0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

Az új, 2019. decemberében életbe lépett rendszerben csekély kockázatúnak minősülnek azok a növények és növényi termékek, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, míg a fogyasztókhoz jutó termékeket, illetve a faanyagot, talajt és szaporítóanyagot nagyobb kockázatúnak tekintik. A növényegészségügyi vizsgálati rendszer a nagy kockázatú termékek importjára, exportjára, valamint unión belüli termelésére és forgalmazására is kiterjed, uniós rendeletek szabályozzák, amelyeket közvetlenül minden tagállam köteles betartani. 

A kockázatos termékekre kettős védelmi vonal lép életbe, a külső határokon az import ellenőrzése, az unión belül pedig a növényútlevél-rendszer működtetése.

Az exportnak a fogadó ország előírásainak kell megfelelni, ellenőrzése a tagállamok feladata.

Zárlati károsítónak nyilvánították azokat az elfogadhatatlan gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozó fajokat, amelyek még nincsenek az EU területén, vagy csak korlátozottan jelentek meg. Zéró tolerancia lépett életbe ellenük, nemcsak a fertőzött termékre, hanem a fölbukkanásuk területére is szigorú korlátozó intézkedések vonatkoznak.

Új elem a rendszerben a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók köre, amely 207 károsítót sorol föl. Nem kerülhet forgalomba azokkal fertőzött termék.

Mi is a növényútlevél?

A növényútlevél rendszere is a 2017/2313 EU-rendeletben szerepel, valójában egy címke, amit a termelő vagy a forgalmazó állít ki, és azt bizonyítja, hogy a tétel megfelel a vonatkozó növényegészségügyi követelményeknek. Jól látható, olvasható, megváltoztathatatlan és tartós kell, hogy legyen. A növényútlevélen szerepelnie kell az uniós zászlónak kék alapon sárga csillagokkal vagy fekete-fehérben, a „Plant Passport” föliratnak, a növény nevének (A), a kiállító ország kódjának és a termelő/forgalmazó regisztrációs számának (B), a termelő által megállapított nyomon követési kódnak (C), valamint a származási ország kódjának (D). Faiskolában, szőlőiskolában, illetve ahol certifikációs rendszer működik, a címke egyben növényútlevél is.

A termelő/forgalmazó regisztrációs számát a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya adja ki, a változásokat minden év április 30-ig kell bejelenteni. A C pontban szereplő nyomon követési kód szinte bármi lehet, ami lehetővé teszi, hogy az adott tétel egyértelműen azonosítható legyen.

Nem kell növényútlevél a végfelhasználónak értékesített áruk esetében, kivéve a távértékesítést, a védett zónában való értékesítést, illetve a szőlő, gyümölcs szaporítóanyagot és a vetőburgonyát.

Az útlevelet a kiszerelési egységen kell elhelyezni, tehát nem szükséges minden egyedet címkézni. Az egység lehet tálca, köteg vagy raklap is. Kézzel azonban nem szabad kitölteni a növényútlevelet, tehát a Nébihtől kapott előre gyártott szaporítóanyag-kísérő okmány nem alkalmas erre a célra.

Általában a vállalkozó felelőssége, hogy alaposan és reprezentatívan ellenőrizze az áruját, a csomagolóanyagot, a szállítójárművet és a környezetét. Kötelező hatósági mintavétel vonatkozik például a mandulára, levendulára, leanderre, illetve hatósági ellenőrzést folytatnak az üzemek környezetében is, például a tűzelhalás vagy más karantén károsító pufferzónájában.

Regisztráció szükséges

Az a termelő/forgalmazó adhat ki növényútlevelet, akit erre a Nébih fölhatalmaz és regisztrál. Feltétele az, hogy a 2019/827 EU rendelet értelmében ismerje a vizsgálatköteles károsítókkal kapcsolatban elvégzendő feladatokat, a károsítók megjelenésének és terjedésének megakadályozására alkalmas gyakorlatot, rendelkezzen a földerítéshez szükséges szaktudással és felszereléssel, és legyen egy kinevezett kapcsolattartó a növényegészségügyi hatósággal. A fölhatalmazást csak olyan személy kaphatja meg, aki tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy írásbeli szerződést köt növényorvossal a szakmai felügyeletre.

A nyomon követés részeként három évig meg kell őrizni a beszállítók és vevők adatait.

Magánemberekre is vonatkozik

 A termékforgalomra is több kategóriát állapít meg az új növényegészségügyi rendszer. Tartós tilalom vonatkozik a bizonyítottan kockázatos termékekre, mint a citrusfélék vagy a szőlő, ezek nem érkezhetnek az unión kívülről, viszont fölsorolnak öt gyümölcsöt, ami korlátozás nélkül érkezhet az EU-ba: ananász, banán, datolya, durián és kókusz.

A határellenőrzés a magánszemélyekre is vonatkozik, tilos az unión kívülről bármilyen növényi terméket, növényt, magot, szaporítóanyagot, földet behozni.

Kivételt az előbb fölsorolt öt gyümölcs, valamint az aszalványok, szárítmányok és földolgozott termékek képeznek, és Svájcból is korlátozás nélkül hozhatunk ilyesmit. 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu