás nyílik a Nagy-Mulató-hegy, a Fekete-hegy, a Sasbérc, a Szúnyog-hegy, Dobogó-hegy andezit vonulataira. A Cserhát méltatlanul ritkán emlegetett tája a Karancs hegyvonulata, amely 729 méteres magasságával meredeken emelkedik ki a környező, völgyekkel gazdagon tagolt dombságból.

Vissza az időben

A Börzsöny és a Mátra vulkáni kőzetes domborulatai után arra következtetnénk, hogy a Cserhát is hasonló felépítésű, ám ennek a lankás vidéknek sokkal sokszínűbb a geológiai szerkezete. Bár valóban a vulkáni kőzetek a legkiterjedtebbek, legalább akkora arányban találkozunk tengeri vagy folyami eredetű üledékes rétegekkel is. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodók. De ne szaladjunk ennyire előre! 20 millió évvel ezelőtt, párhuzamosan a Kárpátok erőteljes kiemelkedésével, a tengerelöntés megszűnt, és hegyközi medencékkel, folyókkal tagolt táj képződött, melynek szubtrópusi klímáján gazdag élővilág alakult ki. Az egykori nagy kiterjedésű mocsarak emlékei a Salgótarján környéki barnakőszén-rétegek. Ezt a miocén kori környezetet őrizte meg – a konzerváló vulkáni kőzettakarónak köszönhetően – a világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület is. A világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelyét, a több mint 20 millió éves őslelet-együttest Kubinyi Ferenc fedezte fel 1836-37-ben.

Az évmilliókkal korábbi vulkánkitörés forró anyaga betemette az óriási fákat, az ősi életteret. A vulkáni hamutakaró alatt így maradt meg számunkra kincsként a megannyi lelet: a 24 féle cápafog, krokodil- és delfinfogak, a megkövesedett fák, 5000-nél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állat lábnyoma.

A látogatók a geológiai tanösvényen páratlan értékű „ősélet nyomokat” fedezhetnek fel. A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig, egy 700 méteres kőzetparki ösvény segítségével utazhatunk vissza az időben.

A vidék földtörténetének következő jelentősebb időszaka a felszíni andezitláva-ömlések korszaka volt, ez alapozta meg a mai Cserhát vulkanikus jellegét. A hatalmas magmatömegek azonban helyenként nem voltak képesek áttörni a fedőkőzeteket, így nem érték el a felszínt. Később a jelentősebb törések, vetődések, szerkezeti mozgások nyomán további vulkanikus kőzetek is a felszínre jutottak. A jégkorszakok idején uralkodó éghajlati viszonyok és felszíni erők lekoptatták és alakították a földfelszínt. Mindezek eredménye a lankás, szelíd Cserhát.

A természet lábnyomai

A Palóc Grand Canyon Nógrádszakál mellett
A Palóc Grand Canyon Nógrádszakál mellett
A földtani értékek bemutatására alakult Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelkedő látványossága a béri andezit kőömlés. Erdőgazdasági beruházásban jött létre a világ első, országhatárokon átnyúló geoparkjának kőzetbemutatója, mely belépőként szolgál az andezit oszlopokhoz vezető, izgalmas földtörténeti utazásunkhoz. A béri Nagy-hegy mesterséges és természetes feltárásai 15 millió év történéseit foglalják össze egy kis területre fókuszálva. A vulkanikus kőzet, a jégkorszak hatásai és a 19-20. századi ember kéznyomai, mind jól kivehetők. A ritka jelenség, az andezit kőömlés eleink kőbányászata nyomán vált láthatóvá. Íve, méretei alapján nemcsak Európában, hanem egy egész világon különlegesség.

Egy másik, az Ipoly Erdő Zrt. által gondozott “geoterület”, a Nógrádszakál melletti úgynevezett Palóc Grand Canyon, azaz a Páris-patak szurdokvölgye. Kiemelkedően védett érték, hiszen nemrég ott fedezték fel hazánk első fatörzsbarlangjait. Ezek a képződmények világviszonylatban is ritkaságnak számítanak.

A vulkáni kitörések megszűnése után az üledékes anyagba beágyazódott fatörzsek épségben megmaradtak, nem égtek el, majd később korhadásnak indultak, és a helyükön maradt üregek a völgy alakulásával a felszínre kerültek.

Ezeket is láthatjuk a szurdokvölgyben, ahol a 10-20 ezer éve formálódó, a lezúduló patakvíz által „elsimogatott”, zegzugos völgy elénk tárja még a 15-16 millió évvel ezelőtti arcát is. A lerakódott üledékes kőzetrétegek nem párhuzamosan követhetők, hanem hajlottak, metszik egymást.

Igazi világszenzáció a béri andezit kőömlés
Igazi világszenzáció a béri andezit kőömlés

A történelem emlékei

A 13. században építették a Salgó várát
A 13. században építették a Salgó várát
A nógrádi táj értékei között elsők között említik az egykori várak romjait.

A 13. században Simon bán, a Kacsics nemzetség tagja építtette Salgó várát, ami a 625 méter magas bazaltvulkáni kúpon állt egykoron. A törökök elleni csatákban nagy szerepet kapó várnak ma csak a romjai láthatók.

Néhány kilométerre, a Salgó várával szemben magasodik Somoskő vára, melyet szintén a Kacsics nemzetség egyik tagja építtetett az 1300-as években. Ha ide látogatunk, akár két országban is járhatunk egy túra alkalmával. A somoskői várat ugyanis kettészeli az országhatár. A török hódoltság alatt ellenállás nélkül elfoglalt várat később ugyancsak vérontás nélkül sikerült visszafoglalni, ugyanis a magyar csapatok közeledésének hírére a török elhagyta az erődítményt.

Hollókő és környéke szintén a Kacsics nemzetség ősi birtokai közé tartozott. A ma már világörökség részévé választott csodás kis ófalu fölé magasodó várat a 13. században kezdték el építeni. Az 1310-es években említik először írásos emlékek, „castrum Hollokew”-ként.

A híres Ófalu mai képe az 1909-es tűzvész után alakult ki. A jellegzetes, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt nyeregtetős, palóc parasztházakat a 20. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, ezért a község gyakran porig égett.

Hollókőn betekintést nyerhetünk a palócok életébe, akiket a térség híres írója, Mikszáth Kálmán oly hitelesen ábrázolt műveiben. Ennek a népcsoportnak a tájhasználata, és a természeti környezettel való együttélése, erősen meghatározza a mai tájképet. Hazánk legerdősültebb megyéje Nógrád megye, erdősültsége meghaladja a 40 százalékot, és ezzel élen jár hazánkban. A cserháti táj jelentős része alkalmatlan szántóföldi művelésre. Az állattartásra berendezkedett kisparaszti birtokok mellett sok helyen megmaradt az erdőtakaró, mely szintén a megélhetés egyik fő forrása volt. A visszaszoruló állattartás nyomán sok legelő, rét vissza erdősült. Ennek köszönhető a mai nagyarányú erdőborítás, amely a történelmi-kulturális örökséggel együtt a térség fő vonzereje.

A somoskői várat kettészeli a magyar–szlovák határ
A somoskői várat kettészeli a magyar–szlovák határ

Kirándulóközpont

Az erdei iskolában fény derül az erdő titkaira
Az erdei iskolában fény derül az erdő titkaira
Az Ipoly Erdő Zrt. katalinpusztai Kirándulóközpontja és Erdei Iskolája a Cserhát délnyugati kapujában, a Naszály hegy lábánál található. Évről évre egyre több látogatót vonz a programok széles kínálata. A kirándulóközpont kabalaállata, Hangya Dani kalauzol a tanösvényeken, és Hangyavasúton is roboghatunk. A méhészeti bemutató, a minivadaspark, az interaktív kiállítótér, a játszótér mellett tematikus témanapokkal is várják a kicsiket és nagyokat, iskolás csoportokat, családokat szintúgy, mint a pihenni vágyó baráti társaságokat.

A Lósi-patak mentén kialakított 5 kilométer hosszú Gyadai tanösvény bemutatja az erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit.

