Back to top

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

Az új, 2019. decemberében életbe lépett rendszerben csekély kockázatúnak minősülnek azok a növények és növényi termékek, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, míg a fogyasztókhoz jutó termékeket, illetve a faanyagot, talajt és szaporítóanyagot nagyobb kockázatúnak tekintik. A növényegészségügyi vizsgálati rendszer a nagy kockázatú termékek importjára, exportjára, valamint unión belüli termelésére és forgalmazására is kiterjed, uniós rendeletek szabályozzák, amelyeket közvetlenül minden tagállam köteles betartani. 

A kockázatos termékekre kettős védelmi vonal lép életbe, a külső határokon az import ellenőrzése, az unión belül pedig a növényútlevél-rendszer működtetése.

Az exportnak a fogadó ország előírásainak kell megfelelni, ellenőrzése a tagállamok feladata.

Zárlati károsítónak nyilvánították azokat az elfogadhatatlan gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozó fajokat, amelyek még nincsenek az EU területén, vagy csak korlátozottan jelentek meg. Zéró tolerancia lépett életbe ellenük, nemcsak a fertőzött termékre, hanem a fölbukkanásuk területére is szigorú korlátozó intézkedések vonatkoznak.

Új elem a rendszerben a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók köre, amely 207 károsítót sorol föl. Nem kerülhet forgalomba azokkal fertőzött termék.

Sokféle formában megjelenhet a növényútlevél
Mi is a növényútlevél?

A növényútlevél rendszere is a 2017/2313 EU-rendeletben szerepel, valójában egy címke, amit a termelő vagy a forgalmazó állít ki, és azt bizonyítja, hogy a tétel megfelel a vonatkozó növényegészségügyi követelményeknek. Jól látható, olvasható, megváltoztathatatlan és tartós kell, hogy legyen. A növényútlevélen szerepelnie kell az uniós zászlónak kék alapon sárga csillagokkal vagy fekete-fehérben, a „Plant Passport” föliratnak, a növény nevének (A), a kiállító ország kódjának és a termelő/forgalmazó regisztrációs számának (B), a termelő által megállapított nyomon követési kódnak (C), valamint a származási ország kódjának (D). Faiskolában, szőlőiskolában, illetve ahol certifikációs rendszer működik, a címke egyben növényútlevél is.

A termelő/forgalmazó regisztrációs számát a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya adja ki, a változásokat minden év április 30-ig kell bejelenteni. A C pontban szereplő nyomon követési kód szinte bármi lehet, ami lehetővé teszi, hogy az adott tétel egyértelműen azonosítható legyen.

Nem kell növényútlevél a végfelhasználónak értékesített áruk esetében, kivéve a távértékesítést, a védett zónában való értékesítést, illetve a szőlő, gyümölcs szaporítóanyagot és a vetőburgonyát.

Az útlevelet a kiszerelési egységen kell elhelyezni, tehát nem szükséges minden egyedet címkézni. Az egység lehet tálca, köteg vagy raklap is. Kézzel azonban nem szabad kitölteni a növényútlevelet, tehát a Nébihtől kapott előre gyártott szaporítóanyag-kísérő okmány nem alkalmas erre a célra.

Fotó: Pixnio.com

Általában a vállalkozó felelőssége, hogy alaposan és reprezentatívan ellenőrizze az áruját, a csomagolóanyagot, a szállítójárművet és a környezetét. Kötelező hatósági mintavétel vonatkozik például a mandulára, levendulára, leanderre, illetve hatósági ellenőrzést folytatnak az üzemek környezetében is, például a tűzelhalás vagy más karantén károsító pufferzónájában.

Regisztráció szükséges

Az a termelő/forgalmazó adhat ki növényútlevelet, akit erre a Nébih fölhatalmaz és regisztrál. Feltétele az, hogy a 2019/827 EU rendelet értelmében ismerje a vizsgálatköteles károsítókkal kapcsolatban elvégzendő feladatokat, a károsítók megjelenésének és terjedésének megakadályozására alkalmas gyakorlatot, rendelkezzen a földerítéshez szükséges szaktudással és felszereléssel, és legyen egy kinevezett kapcsolattartó a növényegészségügyi hatósággal. A fölhatalmazást csak olyan személy kaphatja meg, aki tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy írásbeli szerződést köt növényorvossal a szakmai felügyeletre.

A nyomon követés részeként három évig meg kell őrizni a beszállítók és vevők adatait.

Magánemberekre is vonatkozik

 

Az unión kívülről érkező utazók csomagját ellenőrzik
A termékforgalomra is több kategóriát állapít meg az új növényegészségügyi rendszer. Tartós tilalom vonatkozik a bizonyítottan kockázatos termékekre, mint a citrusfélék vagy a szőlő, ezek nem érkezhetnek az unión kívülről, viszont fölsorolnak öt gyümölcsöt, ami korlátozás nélkül érkezhet az EU-ba: ananász, banán, datolya, durián és kókusz.

A határellenőrzés a magánszemélyekre is vonatkozik, tilos az unión kívülről bármilyen növényi terméket, növényt, magot, szaporítóanyagot, földet behozni.

Kivételt az előbb fölsorolt öt gyümölcs, valamint az aszalványok, szárítmányok és földolgozott termékek képeznek, és Svájcból is korlátozás nélkül hozhatunk ilyesmit. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Ahol az ügyfél kész bort kap vissza

Három fő céllal alakult 2016-ban a Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. Borászati szolgáltató központ, közösségi beszerzés és a szőlőművelést segítő gépi szolgáltatás szerepelt a mára megvalósított stratégiában. Az első borászati központ 2018 augusztusában nyílt meg Hercegkúton 5000 hektoliteres kapacitással, tavaly indulhatott a munka Bodrogkisfaludon és Tállyán.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Az élelmiszergazdaságról és közbeszerzésekről tárgyalt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs

Az élelmiszergazdaság erősítése és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása volt a központi téma a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) csütörtöki ülésén - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón.

Már elektronikusan is beadhatók a halgazdálkodási szakterület kérelmei, bejelentései

Július 8-ától már elektronikusan is benyújthatják a halgazdálkodásban érintett szereplők a halgazdálkodási szakterülettel kapcsolatos kérelmeiket, bejelentéseiket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.

Gondozásmentesen is tarthatók egyes varjúhájfélék

A varjúháj (Sedum) nemzetségbe világszerte több mint ötszáz növényfaj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj azok, melyekkel gyakran találkozhatunk hegyvidékeken. Jól bírják, sőt igénylik a tűző napsütést és a szárazságot, ezért kerti felhasználásuk több szempontból is előnyös.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Meglepetés zöldborsóból, de küzdelmes a betakarítás

Az Agro Marketing ’95. Kft. 1500 hektáron integrál zöldborsótermelést. Ez a 12 ezer hektárra tehető hazai vetésterület 12-13 százaléka, tehát meghatározó része. Évek óta szervezik a zöldborsó és a csemegekukorica előállítását, munkájuk nélkülözhetetlen, a szakma elismeri. Kis József tulajdonos ügyvezetővel a termesztés idei feltételeiről, nehézségeikről és küzdelmeikről beszélgettünk.

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.