Az ügyvédet semmilyen hatóság vagy bíróság nem hallgathatja ki olyan kérdés tekintetében, amelyről ügyvédi működése során, azzal összefüggésben szerzett tudomást. Nyilvánvaló, ha egy ügyvéd az utcán jártában-keltében egy közlekedési baleset szemtanújává válik, akkor nem tagadhatja meg a tanúvallomást. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha egy bűncselekmény történik a szeme előtt.
Az ügyvédi titok nem teljesen abszolút, az alól – elég szűk körben, de – vannak kivételek.
Az egy irodához tartozó ügyvédek – az ügyfelek megfelelő kiszolgálása érdekében – egymás előtt feltárhatják az ügyvédi titkot. Az ügyvédi kamara szerveivel szemben az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség, ugyanakkor ezen szerveket vagy a nevükben eljáró személyeket igen. A fenti esetekben tehát maga a titok nem kerülhet ki az ügyvédségen kívülre. A kamarai szervek ugyanakkor ellenőrzésükkel biztosíthatják, hogy az ügyvéd ne éljen vissza titoktartási kötelezettségével.
Van az ügyvédi titoknak egy kiemelt területe, mégpedig az ügyvéd mint védő és védence, a bűncselekmény terheltje közti titoktartási viszony. Ez annyira hangsúlyos, hogy a törvény szerint a védőként megismert titoktartás alól felmentés érvényesen nem adható, és
törvény tiltja, hogy a védőt olyan tény tekintetében bármilyen bíróság vagy hatóság előtt kihallgassák, amiről mint védő szerzett tudomást.
Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a védő akkor sem számolhat be az általa megismert titokról, ha arra ügyfele esetleg felhatalmazná, és a hatóságok számára is tilalmazott, hogy egyáltalán megkíséreljék ilyen módon a védőt befolyásolni.
Írásunk Dr. Cenner Tibornak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.
