Back to top

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Ruth Stout
Ruth Stout
Járva az erdőt-mezőt jött neki a gondolat: az erdőben nem metsz, nem kapál, nem permetez senki, mégis jól érzik magukat a növények. Akkor miért kellenek ezek a munkaműveletek a házi kertbe?

Ez a minimál módszer a kertészkedésben valóban jó megoldás, egy természet közeli, vegyszermentes, kevés munkával fenntartható kertet eredményez. De! Itt ne számítsunk gyönyörű küllemű, hibátlan szépségű és nagy mennyiségű terményekre. Ebben az extenzív gazdálkodásmódban az a szép, hogy itt a növények nagy szabadságban élnek, akár csak az erdőben. Ennek megfelelően

a termés vegyszermentes, a gondozási munkálatok száma és időigénye minimális, de ezzel együtt a termés mennyisége is minimális egy hagyományosan művelt konyhakerthez képest.

Bizonyos esetekben (ritkán látogatott hétvégi ház, nyaraló) igen komoly létjogosultsága lehet egy ilyen kertművelési rendszernek, hiszen egy önfenntartó egyensúlyba beállított kert, minimális emberi beavatkozást igényel, és mégis termő terület alakítható így ki. Mindez pedig úgy működik, mint egy vad terület, egy erdő vagy mező: ott is az ökológiai folyamatok szabályozzák a növények társulását, fejlődését. Néha konkurálnak egymással, néha segítik egymást, de a lényeg, hogy kialakul egy természetes egyensúlyi állapot. A Stout-kertészkedésben e természetes folyamatok kertünkbe-engedésén túl a talajtakarási megoldásoknak is fontos szerepe van.

Nem ásunk, de mulcsozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogy ha más ás… Az ásás lényege, hogy megforgatjuk ősszel a talajt, ami így jobban átfagy télen (már ha van fagy), a benne levő kártevők, kórokozók jó esetben megtizedelődnek, és a jég feszítő hatása miatt tavaszra szétesnek a rögök és egy aprómorzsás, kedvezően laza talajszerkezet alakul ki. A Stout technológia lényege a „mulching”.

Már néhányan az 1930-as években felismerték, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság kimeríti a talajokat.

A Stout módszernek is ezért kulcseleme a talajtakarás, mulcsozás, amely során a talajt szerves anyaggal takarjuk be (szalma, fű kaszálék), ezzel csökkentve a kipárolgást, javítva a vízgazdálkodást. A takart talaj az árnyékoltsága miatt kevésbé gyomosodik. A talajtakaró anyag idővel lebomlik, és a növények számára felvehető tápanyagokkal gazdagítja a talajt. Nincs ásás, így a felső termőréteg vastagsága nem csökken. Míg egy barna erdei talajban 30-35 tonna biomassza található, addig egy intenzíven művelt szántóterületen mindössze 2-4 tonna.

Erdőkertek

Az erdőkertek lényege, hogy kertünkben is egy erdőhöz hasonló növénytársulást igyekszünk létrehozni, csak épp haszonnövényekből. Az erdőtársulásokban van lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint. Vannak sűrűbben beültetett részek és tisztások. Ez a szintezettség a kertünkbe is bevihető. Egy gyümölcsfa a lombkoronaszintjében termi majd a gyümölcsöt. Ha az ágrendszer nem túl sűrű, akkor felfuttathatunk rá tököt. Alá tehetünk árnyéktűrő zöldségeket, vagy gyógynövényeket – ezzel máris egy a természeteshez hasonló szintezettséget teremtettünk a térben.

Fontos, hogy mindenhol legyen növény, mert ahol nincs se növény, se mulcs, ott gyomosodásra számíthatunk.

De ezt a szintezettséget időben is elkülöníthetjük. Kora tavasszal a gyümölcsfák alá tehetünk rövid tenyészidejű növényeket: retket, salátát, zöldhagymát. Ezeket már tavasszal betakarítjuk, mielőtt kilombosodik teljesen a fa. Mire a fa maga alá árnyékolna, már le is kerülnek a zöldségek alóla, így időben készítettünk egy szintezettséget. Az erdőkert kialakítása során megtanuljuk a természettől, és alkalmazzuk a kertben, hogy hogyan alkalmazkodtak az élőlények a klímánkhoz és a földünkhöz, ezért termékeny mezőgazdasági ökoszisztémákkal szeretnénk utánozni ezeket a rendszereket. A változatos növényi összetételnek köszönhetően a növényvédelmi problémák is minimálisra csökkennek a monokultúrás termesztéshez képest, hiszen itt – mivel sokféle növény van kis egyedszámmal – a kártevők sem tudnak felszaporodni annyira.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.