Minden évszakban bebarangolható, egy laza túrával 2-2,5 óra alatt végigjárható. A Madártani tanösvény szinte a Gyadai tanösvény mentén vezet. Az Élmény-ösvényen azok is sok izgalmas információkhoz juthatnak, akik valamiért nem tudják körbejárni a tanösvényt, az idősebbek, kismamák, babakocsival vagy kerekesszékkel érkezők. A kirándulóközpontban erdei iskolai szálláshelyet és apartmanszállást is kialakított az erdőgazdaság, mintegy 60 férőhellyel.

Füvészkert és Vadaspark

Az ország északi határán fekvő Balassagyarmat szomszédságában működik a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark. A város környéki parkerdő, a tavakkal tarkított vidék évtizedek óta a környéken élők kedvelt kirándulóhelye. Az Ipoly Erdő Zrt. itt hozott létre egy ökológiai centrumot, ahol a füvészkerten és a vadasparkon kívül egy erdei játszótér és szabadtéri foglalkoztató is várja a látogatókat. A 22 hektáros füvészkertben három kontinens (Európa, Ázsia és Észak-Amerika) növényvilága tekinthető meg. A két kilométer hosszú tanösvényen végighaladva megismerhetjük a Sziklás-hegység fenyveseit, Kalifornia mamutfenyőit, Oregon félsivatagát, Japán színes növényeit, Kína bambuszligeteit ugyanúgy, mint a hazai erdőket, vagy a Kárpátok lucosait.

A Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark
A Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark

A vadasparkban gímszarvasok, dámok, muflonok, őzek, vaddisznók lakják a kifutókat. De más érdekes állatfajok is megtekinthetők, köztük az aranysakál, alpaka, ormányos medve, emu, kenguru, vadászgörény vagy éppen páva. Az állatsimogatóban pedig juhnyáj, nyulak és kameruni törpekecskék várják a gyerekeket.

Bízunk abban, hogy a Cserhát közcélú fejlesztései, e tájat a turizmusban is az értékeihez méltó rangra fogják emelni.

Körpanorámás kilátók

A Prónay-kilátót a Romhány hegyen, a Kecske-kő 421 méter magas csúcsán építette az Ipoly Erdő Zrt. 33 köbméter rétegelt-ragasztott lucfenyőből. Teljes magassága 26 méter, a felső teraszra 128 lépcső vezet. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető építmény minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. 23 méter magas teraszáról, a környező tölgy-erdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető. Nyugati-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé Szandavár, illetve a távolban a Karancs, a Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és Pilis-Visegrádi-hegység, illetve a Gerecse csúcsai is láthatók.

Könnyű túrával elérhető a Kelet-Cserhátban található Tepke csúcsán épült, 22 méter magas kilátó. A toronyból csodás panoráma nyílik a keleti szomszéd Mátrára, a Cserhát finom vonulataira. Az 567 méter magas Tepke hegy neve egy régi Árpád-kori falu, a Tepka elnevezéséből eredhet, bár földtanilag a Mátra kistestvére. A Zagyva völgye jól elhatárolja a hegységtől, így tájföldrajzi szempontból a Cserhát vonulatához tartozik. A kilátó körpanorámát kínáló acéltornyából szerencsés időben akár a Naszályt, az Alföld szántóföldjeit, de a távolban a Budai-hegységet, a Visegrádi-hegység peremét is elcsíphetjük. Északnyugat felé tekintve a Hollókői vár falai is kirajzolódnak a szemünk előtt. A Tepke-kilátó „testvére” szintén acélszerkezetű torony, mely a Karancs csúcsáról kínál páratlan panorámát.

A Prónay-kilátó felső teraszára 128 lépcsőfok vezet.

Osztrozics Dóra

IPOLY ERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Csontos Péter: Gerinctúra

"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. ​​​​Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

150 éve segítik mindennapjainkat

150 év. Ennyi idő telt el, hogy 1870-ben Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet néven, a mai Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogelődjeként megalakuljon az intézményesített időjárás-előrejelzés. Ennek évfordulójára emlékeztek meg a szakemberek, politikusok, valamint a Meteorológiai Világszervezet elnöke szeptember 25-én, a Várkert Bazár előadótermében.

Csesznák Elemér: az ökoszosztéma legmagasabb megnyilvánulása az erdő

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján - ebből öt év tanszékvezetőként -, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet szerzője. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. A mai napig szellemileg és testileg friss szakembert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetése hívta meg visszaemlékező területbejárásra.